Vásáros utak kereszteződésében (2.): Csík, a hegyek közötti síkság

A terem alakjából jött az ötlet, hogy alakítsanak ki egy kis Csíki-medencét a hét teremben látható csíkszeredai várostörténeti kiállítás legelső helyiségében. A koncepció az volt, hogy a Csíki-medence régi képét a maival ötvözzék. Vitos Mózes és elvétve Orbán Balázs leírásaiban találhatók információk arról, hogy ezelőtt száz évvel hogyan nézett ki a régió. A folyószabályozás mérföldkőnek számít a medence természetföldrajzi történetében – magyarázta Demeter László.

Vásáros utak kereszteződésében (1.): hogyan jött létre a várostörténeti kiállítás?

A székelyek megtelepedésétől az 1989-es fordulatig tartó időszakot öleli fel az a várostörténeti kiállítás a csíkszeredai Mikó-várban, amely öt év muzeológusi munkát követően valósult meg. Most induló minisorozatunkban a hét teremben látható, augusztusban megnyílt kiállítást mutatjuk be.

A Csíki-medencében a folyószabályozás az 1970-es évek végén kezdődött, és mintegy tíz évet tartott. „Volt egy korábbi szabályozás is a huszadik század elején, Vitos Mózesék is szorgalmazták. Eléggé megoszlottak a vélemények ezzel kapcsolatban, a modernebbek úgy gondolták, hogy le kell szabályozni, a helyiek pedig megtanultak együtt élni a folyóval, és nem örültek a szabályozásnak. De Európa-szerte ez volt a korszellem, és megtörténtek ezek a szabályozások.

A terem padlója a medence közepének területeit és az ott előforduló néhány élőlényt szemlélteti, például mocsári teknőst, partifecskét, hódgátat, vízitököt. Vitos Mózes jegyezte fel, hogy az Olt zátonyain, homokpadjain a gyerekek teknőspáncélokat gyűjtenek. A medencében még ma is élnek teknősök, időről időre itt-ott előkerül egy-egy példány, legutóbb Csíkbánkfalván és Csíkszentkirályon találtak. Idősebb csíkszeredaiak emlékeznek, hogy a vasúti felüljárónál a városban is volt még néhány évtizede. Partifecsketelepek az Olt homokos zátonyain, például Újtusnádon a homokbányában ma is megtalálhatóak. A hódok ugyan ezelőtt kétszáz éve kipusztultak ezen a területen, de a kétezres évek elején Brassó megyében visszatelepítették, és az Olt vízgyűjtőmedencéjén keresztül eljutottak a Csíki-medencébe is. Nem mindenki örül nekik. A vízitököt, avagy a sárga tavirózsát Orbán Balázs említi Csíkszentimre leírásában: a kacskaringós Oltban vízitökök pompáznak.

„A medence alsó része kicsit »felkúszik« a falra. Nem akartuk az állatokat a földre tenni, egy része mégis odakerült. Például a mocsári béka, amely ma is jellegzetes lakója a medencének, vagy a réticsík és a tócsarákok. A falon látható a vízitök oldalnézetből. Egyetlen helyen megtaláltuk, mégpedig Zsögöd mellett egy kis tóban. A régi térképekről digitalizáltuk a kanyarokat, azt rávetítettük mai légi fotókra, és be tudtuk azonosítani, hogy az a halastó a régi Olt helyén van. Valószínűnek tartom, hogy ott természetesen maradt fenn a vízitök. Az alföldön ez gyakori, de Csíkban nagy szenzáció.

A biológus hozzáteszi, régen nagyon sok volt itt a réticsík, ezért elképzelhető, hogy a medence innen kapta a nevét. Úgy véli, meglepő, hogy a hegyek között egy síkságra jellemző halfaj ilyen nagy számban található. Érdekességként megjegyzi, hogy az alföldön a nagy szabályozások előtt a mocsaras területeken, ahol sok volt a csík, úgy hívták, hogy csíkország. Voltak a csíkászok, akik nagy mennyiségben gyűjtötték a csíkokat, és nagy hordókban vitték be a vásárra.

A falakon láthatóak a medencét övező hegykeret elemei is. A domborzatprofil a vízválasztónak a magasságváltozásait szemlélteti, egymáshoz viszonyítva a főbb hegyeket és átjárókat. Például látható, hogy a Nyerges-tető a Terkőhöz képest milyen magasságban van, illetve, hogy melyek a fontosabb csúcsok és hágók.

Szintén a falakon kapott helyet a medence kőzettanának egy kis ízelítője. A Csíki-havasok homokkövei is láthatók itt. „Nagyon sok helyen a forrásaink mészben gazdagok. Ez egy kicsit meglepő lehet, mert úgy gondolunk Csíkra, főleg a Hargita felőli részre, hogy vulkáni, és nem nagyon van mészkő.

Kiemelkednek a Nagy-Hagymás-hegységben, de megvannak a mélyben alattunk is, a Hargita alatt, és a források felhozzák. Van itt még a somlyói andezitekből és a gyepvasércből is. Ebből készítették az ókorban a vasat, mivel a felszínen található, könnyen hozzá lehet férni. Mocsarakban képződik baktérium segítségével. Itt a Csíki-medencében sok helyen olvasztottak vasat, a kiállításon láthatók Vacsárcsiból vannak. Látható még itt a vulkánossághoz köthető kőzet, például a horzsakő a Csomád-hegységből. Ez robbanással keletkezett, hirtelen nyomásváltozással nagyon porózussá vált, megszilárdult, és ha szárazon tesszük vízbe, akkor lebeg. Van itt még limonit, amely borvízforrásokból csapódik ki. Amikor még vulkánok működtek, gejzírek voltak egykor itt, és azokban alakult ki az opál. Az itt láthatót Csiba mellett gyűjtötték. Különböző andezittípusokat is elhelyeztünk itt, a Csicsói-Hargita tetejéről, a Csikó-kertből valók, és az ős Kárpátok egy darabja, ami lesüllyedt. A medence nem mindig volt ilyen, ahogy most látjuk. Az utóbbi tízmillió évben alakult ki, azelőtt egészen más volt, nagy hegyek voltak itt, amelyek lesüllyedtek” – mesélte a szakember, miközben körbevezetett a kiállítás ezen termében. A hegykeretet panorámakép is mutatja.

Egy domborzatmakett is látható a kiállításon, amely az első ilyen szemléltetése a Csíki-medencének és környékének. Aki a természetet járja, annak különleges élmény lehet, hogy egyben láthatja a teljes domborzatot. A maketten százötven pontot jelöltek meg, kisebb csoportokra osztva, amelyek magyarázatát egy táblán találjuk, az egyes tájegységek, hegycsoportok, vagy medencerészek referenciapontjait.

A kiinduló-, első pont a Csíki Székely Múzeum, a második a Márton Áron Főgimnázium, mellette a Somlyó-pataka, amely valamikor átfolyt a városon, amíg Taploca felé el nem terelték. A központi park alatt a csatornában ma is ott csörgedezik, esővízcsatornát, levezetőt alakítottak ki belőle. Egy darabig csöveken megy, majd a zsögödi fürdőnél a felszínre bukkan – mutatta a térképen Demeter László.

„Nagyon szépen láthatók a kráterek a Hargitán. Geológiailag a Hargitához tartozik a Csomád-hegység, benne a Szent Anna-tó, és lehet látni, hogy kör vagy félkör alakú gerincek vannak, azok az egykori kráterek, amelyeket az erózió kimosott. Ezt a makettet oktatásra és tanulmányozásra találtuk ki. Szépen követhető, ahogy a medence kiszélesedik, látható az is, hogy lapos, csak Felcsíkon dombos enyhén a terület. A falvak közvetlenül az Olt mellett húzódnak.

A dombokon már nincs nagyon víz a felszínen, a patakok túl kicsik ahhoz, hogy folyamatosak egész évben ellássák vízzel. Csíkszeredán is látszik, hogy ott alakult ki, ahol a domb és a lapály, az Olt árterülete találkozik. Azért nyúlik arrafelé ez a T-betű alakja a városnak, mert arra felé van a terasza az Oltnak.”

A falakon néhány képet is elhelyeztek, mocsári béka, boldogasszony papucsa, tátogó kökörcsin, a közismert kockás liliom, vagy éppen szil látható. Ez utóbbi a legkorábban virágzó és termést érlelő fafajunk, április végén már termése van. A Csíki-medencében gyakran előforduló fafajta, a csíkszeredai városháza főbejárata előtt is két szilfa található.

Három érintőképernyős, interaktív tábla is van ebben a teremben, az egyik a Csíki-medence állatvilágáról, a másik a növényzetéről nyújt információkat, leírások, képek és kisfilmek nézhetők rajtuk, a harmadik táblán a domborzatot mutatja be, néhány látványos filmecske is megnézhető – amelyet Juhász Ágota és kollégái készítettek – például a köd áramlásáról.

Vásáros utak kereszteződésében (1.): hogyan jött létre a várostörténeti kiállítás?