Hűsölés Csiszárfürdőn: a Csoma-hegy borvízfürdőinél jártunk

A Büdös-hegy lábánál húzódó Sósmezőről indulunk, amelyről a 19. század derekán még így írtak:

Azóta sokat változott a világ, egykor még Torjai Büdösként emlegetett helyen formatervezett, fekete színű „Bálványos resort” tábla fogad, ahol négycsillagos szálloda, Santtera nevet viselő fürdőház, látványos képzőművészeti alkotásokkal, szobrokkal díszített park várja a pénzes üdülőket. Az egykor lombsátorban, kalibában megszálló székely ember rá se ismerne a tájra. Eligazodni is csak akkor tudna, ha a csíki tarka-barka tarisnyából előhúzná az angol-magyar szótárt, s felütné a resort szónál.

Akkor tudná, hogy éppen üdülőn van. A latin nyelvű misék hallgatása után csak rájönne, hogy a felső-háromszéki Szentföldről kölcsönözte nevét a tetszetős tervezésű élményfürdő. A camp Sósmező még várat magára. A hasonló létesítmények üdvözlendők, követendők, de a Székelyföldön elburjánzott idegen nyelvű névadás már elítélendő. Szolgalelkűség. Ha nincs reformáció, talán az istenadta székely nép is latinul beszélne.

Sósmezőről, amely „jód, timsós, konyhasós vegyületű forrásáról nevezetét nyerte”, a Sós-patak völgyét követve távozunk. A Sós-patak határt képez a Csíki- és Baróti-havasok között. A mélyen bevágódott völgy homokkő lépcsőin apró, habzó zuhatagokkal gyönyörködtet a patak. A ritkán használt ösvény a patak bal oldalán húzódó öreg bükkös között kanyarog. A korábbi csapadékos időjárás, s a jelenlegi nagy hőség rókagombák százait állította csatasorba. Ahogy átlépünk a jobb partra, szemünk előtt a közel harmincezer éves vulkánosság nyomai fehérlenek.

A szürke agyagos lejtőtörmelék közé beékelődve látható a Szent Anna-tó káteréből kidobott horzsakő, habkő.

Sárgás-barna feltörések jelzik a borvíz jelenlétét is, intő jelek, közeledünk Csiszárfürdőhöz. Sötét lombkorona alatt meredek ösvény vezet a múltat időző fürdőhöz.

Bányai János a közeli Kézdivásárhelyen született neves geológus, aki akár ismerhette is Csiszár Dénest, írja A Szent Anna-tó és környéke című füzetében: „Már 1894-ben megindul csirájában a szemközt levő hegyoldalon a Csiszárfürdő fejlődése. A régiek által Alsó vontató néven ismert helyen ugyanis a bálványosfürdői forrásoknak teljesen hasonló területe található, amelyen igen jó érzékkel a tulajdonos egy magáncélra szolgáló lakóházat építtetett, s a fürdőket egyszerű gerendákkal kifalazott medencébe foglaltatta, s úgy használták jó ideig, míg a nagyszámú érdeklődésre a század elején hatalmas versenytársa lett az akkor virágzó Bálványosfürdőnek. A vasas, kénes sósvizek ugyanugy meg vannak itt is. Sőt a tulajdonos nagy ötletességgel gázfürdő vételre alkalmas barlangot is csinált”.

Ahogy megérkezünk a Csiszár Dénes hajdani „szeszgyáros” ritka természeti adottságokkal rendelkező fürdőtelepére, az az érzésünk, hogy itt megállt az idő. De ez nem baj, mert

a fürdővendégeket egy múlt század eleji fürdő hangulata fogadja.

A csíkos fürdőruhát viselők előnyt élveznek. Az apró gerendás foglalatú, több színben és vegyi összetételben tobzódó medencék szénsavban, kénhidrogénben dús vize ma is kedvelt a köszvényben, reumatikus bántalmakban, érrendszeri és bőrbetegségékeben szenvedők körében. A kapun belépve, a meredek lejtőn kialakított Csiszárfürdőn a Vallató vagy Ikrek kettős medencéinek rendkívül hideg vize annak ellenére, hogy alig egy méterre találhatók egymástól, különböző vegyi összetételű.

Az északi vagy zöld színű medence vize nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos, a szürkéskék vízzel telt medence nátrium-kalcium-hidrogénkarbonát-klorid jellegű. Joggal hihetjük, hogy a lábait vontató öreg székely itt, a Vallató medencéjében írt receptet az őt faggató úri társaságnak:

Lábáztatás után mi is frissebben kapaszkodtunk fel a barnás vizű Csokoládés medencéhez, ahol egy család kúrálta vagy szedte fel a reumát. Ki tudja? A Timsós medence okkersárga vizű medencéjének peremén öreg házaspár napozik. Alatta a fedett, alig két négyzetméter alapterületű Hammas fürdőben, mint heringek a dobozban, úgy állnak a betegek. Esküsznek, hogy ez Székelyföld legjobb vize. Aki legalább két hétig ide jár, az könnyen, fájdalom és hasogatás nélkül vészeli át a csíki telet. A Hammas medencéje mögött a mállott köveken lecsepegő szabad kénsavat tartalmazó Szemvíz-forrás vizét a rosszul látoknak ajánlják. Ezúttal a „rövidlátó” politikusainknak is felírjuk. Ingyen receptre.

Csiszár Dénes nemrég Németországból hazatért ükunokái, Taierling Johann és Péter Ferenc visszavásárolták az 1948-ban államosított fürdőhelyet, és áldozatos munkával, kalákában megkezdték az 1990-es évek után romlásnak indult telep felújítását.

Hűsölésünk alatt is ott dolgoztak. Az egykori kádasfürdő gyűjtőmedencéjét, az Aranymedencét varázsolták újra. Van, aki itthon is kap munkát... A több tucatnyi kocsmájáról nevezetes Csíkszeredáról egykor azt tartották, hogy a macska a várost cégerről cégerre ugorva is meg tudja kerülni. A Csomád-Büdös-hegy úgy is megkerülhető, hogy egyik borvizes medencéből a másikba lépünk. Próbálják ki.