Kik vagyunk, mi magyarok? Pro és kontra vélemények a finnugor származáselméletről

Nánó Csaba 2018. március 05., 16:00

Akadémikusok, nyelvészek, önjelölt tudósok évszázadok óta kutatják a magyar nép és nyelv eredetét. A vita máig ébren tartja a közvélemény érdeklődését, bár úgy tűnik, a kutatóknak még sokáig nem sikerül egyezségre jutniuk.

Kik vagyunk, mi magyarok? Pro és kontra vélemények a finnugor származáselméletről
galéria
A származáselmélet megosztja a kutatókat Fotó: Pixabay.com

Szép számban akadnak laikusok, akik – valamiféle szent meggyőződésből, ha szóba kerül a finnugor eredet – a Magyar Akadémia nyelvészeit egyszerűen lehülyézik, mások jobb ügyekhez mérten tűzzel-vassal védik valós vagy vélt igazukat.

Valóságos összeesküvés-elméletek születtek a magyar nyelvről és a magyar nép eredetéről,

amelyeknek aligha van sok valóságalapjuk. Az igazi tudósok bizonyítékokra hivatkoznak, és mindkét tábor – az úgynevezett finnugristák, illetve az eurázsiai vonal követői – bizonyítottnak vélik feltevéseiket. Bár a helyzet korántsem egyértelmű…

A 19. század utolsó harmadában a Belső-Ázsiát keresztül-kasul beutazó, eközben majdnem törökké vált Vámbery Ármin – egy korabeli híres pasa titkára is volt – állt elő a török–magyar rokonsággal. Ez az elmélet már akkor megosztotta a kutatókat és a közvéleményt. Az akadémia és a tudományegyetem finnugristái (Hunfalvy Pál, Budenz József, Barna Ferdinánd stb.) nem lelkesedtek Vámbéry elmélete iránt. Az őt és elméletét ért támadások hevessége azonban meglepő annak fényében, hogy Vámbéry sosem tagadta a magyar és a finn népek közt fennálló kapcsolatot. Az általa előbb turáninak, majd a nemzetközi szaknyelv változása nyomán már urál-altajinak nevezett népeket és nyelveket (a finntől a magyaron át a törökig) mind egymás meglehetősen közeli rokonainak tartotta.

Vámbéry az 1882-ben megjelent A magyarok eredete című munkájában azt állította, hogy

„a magyar nyelvnek és a magyar fajnak az alapja, a magva török, s ami kis finnugor szórvány itt-ott akad benne, az másodlagos, jövevény elem”.

Ugyanakkor a szerző által nagy számban közölt török–magyar etimológiáinak nagy részéről ellenfele, Budenz állítólag kimutatta, hogy azok kegyes csalásokkal születtek. Végül Vámbéry kompromisszumot kötött és kijelentette: csak a magyar nép rokon a törökkel, a magyar nyelv viszont csak részben.

Abban mindenki egyetért, hogy a Vámbéry munkássága nagyban hozzájárult az orientalizmus sajátosan magyarérdekű változatának, az Ázsiát, népeit, történelmét és műveltségét a magyar történelemmel és műveltséggel való összefüggésében vizsgáló turánizmus felvirágzásához. Egyébként Vámbéry kutatásai és elmélete iránt Arany János is élénken érdeklődött, Nagykőrösön és Budapesten többször is találkoztak.

Vége a találgatásoknak?

A napokban elárasztotta a médiát a hír, miszerint azonosították az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból. „A munka 2013-ban kezdődött, amikor Erdő Péter bíboros hozzájárulásának és a magyar kormány pénzügyi támogatásának köszönhetően megkezdődhetett a jelenleg a Mátyás-templomban található emberi maradványok vizsgálata. Az elsődleges cél – amint azt a kutatást irányító Országos Onkológiai Intézet vezetője, Kásler Miklós elmondta – az Árpád-ház tagjaira jellemző DNS-szakasz meghatározása volt” – írja a Magyar Idők. Kásler professzor 2014 márciusában vett mintát a korábban már meglehetősen nagy szakmai egyetértéssel III. Bélaként meghatározott férficsontváz, illetve a székesfehérvári kriptában eredetileg a balján nyugvó felesége, Châtillon Anna csontmaradványaiból.

Az elsődleges cél annak a DNS-szakasznak a meghatározása volt, amely az Árpád-ház tagjaira volt jellemző.

A királyné DNS-ének vizsgálata pedig azért volt fontos, mert így a többi maradvány esetében is meg lehet állapítani, hogy az illető felmenője vagy leszármazottja volt-e III. Bélának. „A munka nemzetközi összefogással folyt, és az archeogenetika világszerte elismert szakértői is részt vettek benne a göttingeni egyetemről. Így az eredmények megkérdőjelezhetetlenek” – hangsúlyozta Kásler Miklós. A professzor a Magyar Időknek elmondta: vizsgálataik alapján a két királyi maradvány az R1a haplocsoportba tartozik, ami azt jelenti, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek (a haploid az a génszakasz, amelyik egy családon belül a férfiak ágán változás nélkül minden időben ugyanaz, egy adott haplocsoport tagjai tehát vissza tudják vezetni DNS-üket egy közös őshöz). Ezt az eredetet erősítik meg III. Béla testi jegyei is. A morfológiai megfelelések is megerősítették, hogy III. Béla 190 centiméternél is magasabb, erős testalkatú férfi volt, csontjai is robusztusak. A leírások alapján a család több férfi tagja is hasonló alkatú volt, ami szintén megerősíti a Turul-dinasztia eurázsiai eredetét. Hozzátette: az értékelés természetesen a történészek és a régészek feladata, de nekik kötelességük ezekkel az adatokkal is foglalkozni.

Nem ilyen egyértelmű

Az Újkor. hu nevű történelmi portál is azt boncolgatja, mit jelent a DNS-vizsgálat eredménye: „A finnugor egy nyelvi és nem egy genetikai kategória. Arról természetesen lehet beszélni, hogy ma milyen genetikai jellemzői vannak a finnugor nyelven beszélő csoportoknak, ahogy arról is lehet kijelentéseket tenni, hogy a történeti időkben hogy nézett ki a finnugor nyelven beszélő népek génkészlete. Ugyanakkor ez utóbbi csoportból, vagyis a történeti korú finnugor nyelvű régészeti anyagból szerzett genetikai mintákból, legjobb tudomásom szerint nem rendelkezünk elégséges információval ahhoz, hogy nagyobb következtetéseket lehessen levonni. A magyar őstörténet hosszúra nyúló historiográfiájában ráadásul soha nem merült fel kérdésként, hogy az Árpád-ház maga finnugor eredetű lett volna. Anélkül, hogy terjedelmes ismertetésbe fognánk, csak említés szintjén szeretnénk megjegyezni, hogy ez éppen ellenkezőleg történt: több történész úgy vélekedett, hogy az Árpád-házat esetleg a kazárok helyezték a magyarok élére, vagy eleve egy steppei dinasztia tagjai voltak. Amennyiben az eredeti archeogenetikai kutatás azt mondta volna ki, hogy az Árpád-ház tagjaira egy olyan haplocsoport jellemző, amely a történeti korú honfoglaló magyar csontvázakból vett mintára nem, úgy mindössze annyi történt volna, hogy a kutatás megerősíti a régóta jelenlévő történészi gyanút az Árpád-ház eltérő származásáról. A királyi dinasztia genetikai eredete ugyanis nem árul el semmit az általa uralt népesség genetikai eredetéről, a nyelvéről pedig különösen nem.

Péntek János kolozsvári nyelvész, akadémikus szerint szakemberek körében gyakorlatilag nincs vita a magyar nyelv eredetét illetően Fotó: Veres Nándor

De vajon mit árul el az R1a jelenléte az Árpád-ház eredetéről? Nos az a helyzet, hogy önmagában nem sokat. Az R1a ugyanis valóban egész Eurázsiában elterjedt variáns (a recens populációban!), de többek között elterjedt a finnugor nyelven beszélő népek között is. Vagyis egyáltalán nem zárja ki azt, hogy III. Béla egy finnugor nyelvű népességből eredt volna. Ahhoz, hogy komolyabb kijelentéseket lehessen tenni, szükséges lenne érzékenyebb, nagyobb felbontású adatokra, amelyek megmutatják, hogy az R1a-n belül melyik szubkládhoz köthető a csontváz, de ez nem történt meg, könnyen lehet, hogy azért, mert a csontokban olyan rossz megtartású volt a DNS lánc, hogy ennél részletesebb adatok kinyerésére a jelenlegi technológiai feltételek mellett nincs lehetőség” – írja a portál. Kanyó Ferenc az ujkor.hu portálon így összegez:

„a vizsgálat, a sajtóhírekkel szemben, nem cáfolta meg, hogy III. Béla finnugor eredetű lenne, és azt sem mondta ki, hogy nem beszélt volna egy finnugor nyelvet. A vizsgálat még annyit sem állított, hogy a király genetikai öröksége ne származott volna olyan csoportoktól, amelyek finnugor nyelven beszéltek, sőt éppen ellenkezőleg, felvetette ennek lehetőségét.

Örömtelinek nevezhetnénk az őstörténet iránti lankadatlan érdeklődést, amit bizonyít a sajtó állandó híradása. Ám azt csak sajnálhatjuk, hogy e híradásokban elsősorban a politikai szempontok dominálnak, és mindenáron feszültséget akarnak kelteni a nyelvészeti és történeti vizsgálatok, valamint az archeogenetikai kutatások között. Pedig más népcsoportok példája azt mutatja meg számunkra, hogy az igazán sokatmondó tudományos eredmények a különböző tudományágak szoros együttműködéséből születnek meg.”

Akadémiai körökben nincs vita

Péntek János kolozsvári nyelvész, akadémikus szerint szakemberek körében gyakorlatilag nincs vita a magyar nyelv eredetét illetően. A klasszikus vélemény tartja magát, tehát nyelvünk finnugor eredetű. Hivatásos nyelvészek – a néhány éve elhunyt Rédei Károly akadémikus, a bécsi egyetem Finnugor Intézetének professzora vagy a Széchenyi-díjas nyelvész Honti László – reagáltak ugyan az egyre szaporodó és olykor teljesen képtelen elméletekre, de folyamatosan cáfolni a szakmán kívüli kitalációkat nem lehet. „Úgy látom, szakmai szempontból nem is ugyanazon a nyelven beszél a két tábor” – nyilatkozta lapunknak Péntek János professzor.

Aki ismeri a módszertant, aki tudja, milyen tényekre épül a klasszikus finnugor elmélet, az vitathatatlannak tartja, miközben  ilyen-olyan alapon, általában laikusok állandóan megkérdőjelezik azt

– tette hozzá a nyelvész. Ami az Árpád-ház tagjaira jellemző DNS-szakasz meghatározását illeti, Péntek János professzor kijelentette: a nyelvnek az eredete más kérdés, mint a nyelvet beszélőknek a genetikai eredete. Gyakorlatilag tehát a magyar nyelv és nép eredetének vitája ugyanott tart, ahol Kásler professzor kutatásai előtt.

1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett liget.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A liget.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID liget.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll liget.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs liget.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év harmadik fél
_gat google.com 1 nap harmadik fél
_gid google.com 1 nap harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ liget.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMAL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport