HIRDETÉS

Hogyan vegyük rá a gyerekeket a mozgásra?

Bencze Kata 2017. szeptember 28., 15:15 utolsó módosítás: 2017. szeptember 28., 20:39

Néhány évtizeddel ezelőtt a gyerekkor egyet jelentett a biciklizéssel, fogócskával, fára mászással, kúszó-mászó bújócskával és persze az olvasással, családi beszélgetésekkel, kirándulásokkal. Egyszóval rengeteg mozgással, mely során a gyerek kihasználta az egész rendelkezésére álló teret. Ma pedig...

Régen sokkal több időt töltöttek a szabadban a gyerekek Fotó: Pixabay.com

A gyermek régebb karjain függeszkedett, szélmalomként legyezett, lábaival hosszabb távolságokat hidalt át, magasra mászott, ugrott. Alkalmanként fejen állt, bukfencezett, cigánykereket hányt, vagy épp vödröt cipelt, almát szedett, lyukat ásott. Miközben tagjait, izmait, ízületeit, erősítette, pontosan arra használta azokat, amire valók, amire egész szervezetünk kifejlődött. Ennek eredményeképpen még azok is hajlékonyak és terhelhetők lettek, akik nem sportoltak aktívan, és nem erősítették magukat célzottan.

Keveset mozognak a gyerekek

A gyerekkorban megerősödött izmok és kialakult mozgási szokások 40, 50, 60 éves korban is egészségesen tarthatták a szervezetet, és kiegyensúlyozottan a mozgást. Természetesen az évek és a velük járó élethelyzetek, illetve a mozgás elhagyása mind rányomhatták a bélyegüket az emberek fizikumára, de az alap stabil volt. Ha azonban ma körülnézünk az iskolákban, azt láthatjuk, hogy a mai tizen- és huszonévesek – és ami még nagyobb baj, a kisiskolás gyermekek is – egyre kevésbé megalapozott testi jegyekkel és fizikummal rendelkeznek.

HIRDETÉS

Ma görbe hátakat, előrelógó vállakat és fejeket láthatunk.

Kevesebbet mozognak a gyermekek, mint amennyi szükséges lenne. A tornaóra nem helyettesíti az önfeledt játék alatti mozgást. Sok családban valamiféle téves – legyen jobb sora, mint nekem volt – gondolkodásmód alapján teljesen kikímélik a gyerekeket, kivonják az otthoni munkák alól is, így az a mozgás sincs meg, amit régen egy gyümölcsszedés, vagy közös autómosás, takarítás alkalmával végeztek.

Ha csak az ujjak mozognak

A nagyobb baj az, hogy a mozgástér is jelentősen beszűkült.

Kis túlzással, a mai gyerekek az ujjaikat mozgatják a legtöbbet, a mobiljuk virtuális billentyűzete felett.

Egy felmérés szerint egy átlagos, okos telefonnal rendelkező személy naponta 80-szor nézi meg a telefonját, ennyiszer aktiválja a képernyőt, 40-szer be is lép valamilyen alkalmazásba. Napi 2 órát használja a telefont, de ebből csak 8 percet telefonál, átlagban 1,3 emberrel. Tehát a telefonfunkciót egy ember elérésére használja. Emellett az átlagember 5 órát néz tévét naponta, ez az adat évek óta változatlan (és nem olvas el 1 könyvet sem egy évben). Ráadásul, míg régen általános iskolában 4-5, maximum 6 órája volt a gyerekeknek egy nap, ma 8 van, vagy még több is. Mikor mozogna a gyerek?

A mai gyerekek legtöbb idejüket a számítógép előtt töltik Fotó: Pixabay.com

Persze manapság sok fiatal sportol és/vagy izmot épít. Ez alapvetően jó hír lenne, de a testük alapjait nem rakják le megfelelően.

Sok fejlett kar- és hátizomzatú fiút lehet látni, de sokuk nem tudna 2 kilométert sem lefutni, és láthatóan fejletlen az altestük is: hiányzik az erős csípő, comb- és lábizomzat.

Az erőgépek és súlyzók alkalmazása pedig olyan szakértelmet igényelne, amit sokszor nem kapnak meg a fiatalok. Így, az elvileg egészséges sport inkább kárukra válik. Fontos szem előtt tartani, hogy testünk mély bonyolultságú összefüggései között, az évtizedek múlva jelentkező tünetek mögött is megtalálhatjuk a gyerekkori megalapozatlanságot, mint okot. A rossz tartás fájdalmat, vér- és oxigénellátási zavarokat okozhat, az izmok működésének zavarait, végső soron általános rossz közérzetet. A rossz közérzet pedig alapja a lelki problémáknak is.

Serdülőkorúak egészsége és életmódja

2011-ben megjelent a Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010 című, a WHO-val együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás jelentése. 2010-ben Magyarországon több mint 8000 tanuló bevonásával végeztek egy kutatást. Németh Ágnes, a kutatás vezetője ennek tükrében néhány fontos részletre hívta fel a figyelmet. Kutatásukban a kamaszok egészségét nagymértékben meghatározó táplálkozási szokásoknak néhány aspektusát vizsgálták. A felmérés eredményei szerint a magyar 11–18 éves tanulóknak alig fele fogyaszt reggelit minden tanítási napon, és még a hétvégi napokon is alig több mint háromnegyedük reggelizik, ez az adat alulmúlja a kutatásban résztvevő országok átlagértékét.

A legfrissebb táplálkozási ajánlások szerint naponta több mint 400 g friss zöldség, gyümölcs fogyasztása javasolt.

A magyar iskolás fiataloknak mégis kevesebb mint harmada fogyaszt gyümölcsöt, és kevesebb mint negyede fogyaszt zöldséget naponta legalább egyszer. Nemzetközi viszonylatban ezek az arányok középtájon helyezkednek el, tehát elmondhatjuk, hogy Európa-szerte javítani kellene a serdülőkorú fiatalok táplálkozásának minőségén.

Akítv szülőknek aktív gyerekük is lesz Fotó: Pixabay.com

A fizikai aktivitás az egészséges élet egyik legfontosabb alkotóeleme. A rendszeres mozgás jótékony élettani hatásai megkérdőjelezhetetlenek. Gyermek- és serdülőkorban az egészséges növekedéshez, a megfelelő csont-, izom- és idegrendszeri fejlődéshez nélkülözhetetlen. Emellett a mentális egészséget, a szellemi teljesítőképességet és a társas kapcsolatokat is pozitívan befolyásolja. Kutatások bizonyítják, hogy a fizikailag passzív fiatalok között nagyobb arányú a dohányzás, a kábítószer- és alkoholfogyasztás. A testedzés a táplálkozással is összefügg. A rendszeres testmozgást nem végző diákok kevesebb zöldséget és gyümölcsöt is fogyasztanak, mint fizikailag aktív társaik, ugyanakkor magasabb körükben a tévé vagy számítógép előtti nassolás, az „üres kalóriák” bevitelének aránya. A szabadidő eltöltésének fizikailag passzív formái közül az egyik legjelentősebb a képernyőhasználat: a tévézés, videózás illetve a számítógépezés. Akit érdekel, a teljes anyagot az  www.ogyei.hu honlapon érheti el.

Hogyan vegyük rá gyermekünket a mozgásra?

Egyszerű: példamutatással. Kutatások bizonyítják, hogy az

aktív szülőknek a gyermekeik is aktívabbak.

Pofonegyszerű a recept, sokan mégsem követik. Több felmérés is bebizonyította, hogy a sportos, sportosabb életet élők gyermekei, szüleikhez hasonlóan, az átlagosnál többet mozognak. A mozgás nemcsak az egészség, hanem a testi fejlődés szempontjából is fontos a gyermekek számára. Érdekesség, hogy korábban sok helyen a „ne futkossál, mert elesel” álláspontot képviselték, mára ez már alaposan idejétmúlt. Az a jó, ha a gyermek sokat mozog, sportol, fut, fára mászik. A lényeg: a mozgás. Tehát, törekedni kell, és a gyermekeket arra kell sarkallni, hogy a sportolás folyamatos legyen, mindennapi szokássá váljon, és az is maradjon. Ahhoz, hogy egészségünket fenntartsuk, megfelelően kell táplálkoznunk. A koplalás semmire sem megoldás. Itt is a rendszeresség a mérvadó. A szervezetnek ugyanis megfelelő mértékben ugyanúgy szüksége van a zsírra, mint a fehérjére vagy a szénhidrátra. Az egészség legjobb eszköze tehát a rendszeres testedzés és a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozás.

Példamutatással lehet a legjobban gyereket nevelni Fotó: Pixabay.com

A sport pozitív tulajdonságai nem csak a testre, hanem a lélekre és a szellemre is hatnak, a rendszeres mozgás számos, szinte azonnal érezhető pozitív változást idéz elő a szervezetben, s ha életünk természetes részévé válik, akkor nyilvánvalóan preventív hatása is van.

Az a gyermek, aki rendszeresen sportol, jobb fizikális, egészségügyi állapotba kerül, jobban teljesít az iskolában, pozitív életközösség tagjává válik,

mely távol tartja a káros szenvedélyektől – drogtól, dohányzástól, alkoholtól –, és hasznosan vezeti le a felgyülemlő feszültséget, agresszivitást, lelkileg és szellemileg is kiegyensúlyozottabbá válik, tudatosabban éli az életét. Nem sok olyan dolog van, ami annyira előremutató, mint a sport.

(A szerző fitneszoktató)

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS