HIRDETÉS

Fókuszban a Teleki-ház titkai

Antal Erika 2018. január 16., 15:26 utolsó módosítás: 2018. január 16., 16:22

A marosvásárhelyi Teleki-ház a 20. század folyamán több ízben komoly műemléki beavatkozásokon esett át, a két világháború között nyugati szárnyát lebontották, ezt 1957-ben építették újjá. Az archív felvételek szerint a század első felében a kapu két oldalán található ablakok helyén még ajtók nyíltak. Az épület most az Örökségünk őrei projekt keretében került előtérbe. 

A Teleki-ház, ma a református egyház hivatalának ad helyet Fotó: A Teleki ház őrei Facebook-oldala

A Bolyai Farkas Gimnázium 11., társadalomtudomány és intenzív angol osztályába járó diákok a Teleki-ház őrei névvel hoztak létre csapatot. A tanulók Kálmán Attila történész és történelemtanár vezetésével vállalták a Bernády téren található, Teleki Domokos által 1801–1802-ben építtetett Teleki-ház megismertetését, adatainak, a hozzá fűződő történeteknek, lakói életének felkutatását. Az épület jelenleg a református egyház tulajdona, annak hivatalai működnek benne.

Az egykori lakóikra is kíváncsiak

Kálmán Attila elmondta, tanítványai három lehetőséget jelöltek meg, a Bürger-villát, a Teleki-Köpeczi házat és a Teleki-házat, amelyek közül ez utóbbit húzták ki. Tevékenységeikről, kutatásaik eredményéről a csapat Facebook-oldalán napi rendszerességgel tájékoztatják az érdeklődőket, valamint több sajtóorgánumban – újságokban, rádióban, iskolalapban – is beszámolnak mindarról, amit eddig felfedeztek, megismertek, tanultak.

HIRDETÉS

„December elején tettük fel az első posztot, azóta folyamatosan gyűlnek a fotók és beszámolók. A csapatban kialakultak a feladatkörök, így mindenki tudja, mi a teendője” – fogalmazott Kálmán Attila, aki nem csak tanárjuk, osztályfőnökük is a diákoknak, így még szorosabb a munkakapcsolat közöttük, gyakrabban találkoznak, az ötleteket megbeszélik, a felmerülő kérdéseket tisztázzák.

Marossárpatakon, az építtető Teleki Domokos síremlékénél helyezett el koszorút a csapat néhány tagja Fotó: A Teleki ház őrei Facebook-oldala

A Teleki-ház őrzőit arra biztatta a vezető tanár, hogy ne csak felszínesen, általánosan mutassák be az épületet, hanem figyeljenek a részletekre is. A fotóikon így apróbb részletek is megjelennek, az épület díszítő elemei például, belső oszlopai, erkélykorlátjának cirádái, vagy az, amit az ablakból kitekintve láthatnak azok, akiknek arra lehetőségük van.

Az építészettörténet mellett az is érdekli a tanulókat, hogy kik laktak a házban, milyen volt az életük, mivel foglalkoztak, hol hunytak el, hol vannak eltemetve.

Nemrég Teleki Domokos kriptájához is ellátogattak Marossárpatakra, hiszen az építtető a híres Teleki család sárpataki ágából származott. A helyszínen megemlékeztek a család tagjairól, majd koszorút, helyeztek el. Szomorúan állapították meg, hogy az elmúlt évtizedek alatt megrongálták a síremléket, így az nagyon rossz állapotban van. A Telekiek családfáját is tanulmányozták, most találkozva először életükben a geneológia tudományával. Kálmán Attila ugyanis azt szeretné, ha a tanítványai a kutatásban is elmélyülnének, levéltárban, könyvtárban, múzeumban gyűjtenének adatokat a Teleki-házzal, annak lakóival kapcsolatosan. A szakmai megbeszéléseken túl meghívott előadójuk, Tamási Zsolt történész beszélt nekik Bem József tábornokról, marosvásárhelyi tartózkodásáról, a Teleki-házban való elszállásolásáról.

Megismertetni a műemlékeket

A csapat Facebook oldalán a Tudtad-e? címszó alatt a homlokzaton látható latin nyelvű felirat magyar fordítása olvasható, illetve annak érdekes története. „Örökbefogadott épületünk homlokzatán van egy latin felirat, amelyről elképzelhető, hogy azt maga Teleki Domokos fogalmazta meg. A feliratban Domokos gróf vádaskodásokra vagy inkább rosszindulatú pletykákra válaszolt a feltételes hazaárulást illetően. A Telekiek között akadtak lelkes jozefinisták, például a nagy rokon, a könyvtáralapító, Teleki Sámuel, vagyis olyanok, akik üdvözölték és támogatták a császár reformjait, ezt pedig bizonyos körökben hazaárulásként is fölfoghatták, innen eredtek a pletykák. De az is lehet, hogy a feliratnak semmi köze a valósághoz és igazából nem más, mint irodalom” – fejtegették a szöveget, amelynek magyar fordítása így hangzik:

„Ezen egyáltalán nem hivalkodó épületeket mégis sok utánajárással és költséggel emelték szent római birodalmi gróf széki Teleki Domokos, Torda vármegye főispánja és hitvestársa, gróf malomvízi Kendeffi Zsuzsanna. Ne gondold, hogy ezekben a kövekben az elárult hazáért kapott arany van, vagy a szolgától bevont bér, sem a szűkölködőtől elorzott garas, sem nyomorult ügyért kicsikart ajándék-pénz, vagy a család kárára felhalmozott adósság, Teleki Lajos, a legjámborabb férfi, akit kora Náthánjának neveztek, és Kendeffi Elek, a fejedelemség magisztrátusában a legderekabb tanácsúr.

Ezeknek az épületeit a szülők násza hozta létre, s ezért szeretném, ha kegyességet tanúsítanátok irántuk, s fordítsátok azt inkább az utódok védelmére”.

Bár a marosvásárhelyiek zöme hetente, vagy akár naponta is eljár a Teleki-ház mellett és előtt, a szakmabelieken kívül a legtöbben szinte semmit, vagy alig valamit tudnak az épületről. Mivel ott áll előtte Bernády György szobra, van aki Bernády-háznak mondja, de hogy ki építtette, kik lakták nem tudja, s talán még azt sem, hogy most mi működik benne – mutatott rá Kálmán Attila, aki lapunknak elmondta, két célközönsége van a projektnek: az ifjúságot, azon belül is a középiskolásokat szeretnék megszólítani és felhívni a figyelmüket az értékes, Marosvásárhely múltjához tartozó házra, valamint a város lakosságát, azt a széles réteget, amelynek kevés az ismerete a műemléképületekről, köztük a Teleki házról is.

Pozitív fogadtatás

A kutatások során előkerült archív felvételekről a diákok megtudták, hogy a Teleki-ház a 20. század folyamán több ízben jelentős műemléki beavatkozásokon esett át: a két világháború között nyugati szárnyát lebontották, ezt 1957-ben építették újjá. A század első felében a kapu két oldalán található ablakok helyén még ajtók nyíltak. A munka folyamatos, tervek és ötletek vannak, a megvalósításukon dolgoznak, de, hogy pontosan melyek azok, nem árulta el az irányító tanár. Azt azonban megígérte mindenről tájékoztatnak időben a Facebookon, Instagrammon, illetve a többi kommunikációs csatornán.

Nem csak kívülről, de belülről, részleteiben is megismerkedtek a Teleki-házzal Kálmán Attila tanítványai Fotó: A Teleki ház őrei Facebook-oldala

Az Örökségünk Őrei projekt Maros megyei felelősei közül Csép Andrea RMDSZ-es parlamenti képviselő érdeklődésünkre elmondta, a kezdeményezés itt is pozitív fogadtatásra talált, a középiskolás tanulók és irányító tanáraik nagy lelkesedéssel vetették be magukat a kutatásba, a műemlék épületek megismertetésébe és népszerűsítésébe. Marosvásárhelyen a Teleki-Köpeczi házat, a Bürger-villát, a ferences templom tornyát, a Művészeti Gimnázium épületét, a Református Kollégiumot, a Toldalagi palotát, a Sörházat, a Közigazgatási Palotát, a természettudományi múzeumot fogadták örökbe, a megyéből pedig többek közt a vajdaszentiványi Zichy-kastélyt, a dicsőszentmártoni unitárius templomot, a Huszár-kastélyt Szászrégenből, a nyárádszentannai templomot, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt.

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS