HIRDETÉS
Bárki, aki játszott már videójátékkal életében, ha csak rövid időre is, fogott a kezében kontrollert, és volt szerencséje valamelyik játékkonzolhoz – még ha csak egy kipróbálás erejéig is –, tudja, hogy teljesen egyedülálló élmény. Egy játékosnak sem kell bemutatni a klasszikus Nintendo által nyújtott Super Mario-élményt, de
biztosan sokunknak van olyan ismerőse, akinek volt anno egy első vagy második generációs Playstationje vagy Xbox masinája (ha épp nem mi voltunk ezek boldog tulajdonosai), amin akár két játékos is összemérhette ügyességét, reakcióidejét, játéktudását.
Bár sokan még mindig a számítógépet vagy éppen a gamer-laptopot azonosítják (és használják) a videójáték-élmény elsődleges eszközeként, mégis a konzolok azok, amik nagybetűs játékélményt tudnak nyújtani a könnyű kezelhetőségük, a játékok szebb és nagyobb felületen való megjelenítéséhez használt tévéképernyő és a kontrollerrel való irányítás révén.
Mivel a modern videójátékoknak már se szeri, se száma, és a konzolokból is kijött már több generáció, ezért változatosak lehetnek a tapasztalataink, illetve a játékélményeink, a feeling azonban ugyanaz: a kezünkben tartott kontrollerrel és annak nem túl sok gombjával irányíthatjuk a játék főhősét, és
vehetjük vele jól vagy rosszul a játékfejlesztők által elénk gördített ügyességi és mindenféle akadályokat, a tévéképernyőnek köszönhetően pedig még filmszerűbben lehet átélni mindezt, mintha „csupán” egy laptop vagy – tv-hez nem kötött – asztali számítógép előtt ülnénk.
Annak ellenére, hogy a klasszikus konzolélmény a Nintendohoz köthető (most nem vesszük ide a nálunk csak hírből ismert Atari és Sega játékkonzolokat), a modern kori videójáték-érában nem igazán volt tényező a szórakoztatóipari vállalat egészen a 2006-ban megjelent Nintendo Wii-ig, ami inkább a képernyő előtti mozgásra helyezte a hangsúlyt, de ez valamiért nem tudott igazán népszerű lenni. A Nintendo tulajdonképpen 2017 óta tényező ismét a játékpiacon, hiszen ekkor jött ki a mostanában rendkívül népszerű, afféle harmadik, hibrid konzolként számontartott Nintendo Switch, ami a cég leggyorsabban fogyó konzolja lett, és eddig több mint 60 millió darabot adtak el belőle.
Az újabb kori videójáték-élmények azonban a két nagy rivális, a Sony és a Microsoft konzoljaihoz, a Playstationhöz és az Xboxhoz köthetők. A játékpiacon 1994-ben megjelent Playstationnek köszönhetően a Sony mindig is lépéselőnyben volt a Microsofthoz képest, akik 2001-ben jöttek ki az első játékmasinával, a klasszikus Xboxsszal. Bár azóta sok víz lefolyt a Dunán,
a Microsoft eddig még eladott konzolok tekintetében sosem tudta megszorongatni a Sonyt, amelynek második generációja, a legendás Playstation 2 volt a legjobban fogyó szórakoztatóipari hardverje, aminek számait a most kifutó, szintén rendkívül népszerű Playstation 4 sem tudta még behozni.
A Playstation népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy a konzolra számos exkluzív játék jött ki az évek során, ami aztán a márka védjegyévé is vált. Bár a multiplatform játékok legújabb kiadásai általában Playstationön és Xboxon is elérhetőek, a Playstationnél mindig voltak olyan népszerű játékok, amit csak az ő eszközükre fejlesztettek, így megkönnyítették a döntést számos játékos számára, hogy melyik konzol mellett tegyék le a garast. Velük ellentétben a Microsoft próbálkozásai az exkluzivitás terén elég haloványnak mutatkoztak az évek folyamán.
A váltás most jött el, hiszen úgy a Playstation, mint az Xbox szintet lépnek, és új, minden téren úttörőnek és a kor technikai paramétereinek megfelelő játékkonzolokkal rukkolnak elő, amiken az elkövetkező években megjelenő videójátékokat lehet majd futtatni, de
a visszafele-kompatibilitásnak köszönhetően a jelenlegi generáció játékainak a 99 százalékát nemhogy gond nélkül, hanem grafikailag feltúrbózva játszhatjuk rajtuk, ha épp úgy tartja kedvünk.
Ezúttal rendhagyó konzolgeneráció-váltás elé nézünk, hiszen rögtön négy masina közül választhatunk majd. Mind a Playstation, mind az Xbox két külön konzollal érkezik, mindkét esetben egy klasszikus lemezmeghajtóval rendelkezővel, illetve egy úgynevezett digitális változattal, amelynek nem lesz merevlemeze, s csak az internetre csatlakoztatva tudjuk használni. Természetesen
a lemezes változatok lesznek a drágábbak.
A teljesítmény terén nincs óriási eltérés a két konzol között. Minkét cég a saját szája íze szerint, a saját fejlesztéseit, szabványait felhasználva alkotta meg a konzolokat, amelyek bizonyos részeikben erősebbek, máskor meg gyengébbek ellenfeleiknél, de nagyjából azonos teljesítményre képesek.
Az eddig megjelent elemzések szerint noha az érkező a konzolok jóval erősebbek lesznek a jelenlegi generáció gépeinél hardveres megoldások tekintetében, egyelőre nem várhatunk látványos ugrást a játékok grafikáját illetően, legalábbis a megjelenést követő első egy-két évben. Kezdetben talán a legszembetűnőbb az lesz, hogy
a konzolokban található SSD merevlemeznek köszönhetően jelentősen lerövidülnek a töltési idők a játékokban.
A Playstation 5 technikai paramétereiért ide, az Xbox Series X alkotóelemeiért ide érdemes kattintani.
Ahogy azt fennebb is írtuk, a Playstation a játékosokat egyértelműen az exkluzív játékfelhozatalával nyerte meg. Olyan gyöngyszemek kerültek ki a japán anyavállalat, a Sony fejlesztő stúdióinak a kezei közül, mint a Horizon Zero Dawn, a God of War, az Uncharted-széria vagy épp a nyáron megjelent Last of Us Part 2, amelyekre már most klasszikusokként, viszonyítási pontként tekinthetünk. A Sony továbbra is az exkluzív címeire épít, hiszen
már bejelentették számos Playstation-exkluzív játék következő részét, amelyek már egyenként képesek rávenni egy gamert, hogy a Sony konzolját vegye meg.
Reménykedhetünk abban is, hogy új címekkel is készülnek, amik ha hozzák a megszokott minőséget, igazán nem lesz okunk játékosként panaszra.
Egy másik érv a Playstation 5 mellett az ahhoz csatolt, szintén új generációs kontroller, amely az eddigi tesztek alapján számos forradalmi újítást hoz majd.
Az úgynevezett Dualsense-kontrollerről ódákat zengenek azok a kritikusok, aki már kezükbe vehették, a kontroller ugyanis igazodik a játékstílusunkhoz, az általunk használt karjai, illetve maga a teste is aszerint vibrál majd, ahogyan éppen játszunk.
Példának okáért az adaptív ravasznak köszönhetően aszerint érzünk majd rezgést, hogy egy adott játékban milyen erősséggel húzzuk fel az íjat, vagy másképp viselkedik majd, ha köves vagy sima földúton lovagolunk. Ezek mellett forradalmi hangzást is ígér a Sony masinája a konzol mellé adott fejhallgató révén.
A november 19-én érkező Playstation 5 konzol lemezmeghajtós kiadása 2500, míg a digitális kiadás 2000 lejbe fog kerülni.
Mindkét játékkonzol azonos paraméterekkel rendelkezik, tehát teljesítménybeli különbség nem lesz, csupán az egyik lemezmeghajtó nélkül funkcionál majd, tehát erre kizárólag csak digitálisan vásárolhatunk és tölthetünk le játékokat.
Más a helyzet az november 11-étől elérhető új Xbox esetében. A Microsoft égisze alatt működő vállalat két konzolt bocsájt piacra: az erősebb hardveres specifikációkkal ellátott, lemezmeghajtóval rendelkező Xbox Series X-et, illetve a némileg gyengébb, digitális változatú Xbox Series S-t. Utóbbi jóval olcsóbb lesz, hiszen
míg a Series X 2400 lejes árcédulát kapott, kistestvére jóval olcsóbban, mindössze 1400 lejért lesz megvásárolható,
és ha hinni lehet az eddig megjelent elemzéseknek, erősségben nemigen marad le társától (de kisebb képfelbontásra lesz képes).
Laikusként azt gondolhatnánk, hogy ez visszautasíthatatlan ajánlat, viszont a kérdés nem ennyire egyszerű. A Xbox ugyanis egyelőre nem áll túl jól exkluzív játékok terén, legalábbis joggal kimondhatjuk, hogy a vállalat eddigi felhozatala nem üti meg a Playstation szintjét e téren, ugyanakkor a 4K-s játékélményt nem ezzel a konzollal fogjuk élvezni, emellett az új generációs Xbox kontrollere sem ment át túl nagy újításon az előző generáció óta.
Noha a bejelentések szerint javában készülnek az új címek és a meglévők folytatásai, ezekre viszont hónapokat, éveket kell várnunk, az eddig tapasztalt felhozatal alapján pedig joggal kételkedhetünk a minőségbeli ugrásban. Érdekes adalék viszont, hogy nemrég a Microsoft lebonyolította az évtized legdrágább üzletét, vagyis 7,5 milliárd dollárért vette meg a Bethesda anyacégét. Ezáltal
olyan játékok jogai kerültek hozzá, mint a méltán népszerű Doom, a Fallout vagy a The Elder Scrolls. Ezek mind komoly rajongóbázissal rendelkeznek, nem kizárt, hogy a jövőben a következő részeik csak Xboxon és PC-n lesznek elérhetők.
Komoly érv még a szóban forgó konzol mellett az Xbox Game Pass kínálata, mind konzolon, mind PC-n. Itt lényegében egy szerény havidíj fejében több mint száz játékhoz férhetünk hozzá, amik között vannak csúcsminőséget képviselők is, úgynevezett AAA-játékok, amikhez az előfizetés révén jóval áron alul lehet hozzáférni már a megjelenést követően is.
A Game Passnak egyébként világszerte már több mint 15 millió előfizetője van, ennek tükrében pedig korai lenne a Microsoftot temetni, viszont legjobb esetben is évekkel később derül ki, hogy jó beruházás volt-e az Xbox, ha csak a két vállalat exkluzív-felhozatalát vesszük alapul.
Viszont a számos olyan csúcskategóriás multiplatform-játék is van, amely mindkét gépre érkezik, kérdés, hogy kinek mik a preferenciái, de a széles játékfelhozatalban mindenki megtalálhatja a kedvére valót, legyen az sportjáték, lövöldözős, akció-kaland vagy éppen szerepjáték.
Amennyiben az új konzolok valamelyikének a beszerzésén törjük a fejünket,
nem lehet egyértelműen megmondani, hogy most melyikkel is járnánk jobban.
Amennyiben a csúcskategóriás játékélmény a célunk, a Sony exkluzív címei egyelőre verhetetlenek, viszont ezekért sok esetben mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk, hiszen a generációváltás a játékok drágulását is hozza magával, így
a jelenlegi 2-300 lej helyett adott esetben 4-500 lejt is kipengethetünk egy új játékért rögtön annak megjelenését követően.
Az Xbox vásárlása esetén komoly érv lehet a Game Pass megléte, illetve a Series X viszonylag olcsó mivolta.
Fontos adalék, hogy amennyiben kihasználnánk az új konzolgeneráció adottságait, már elvárt a 4K-felbontású tévékészülék is, ami, ha még nincs, jókora zsebbenyúlás lehet, ha a „fullos pakkot” szeretnénk a karácsonyfa alá tenni.
És hogy konzol megvásárlása bizonyul jobb és kifizetődőbb beruházásnak, évek múlva, az új konzolgeneráció „életének felénél” derül majd ki. Egyelőre azonban egyikük új generációs játékfelhozatala sem annyira gazdag, hogy érdemes legyen egyből beruházni rá,
hacsak nem vagyunk anyagilag jól eleresztve, és a gyerkőcnek vagy magunknak mindenáron a legújabb eszközöket azok megjelenését követően vásároljuk meg.
A jelenlegi, vagyis most már a leköszönő konzolgeneráció valamelyik darabjának tulajdonosai tisztában vannak azzal, hogy nincs még itt a vég, hiszen
több játék, köztük a legjobban várt, sok szempontból mérföldkőnek számító Cyberpunk 2077 vagy éppen az Assassin’s Creed legújabb, vikinges része Playstation 4-re és Xbox One-ra is elérhető lesz,
amik a már megszokott, hosszú töltési idővel és alacsonyabb felbontásban is ugyanolyan szórakoztatónak ígérkeznek, mintha az új konzolokon játszanánk velük.
Ha pedig azt akarjuk, hogy „lemásszanak a képernyőről”, vagyis utolsó generációs grafikai élményben legyen részünk, akkor mindenképp érdemes egy új konzolba beruházni. Hogy melyikbe, azt mindenki maga dönti el.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
