Az emlékezetes, az országos sajtó által is felkapott incidenst követő hetekben, iskola és munkaidőben, hétköznap látogattunk el a maroshévízi sípályákra. Alapállásból azért választottuk ezt az időpontot, mert azt reméltük, hogy csak a miénk lesz a terep. Hát nem így történt. Legalább százan voltak még mellettünk, akik valószínű, hasonló elgondolásból vették ki gyerekeiket az iskolából, kértek szabadnapot, és élvezték a friss levegőt és tökéletes pályákat. Hévízen a városhoz viszonylag közel alakította ki egy helybéli üzletember a síbirodalmát. Bár kicsit túlzás ezt mondani, hogy birodalom, de évről évre bővíti a pályákat, egy termálvizes medencét is készített, így ha nem is nagy, de már mindenképpen egy kis birodalom fogadja az oda érkezőket. Több száz parkolóhely áll a látogatók rendelkezésére, nagy panzió is működik, ahol több tucat szobában lehet szállást foglalni, s ugyancsak több tucat alkalmazott felügyeli a sípályákat, felvonókat, ebédlőt, szánkópályát és a parkolóknál is látni őröket.
Hévízen alapvetően két pálya működött, a 470 méteres Mogyorós, ez a meredekebb, és a 1200 méteres Fenyő pálya. Az idei szezonra épült egy tanuló- és egy szánkópálya is. E kettőnél külön kis sílift működik, ami lassú és biztonságos. Jó tudni, hogy ezek használatáért is jegyet vagy bérletet kell váltani, és ugyanannyiba kerül a felvonás, mint a nagy felvonóknál. A két kis pálya szélén nem szabad gyalogolni.
A napijegyek ára változó: hétköznaponként az egész napos bérletért a gyerekek 40, a felnőttek 50 lej kell fizessenek, kilenc felvonásos jegy gyerekeknek 25, felnőtteknek 30 lejbe kerül. Ünnepnapokon és hétvégenként valamivel többe kerül a felvonó használata: a napi bérlet 14 éven aluli gyermekeknek 50, felnőtteknek 65 lej. Mivel hétköznap kevesebben voltak, sorbanállás nélkül lehetett „közlekedni”, így megérte egész napos bérletet váltani, hiszen azzal nem voltunk korlátozva.
A nagy pályákra csákányos felvonókkal lehet visszajutni, általában két személyt indítanak egyszerre, de aki szeretné, egyedül is „utazhat”. Amikor a gyermekeink meséltek a csákányos felvonóról, a kisebbiknek mindig aggodalommal teli volt a hangja. Többször leesett róla, az is megtörtént, hogy belekapaszkodva próbált lábra, illetve síre állni, s ki tudja még mi mindent próbált ki, amiről nem is tudunk. Arról, hogy én hányszor estem le a csákányos felvonóról és milyen színárnyalatokban pompázott a lábam sokáig, inkább nem mesélek. De azt mindenképp szeretném elmondani, hogy amíg a bukásom miatti testi és lelki sebeimet számba véve ültem a földön, minden második ember megkérdezte, hogy minden rendben, jól vagyok-e, segítsenek-e? Az biztos, hogy gyakorlatot és némi lazaságot igényel a csákányos felvonó használata.
Januárban épp a felvonóból való kiesés miatt keletkezett nagy botrány a sípályán.
A rendőrség közlése szerint egy 21 éves marosvásárhelyi fiatalember összetűzésbe keveredett a felvonót kezelő sípálya-alkalmazottal, aki, miután egy társával ököllel és lábbal bántalmazta a sértettet, erősítésként hívta az ATV-n érkező kollégáit. Az incidensben az ATV egyik sítalpa áthajtott a fiatalember lábán. Az ügyben bűnügyi eljárást indítottak fizikai erőszak és csendháborítás címen, a rendőrség pedig vizsgálja az incidens körülményeit. Az eset nyomán megjelent cikkekből az is kiderült, hogy a pályának nincs szerződése hivatásos hegyimentőkkel, hanem saját mentőcsapata van, akik szükség esetén ellátják a bajbajutottakat. Ottlétünk alatt nagyobb baleset nem volt (a felvonóról való lepotyogásomat nem számítom annak), így arról nem tudunk beszámolni, hogy mennyire hatékony a bajba jutottak ellátása.
A sípályán lehet sífelszerelést és szánkót is bérelni, és tágas ebédlő is várja a pihenni óhajtókat. Egy főétel 20-25 lejbe kerül, egy tányér leves 15 lej, a kávé, tea, forró csoki ára 5 lejtől kezdődik. Naponta többféle levest és sültet, körítést lehet vásárolni itt. Aki az otthonról hozott elemózsiát szeretné elfogyasztani, megteheti a nyitott teraszon, ahol párnázott padok vannak a kényelemért. A meredek sípálya alsó részén is van egy kis falatozó, ott is lehet kávézni, teázni, melegedni.
Két dolog fogalmazódott meg bennem a két és félnapos hévízi sízés kapcsán. Az ilyen „téli nyaralás” igencsak sokba kerül, hiszen egy négytagú családnak csak a napi felvonója 180 lej/nap, enni is kell, oda is utazni, és ha tökéletesíteni szeretnéd a sízési tudásodat, akkor egy órára az oktatónak 100 lejt kell fizetni.
De két és fél napig a szabadban voltunk, napon, havazásban és hófúvásban, és este már telefonozni, tévézni sem volt erőnk.
A másik: azért is jó Hévízre menni, mert a sípálya 18 órás zárása után a termálvizű Bánffy wellnessben tölthetünk még két-három órát, a lubickolás és szaunázás után újjá lehet születni.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.