HIRDETÉS

Vásáros utak kereszteződésében (2.): Csík, a hegyek közötti síkság

Péter Beáta 2018. november 05., 17:25 utolsó módosítás: 2018. november 05., 17:28

A Csíki-medence természetföldrajzát mutatja be az Útkereszteződésben című várostörténeti kiállítás legelső terme a Csíki Székely Múzeumban. A terem rendezési koncepciójába Demeter László biológus avatott be. Folytatjuk a kiállítást bemutató minisorozatunkat.

Leírások, képek és kisfilmek Fotó: Veres Nándor

A terem alakjából jött az ötlet, hogy alakítsanak ki egy kis Csíki-medencét a hét teremben látható csíkszeredai várostörténeti kiállítás legelső helyiségében. A koncepció az volt, hogy a Csíki-medence régi képét a maival ötvözzék. Vitos Mózes és elvétve Orbán Balázs leírásaiban találhatók információk arról, hogy ezelőtt száz évvel hogyan nézett ki a régió. A folyószabályozás mérföldkőnek számít a medence természetföldrajzi történetében – magyarázta Demeter László.

HIRDETÉS

A Csíki-medencében a folyószabályozás az 1970-es évek végén kezdődött, és mintegy tíz évet tartott. „Volt egy korábbi szabályozás is a huszadik század elején, Vitos Mózesék is szorgalmazták. Eléggé megoszlottak a vélemények ezzel kapcsolatban, a modernebbek úgy gondolták, hogy le kell szabályozni, a helyiek pedig megtanultak együtt élni a folyóval, és nem örültek a szabályozásnak. De Európa-szerte ez volt a korszellem, és megtörténtek ezek a szabályozások.

Volt, ahol elég sok negatív következménye is volt, de az volt az elképzelés, hogy a természetet egy kicsit megzabolázzák, hogy emberi használatra alkalmasabb legyen.”

A terem padlója a medence közepének területeit és az ott előforduló néhány élőlényt szemlélteti, például mocsári teknőst, partifecskét, hódgátat, vízitököt. Vitos Mózes jegyezte fel, hogy az Olt zátonyain, homokpadjain a gyerekek teknőspáncélokat gyűjtenek. A medencében még ma is élnek teknősök, időről időre itt-ott előkerül egy-egy példány, legutóbb Csíkbánkfalván és Csíkszentkirályon találtak. Idősebb csíkszeredaiak emlékeznek, hogy a vasúti felüljárónál a városban is volt még néhány évtizede. Partifecsketelepek az Olt homokos zátonyain, például Újtusnádon a homokbányában ma is megtalálhatóak. A hódok ugyan ezelőtt kétszáz éve kipusztultak ezen a területen, de a kétezres évek elején Brassó megyében visszatelepítették, és az Olt vízgyűjtőmedencéjén keresztül eljutottak a Csíki-medencébe is. Nem mindenki örül nekik. A vízitököt, avagy a sárga tavirózsát Orbán Balázs említi Csíkszentimre leírásában: a kacskaringós Oltban vízitökök pompáznak.

Az interaktív táblák számos információt rejtenek Fotó: Veres Nándor

„A medence alsó része kicsit »felkúszik« a falra. Nem akartuk az állatokat a földre tenni, egy része mégis odakerült. Például a mocsári béka, amely ma is jellegzetes lakója a medencének, vagy a réticsík és a tócsarákok. A falon látható a vízitök oldalnézetből. Egyetlen helyen megtaláltuk, mégpedig Zsögöd mellett egy kis tóban. A régi térképekről digitalizáltuk a kanyarokat, azt rávetítettük mai légi fotókra, és be tudtuk azonosítani, hogy az a halastó a régi Olt helyén van. Valószínűnek tartom, hogy ott természetesen maradt fenn a vízitök. Az alföldön ez gyakori, de Csíkban nagy szenzáció.

A hegyek között, hétszáz méteres tengerszinti magasságban például a réticsík, a tócsarák nem fordul elő. A Csíki-medence hegyek közötti síkság.”

A biológus hozzáteszi, régen nagyon sok volt itt a réticsík, ezért elképzelhető, hogy a medence innen kapta a nevét. Úgy véli, meglepő, hogy a hegyek között egy síkságra jellemző halfaj ilyen nagy számban található. Érdekességként megjegyzi, hogy az alföldön a nagy szabályozások előtt a mocsaras területeken, ahol sok volt a csík, úgy hívták, hogy csíkország. Voltak a csíkászok, akik nagy mennyiségben gyűjtötték a csíkokat, és nagy hordókban vitték be a vásárra.

A Csíki-medence és környéke, ahogy még nem láttuk Fotó: Veres Nándor

A falakon láthatóak a medencét övező hegykeret elemei is. A domborzatprofil a vízválasztónak a magasságváltozásait szemlélteti, egymáshoz viszonyítva a főbb hegyeket és átjárókat. Például látható, hogy a Nyerges-tető a Terkőhöz képest milyen magasságban van, illetve, hogy melyek a fontosabb csúcsok és hágók.

Szintén a falakon kapott helyet a medence kőzettanának egy kis ízelítője. A Csíki-havasok homokkövei is láthatók itt. „Nagyon sok helyen a forrásaink mészben gazdagok. Ez egy kicsit meglepő lehet, mert úgy gondolunk Csíkra, főleg a Hargita felőli részre, hogy vulkáni, és nem nagyon van mészkő.

Itt valamikor az egész területet tenger borította, korallzátonyok alakultak ki, amelyek még mindig megvannak. A mészkövek az egykori korallzátonyok.

Kiemelkednek a Nagy-Hagymás-hegységben, de megvannak a mélyben alattunk is, a Hargita alatt, és a források felhozzák. Van itt még a somlyói andezitekből és a gyepvasércből is. Ebből készítették az ókorban a vasat, mivel a felszínen található, könnyen hozzá lehet férni. Mocsarakban képződik baktérium segítségével. Itt a Csíki-medencében sok helyen olvasztottak vasat, a kiállításon láthatók Vacsárcsiból vannak. Látható még itt a vulkánossághoz köthető kőzet, például a horzsakő a Csomád-hegységből. Ez robbanással keletkezett, hirtelen nyomásváltozással nagyon porózussá vált, megszilárdult, és ha szárazon tesszük vízbe, akkor lebeg. Van itt még limonit, amely borvízforrásokból csapódik ki. Amikor még vulkánok működtek, gejzírek voltak egykor itt, és azokban alakult ki az opál. Az itt láthatót Csiba mellett gyűjtötték. Különböző andezittípusokat is elhelyeztünk itt, a Csicsói-Hargita tetejéről, a Csikó-kertből valók, és az ős Kárpátok egy darabja, ami lesüllyedt. A medence nem mindig volt ilyen, ahogy most látjuk. Az utóbbi tízmillió évben alakult ki, azelőtt egészen más volt, nagy hegyek voltak itt, amelyek lesüllyedtek” – mesélte a szakember, miközben körbevezetett a kiállítás ezen termében. A hegykeretet panorámakép is mutatja.

Növény- és állatvilág, kőzettan és domborzatprofil Fotó: Veres Nándor

Egy domborzatmakett is látható a kiállításon, amely az első ilyen szemléltetése a Csíki-medencének és környékének. Aki a természetet járja, annak különleges élmény lehet, hogy egyben láthatja a teljes domborzatot. A maketten százötven pontot jelöltek meg, kisebb csoportokra osztva, amelyek magyarázatát egy táblán találjuk, az egyes tájegységek, hegycsoportok, vagy medencerészek referenciapontjait.

A kiinduló-, első pont a Csíki Székely Múzeum, a második a Márton Áron Főgimnázium, mellette a Somlyó-pataka, amely valamikor átfolyt a városon, amíg Taploca felé el nem terelték. A központi park alatt a csatornában ma is ott csörgedezik, esővízcsatornát, levezetőt alakítottak ki belőle. Egy darabig csöveken megy, majd a zsögödi fürdőnél a felszínre bukkan – mutatta a térképen Demeter László.

A falra is kerültek az állatok Fotó: Veres Nándor

„Nagyon szépen láthatók a kráterek a Hargitán. Geológiailag a Hargitához tartozik a Csomád-hegység, benne a Szent Anna-tó, és lehet látni, hogy kör vagy félkör alakú gerincek vannak, azok az egykori kráterek, amelyeket az erózió kimosott. Ezt a makettet oktatásra és tanulmányozásra találtuk ki. Szépen követhető, ahogy a medence kiszélesedik, látható az is, hogy lapos, csak Felcsíkon dombos enyhén a terület. A falvak közvetlenül az Olt mellett húzódnak.

Az építkezésnek az volt itt az elve, hogy legyen víz, de ne legyen túl vizes területen sem a település, a ház.

A dombokon már nincs nagyon víz a felszínen, a patakok túl kicsik ahhoz, hogy folyamatosak egész évben ellássák vízzel. Csíkszeredán is látszik, hogy ott alakult ki, ahol a domb és a lapály, az Olt árterülete találkozik. Azért nyúlik arrafelé ez a T-betű alakja a városnak, mert arra felé van a terasza az Oltnak.”

A falakon néhány képet is elhelyeztek, mocsári béka, boldogasszony papucsa, tátogó kökörcsin, a közismert kockás liliom, vagy éppen szil látható. Ez utóbbi a legkorábban virágzó és termést érlelő fafajunk, április végén már termése van. A Csíki-medencében gyakran előforduló fafajta, a csíkszeredai városháza főbejárata előtt is két szilfa található.

Demeter László: a medence nem mindig volt ilyen, ahogy most látjuk Fotó: Péter Beáta

Három érintőképernyős, interaktív tábla is van ebben a teremben, az egyik a Csíki-medence állatvilágáról, a másik a növényzetéről nyújt információkat, leírások, képek és kisfilmek nézhetők rajtuk, a harmadik táblán a domborzatot mutatja be, néhány látványos filmecske is megnézhető – amelyet Juhász Ágota és kollégái készítettek – például a köd áramlásáról.

Sorozatuk előző része:

Vásáros utak kereszteződésében (1.): hogyan jött létre a várostörténeti kiállítás?

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS