Egykori hokis csapatkapitány tökjó hobbival: Nagy Levente

Hét személy kell ahhoz, hogy a mérlegre emeljék a méretes példányt. 252,60 kg – mutatja büszkén a mérleg mutatóját Nagy Levente, ez pedig minden álmát túlszárnyalta a Gyergyószentmikósi Progym egykori csapatkapitányának.

„Van egy fél hektárnyi területünk, aminek a hátsó részét, ahol most vannak a tökök, nem igazán tudtuk használni, mert eléggé agyagos és vizenyős. Gondolkoztam, mit is kezdhetnék a területtel, próbálkoztam gyümölcsfák ültetésével, de nem éltek meg. Három évvel ezelőtt, hogy feljavítsam a földet, hordani kezdtem ide az állattrágyát, most ahol állunk, alattunk van vagy harminc-negyven centi vastag trágyaréteg. Ide szeretnék zöldségeknek fóliaházat építeni, de addig is, amíg tart a talajfeljavítás, gondoltam, tököt ültetek, hiszen azt mondják, az mindenhol megél” – meséli az egykori jégkorongozó, és most már ő maga is tanúsíthatja, a fentebbi állítás igaz.

Azt persze már cinkos mosollyal fűzi hozzá,

A több mint kétszáz kilós tök toronymagasan vezet a kertbéli tökök versenyében, a dobogó második fokára egy 88,5, a harmadikra pedig egy 85,4 kilogrammos példány állhatna.

Az első tökmagok három évvel ezelőtt kerültek itt a földbe, akkor még üzletből vásárolt magokkal dolgozott, s a tökök elérték a negyven-ötven kilogrammot is. Tavaly még ennél is szebb lett a termés, akkor már Magyarországról sikerült beszerezni óriástök-termesztőktől magokat, akkor a legnagyobb tök két kiló híján száz kilogrammos lett. Idén pedig már minden várakozást fölülmúlt a termés, lehet is a csodájára indulni a hatalmas sárga tököknek. „Idén az álomhatár a kétszáz kilogramm volt” – mondja Levente, s szinte maga sem hisz a szemének. S hogy jobban szemléltessék a tök méretét, a Nagy család kicsi gyerekei oda guggolnak mellé, majd az egész család odaül, megbújva a nagy tök árnyékában. Mára így már eldőlt, a tanya körülbelül tízáras hátsó részét immár töktermesztésre fogják fenntartani.

Ennek semmilyen anyagi vonzata nincs, ez hobbi a javából – szögezi lesz többször is a korábbi profi sportoló. A hatalmas példány ugyan ehető sütőtök, de mivel nagy a víztartalma, ízre már nem annyira izgalmas, viszont állatoknak kitűnő eledel lesz. De szép számban akad itt olyan sütő- és főzőtök, ami a konyhára kerül, fogyasztják is rendszeresen a ház asszonya által kikísérletezett recepteket. Sőt, nemrégiben Tökjó tanya néven a család a legnagyobb közösségi portálon még egy oldalt is indított, amit a tökszenvedélyüknek szentelnek.

Ahhoz, hogy a tökök ilyen hatalmasra megnőjenek, legalább napi egy órát rájuk kell szánni. „Ez már sport. Mindent nem árulok el, az ember sok mindenre magától jön rá. Kell gyomlálni, locsolni, simogatni. Kell szeretni. Sőt, meg kell kapja azt a tápanyagot, amire szüksége van a fejlődéshez. S ha ez nincs meg a talajban, a trágyában, akkor kell adni, ez nem valami hókuszpókusz” – nevet nagyot Levente.

S a jó példa ragadós, hiszen három gyermeke – kettő, hat, tizenegy évesek – élvezettel nevelgetik, gyomlálják, simogatják saját kis növekvő sütőtöküket.

Lelkesen meséli Levente, nagy népszerűségnek örvend az óriástök termesztés szerte a nagyvilágban, vannak országok, ahol bajnokságokat, nagy pénzdíjas versenyeket szervezne. A töktermesztők a világháló segítségével csoportokba tömörülnek, tartják egymással a kapcsolatot, különleges magokra lehet licitálni. Őt is beszippantotta ez a világ, licitált is, kevés sikerrel.

– jegyzi meg mosolyogva.

Arra a legbüszkébb, hogy a korántsem a meleg éghajlatáról híres Gyergyószéken sikerült ezt a súlyt elérnie. „Soha nem fogom tudni felvenni a versenyt a magyarországi vagy az amerikai töktermelőkkel, mert a körülmények itt egyszerűen nem alkalmasak erre. Nagyon számít a meleg. Volt olyan nap, amikor nyolc kilót nőtt, most már másfél, két hete nem nő. A mérlegelésig csak saccolni tudtunk, különböző méréseket végeztünk, s ezekből az adatokból saccoltuk meg egy táblázat alapján, hogy hány kiló lehet.

– részletezi. Sokat kutakodik, sokat olvas a tök termesztéséről – mondja – s minél többet olvas, egyre inkább arra jön rá, hogy milyen keveset tud róla. Mert ebben sokkal több van, amint amit egy kívülálló sejt. Ő maga sem gondolta volna – árulja el –, hogy legalább háromszáz-- négyszáz féle tök létezik.

S így történhetett meg, hogy Nagy Leventét ma már nem csak a jégkorong kedvelői, hanem a töktermesztők is számon tartják. A gyergyószentmiklósi Nagy Levente hatéves korától kergeti a korongot, tizenhat éves korától erősítette a Progym jégkorongcsapatát, amelynek több éven keresztül volt a csapatkapitánya. 2017-ben aztán szerepváltás történt sportolói pályafutásában, nem búcsúzott el élete sportjától, ma is találkozhatunk vele a jégen, de más szerepben.

Edzőként dolgozik a Székely Jégkorong Akadémia gyergyószentmiklósi központjában, 8-10 éves gyerekeknek adva át tudását, szenvedélyét.

„Talán egy picit izgalmasabb, felelősségteljesebb, úgy érzem, megtaláltam a helyem benne” – mondja jelenlegi munkájáról, miközben tekintete minduntalan a hatalmas, sárga színben pompázó sütőtökre téved, és büszkeséggel telik meg.