„Ne csináljunk soha többé fegyvert!” – dalok a háborúellenességről

A Hendrix gitárjából kijövő géppuskaropogás, Lennon elkántált imája a békéhez, Dylan kérdései egy nem létező „feletteshez” – mindezek és még sok minden más van azokban a dalokban, amelyek az elmúlt évtizedekben hangzottak el és hangzanak el folyamatosan akkor, amikor erőszak, agresszió és háború van. Persze nem csak ezek a dalok vannak (mi csak a klasszikusokat válogattuk össze), mert még rengeteg van, napjainkban is születtek és születnek és – sajnos – születni fognak…

Ikonikus dal a hatvanas évek elejéről, a világ pop-rockzenéjének egyik legnagyobb hatású figurája, a későbbi irodalmi Nobel-díjas Bob Dylan halhatatlan dala. „Yes, ’n’ how many times must the cannon balls fly / Before they're forever banned..?”, teszi fel többek között ezt a kérdést is a dalban Dylan, ami körülbelül annyit tesz, hogy „Igen, és hány bomba kell még, hogy az ágyúszót már ne tűrje senki sem..?” Egy dal, ami sajnos mindig, de mindig aktuális lesz.

Adj esélyt a békének! – ez a címe és az üzenete ennek a himnusszá vált dalnak, amit John Lennon még a Beatles-ben töltött idejének a végén komponált. Egy montreali szállodában született meg a dal, pontosabban az ágyban, ahol Yoko Onóval heverésztek néhány újságíró és fotós előtt, majd egy magnóra felvették az eredeti verziót. A dal később kislemezre került, a hatvanas-hetvenes években (és később is) a az angolszász világban a béketüntetések egyik legnépszerűbb éneke volt.

Jimi Hendrix koncertjeinek egyik legütősebb darabja, amelyben a gitárral és effektekkel utánoz háborús hangokat – az életében megjelent lemezek egyikén is egy élőben felvett verzió szerepel, de nagyon sok kalózfelvétel van ebből a dalból is, mint sok-sok Hendrix-szerzeményből. Kőkemény, kísérteties hangok ezek, amelyeket a vietnámi háború, illetve az amerikai fekete polgárjogi mozgalmak ihlettek.

A rockzene mérföldköve a Deep Purple In Rock nagylemez, amelyen ez a több mint tíz perces lenyűgöző kompozíció megjelent. A Gyerek az időben az együttes egyik legismertebb száma, nemcsak a háborúellenes szövege miatt, hanem Ian Gillan fantasztikus sikolysorozata miatt – ami egészen elképesztő és hátborzongató több mint negyven év után is. A szövegben pedig ilyenek vannak: „See the blind man shooting at the world…”, vagyis a „vak” ember, aki szétlövi a világot…

A jamaicai reggae legnagyobb alakja a hetvenes években az egyik legnagyobb békeharcos volt, ugyanakkor a rasztafarianizmus követője. Ez a dala az etióp császár, Hailé Szelasszié egyik békeszónoklatából ihletődött – Etiópia igen fura vezetője 1963-ban az ENSZ közgyűlése előtt mondott el / olvasott fel egy olyan beszédet, amit nem is ő írt, hanem az egyik szövegírója.  

Bruce Springsteen – Born In The U.S.A. (1984)

A vietnámi veteránok utóéletéről szóló dal egyfajta himnusszá vált Amerikában, a Főnök eredetileg a Vietnam címet adta a szerzeménynek. A dalt nagy buliként fogjuk fel, holott nem az: a háború borzalmairól szól, annak értelmetlenségéről, a megnyomorított emberekről. Nagy sláger, de talán találóbb az a kifejezés, hogy szomorú sláger…

Dire Straits – Brothers In Arms (1985)

Anglia a nyolcvanas években nem volt egy vidám hely, az életszínvonal csökkenéséhez, az ország rossz állapotához még hozzájött a háború Argentínával a Falkland-szigetekért. Az apai ágon magyar származású Mark Knopfler ekkor írta az ebből ihletődött gyönyörű dalát – sőt a lemez címe is ez lett, holott olyan más igen híres dalok is rajta vannak ezen az albumon, mint a Walk of Life vagy a Money for Nothing.

Metallica: One (1988)

Habár szerepelt a „Búcsúzzunk hát szépen, Iván!” – Dalok a katonaságról és a kivonulásról című összeállításunkban is, innen is kihagyhatatlan. Az egyedül maradt, haldokló katona éneke az 1988-as, azóta klasszikussá vált ...And Justice for All című albumról. Földbedöngölő, klasszikus, többtételes rockdarab, az együttes egyik legismertebb száma. Az élet és a halál között lebegő, agonizáló katona végső vallomása, egyfajta számadása. Szinte érzi az ember a dühöt, a tehetetlenséget belőle, amit a háború, konkrétan egy akna okozott („Landmine has taken my sight / Taken my speech, taken my hearing / Taken my arms, taken my legs / Taken my soul, left me with a life in hell”).

Akárcsak egy másik klasszikus. Jim Morrison és legendás együttese, a Doors is több ilyen dalt készített aktív zenekari évei (1966–1971) alatt, habár abban az időben (akkoriban zajlott a vietnámi háború) nem tartoztak az ún. háborúellenes dalokból élő hippizenekarok, a virággyerekek közé. Az ismeretlen katona című dal a zenekar harmadik, 1968-ban megjelent Waiting for the Sun című albumán jelent meg.

És végezetül egy talán méltatlanul elfelejtett, de kőkemény üzenettel bíró magyar dal álljon itt. A decemberben elhunyt Kóbor János énekli, a dalt Presser Gábor szerezte, szövegét Adamis Anna írta.

„Így is lett bizony, de szólt egy szép napon:
Ne csináljunk soha többé fegyvert!
Nem lesz háború, könnyes, szomorú,
boldognak látok majd minden embert!”

Elképesztően szép és megható sorok, s miközben az ember ezt a dalt hallgatja, és közben a tévéhíradók és az okostelefonok, számítógépek képernyőjét bámulja az ukrajnai hírekkel, hát elgondolkodik… A szöveg tulajdonképpen egy pacifista himnusz, ám a végén ott van az a fájó, nagyon nyers és kijózanító sor.

„Tudom, tudom, tudom, tudom, fáj a szíved, mégis, mégis, mégis, mégis meg kell értsed…”