A székelyvarsági Csorgókőnél

Csorgó esőben indulunk a székelyvarsági Csorgókőhöz. Úgy hallottuk, hogy csapadékos időben látványosabb a meredek Csorgókőn alázuhanó Szökő-vízesés. Ebben nem csalódtunk. Fenyédnél feltérünk a Nagyküküllő völgyébe. Kétoldalt hatalmas kavicsbányák húzódnak. Mert Fenyéd nemcsak hagymájáról híres, hanem az Erdélyi-medence egykori szarmata kori tengerében felhalmozódott konglomerátumról is. A sekély tengerből kicsapódott só mellett földgázt is relyt a Fenyéd altalaja.

Mint a láncszemek, úgy sorakoznak a Nagyküküllő menti falvak. Fenyéd fölött, Küküllőkeményfalva, aztán Zetelaka, s ahol balra térünk, nos ott van Zeteváralja. A falu végén egy pillanatra megállunk. Megtekintjük a Sikaszó-pataka és a Nagyküküllő összefolyása alatt kialakított víztározót, s annak végében a székely piramist.

A nemrég felfedezett boszniai „piramisok” és az ott felfedezett róvott „székely” jelek évi ötszázezer látogatót vonzanak. Száz évvel ezelőtt nagyapáink a boszniai hadszintéren még azt énekelték, hogy „Boszniának hegyei,/A fekete kövei/Az a magyar királyé./Mégis az a Szerbia,/ Az a kutya Szerbia/ El akarja venni./Megállj, megállj kutya Szerbia!/ Nem lesz tied soha Bosznia!” Egy emberöltő erejéig mégis elvette, s aztán elveszítette. Ezen történelmi tényen más népek is elmerenghetnének.

A látottakon merengve a Nagyküküllő szűk völgyén közelítjük meg Székelyvarságot. A település előtti szakaszon már nagy területen építik a kulcsos házakat. A piramis látogatóknak. Fővárosnyi területen fekvő hegyi település kapujában, Küküllő, Küküllő-telep központjába, a Júlia bolt előtti parkolóban tudakozódunk. A bolt névadója, Horváth Júlia amíg felszolgálja a finom mézes kávét, már el is mondja, hogy hol, merre kell kanyarodjunk a Csorgókőhöz vezető szűk völgyekben.

A Júlia boltban nemcsak élelmiszert, ipari terméket, borsika ostornyelet lehet kapni, hanem információt is.

Kávézás közben mindent megtudunk a szórványtelepülésről. Itt csorog az információ. Javasoljuk, hogy a Júlia tábla mellé írják ki azt is, hogy információs iroda.

Az értékes információ birtokában Varság-patak völgyéből Venceléknél rátérünk a Nagykút-patak völgyét követő kövezett útra. Az út menti fenyők sötét, a bükkök májusi zöldje nyugtat. Fölöttünk a szakadozott szürke fellegek keskeny sávja húzódik. Czincziri kert alatt a természet erői által feltárt fekete bazaltos andezit láva peremén lefolyó víz látványa szülte a Csorgókő nevet. A réteges, cserepes kőként ismert kemény vulkáni kőzet széléről, a mélybe ugró vizet, Szökő vízesésnek nevezi a varsági székely ember. Beszédes helynevek. A vízesés olyan, mintha Tündér Ilona bogozott, rojtos törülközője heverne a fekete sziklákon. A fehér-fekete kontrasztot a sárgászöld lomb lágyítja. A kétlépcsős vízesés alatt látható a medret takaró, aláfolyó felaprózott csorgókő. Nem telünk be a látvánnyal, közel száz felvételt készítünk a vízesésről és a sodort vízerekről.

Ahogy felkapaszkodunk a meredek sziklafalra, a felszínt nem is kell vizsgáljuk. A Tálasbérc helynév megmagyarázza a Csorgókő forrásvidékének formáját. A töredezett, repedezett alapkőzet felszínén kialakult tálszerű mélyedés kedvező alakzat a csapadékvíz összegyűjtésére. A tál peremén túlcsorduló nagy hozamú források vize hozta létre a fátyolszerű vízesést. A Görgényi-havasokban elégé elterjedt földtani jelenség.

Tálasbérc nemcsak a felszíni formának a neve, hanem Székelyvarság északkeleti tanyavilágának is elnevezése.

Tálasbércről betekintést nyerünk ebbe a csodálatos tanyavilágba. Főutcájáról, a kerítés övezte csordajáró útról, s a turista csalogató kilátóról feltárul a mély völgyekbe és gerincekre települt tanyavilág festői képe.

A képben az a zavaró, hogy a fekete zsindelyes házak lassan eltűnnek. Helyettük az egykori székely ember színvilágától távol álló, bordó, rózsaszín, narancs színűre meszelt, az az festett házak sértik az idelátogató szemét. A helyiekét nem. A zsindelyt, amelynek hazája Székelyvarság, felváltotta a pala, a kanadai zsindely, a színes hullámlemez. Haladunk a korral. A Tálasbérce karcsú kilátójáról az északkeleti hegykeretről lesuvadó vészjósló esőfelhő parancsol le. A zápor elől beléptünk a Parlamenthez címzett kocsmába, ahol többen voltak, mint Románia parlamentjében. S itták a Tiltott sört. Sör helyett mi a Válu-patak tövénél található Jézus-kút vizével oltottuk szomjunkat.

Felkapott forrás, városiak is hordják, mondta Júlia asszony. Rövid pihenő után Csík felé vettük az irányt. A faluvégi hatalmas székelykapu feliratát: „Szolgálatára embernek, világnak, nagy istennek, kicsi hazámnak”, hátunkra véve lecsorogtunk a Nagyküküllőn.