HIRDETÉS

Más lenne az Y generáció? – Hidegen hagyja őket a politika és a közélet

Molnár Rajmond 2017. augusztus 10., 16:35

Az Y generáció tagjai (1980-1995) között születettek individualisták, legtöbbjüket hidegen hagyja a politika és a közélet – erre mutat rá több a témával foglakozó kutatás is. Az általunk megkérdezett szakember szerint noha a mi térségünkben is érződik ez a generációk közötti különbség, itt inkább az 1990 után születettek az érintettek.

A fiatalok inkább az online térben töltik az idejük nagy részét, ez bizonyos fokú elzárkózást jelent a tényleges közösségi élettől Fotó: Pixabay.com

Egy korábbi tanulmányból, amely a Journal of Personality and Social Psychology folyóiratban jelent meg, kitűnik, hogy az Y generáció anyagiasabb, lustább, önzőbb, hidegen hagyja őket a politika és a közélet. A tanulmány, amely mai középiskolásokat és egyetemistákat hasonlít össze a Baby Boomer generáció (1946-1964 között születettek) és az X generáció (1965-1982 között születettek) tagjaival, azt mutatta ki, hogy

a pénz, az imázs és a hírnév sokkal fontosabbak az Y generáció számára, mint az önbecsülés, az elfogadás vagy a közösség élménye.

HIRDETÉS

Az eredmények igazolják azt, hogy ez a generáció az ’én’-re helyezi a hangsúlyt a ’mi’-vel szemben.

Nem nőnek fel

A magyarországi Mindset pszichológiai szaklap egy 2015-ben végzett felmérést közöl, amely szerint noha az Y generáció képviselői magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint elődeik, ennek ellenére kevésbé találják a helyüket a munkaerőpiacon. Azaz, 25-30 éves felnőttként, állás nélkül diplomát diplomára halmoznak, de ezzel együtt a szülői ház komfortzónájában maradnak, nem törekszenek a felnőtt léttel járó sajátosságokra, mint a házasság vagy az önálló egzisztencia.   

Bár képzettebbek, mint szüleik, keresik a helyüket a világban Fotó: Pixabay.com

Dósa Zoltán, csíkszeredai pszichológus szerint a térségünkben inkább az 1990 után születettekre jellemzők bizonyos mértékben a fentebb említett tulajdonságok. Mint mondta, ez az a generáció, akiknek tinédzser korában „berobbant az internet és a túlfejlett közösségi média”. Ez bizonyos fokú elzárkózást jelent a tényleges közösségi élettől, a fiatalok inkább az online térben töltik az idejük nagy részét – fogalmazott Dósa. A szakember továbbá megemlítette, hogy tapasztalatai szerint a mostani fiatalok nagy részének nincsenek konkrét céljai az életben, ezért nem csoda, ha hidegen hagyja őket az a közösség, politikai közeg sorsa, ahol élnek.

„Ha valaki nem tudja, hol szeretne tartani öt év múlva, nyilván az sem érdekli, hogyan lehet konstruktív tagja közösségének”

– húzta alá a pszichológus.  

Rossz a közoktatási rendszer

A szakember is úgy látja, a szóban forgó fiatalok nagy része individualista, az önös érdekeiket helyezik előtérbe. Ehhez nagyban hozzájárul az a közoktatási rendszer, amelyben tulajdonképpen nevelkedtek. „Ahelyett, hogy kreativitásra és a csoportos érdekek előtérbe helyezésére tanítanák meg a fiatalabbakat, inkább az egyéni teljesítményeken van a hangsúly az oktatási rendszerünkben. Pedig az elmúlt évek technológiai fejlődése alapján körvonalazódik, hogy azok érvényesülhetnek a leginkább az életben, akik kreatívak és tudnak csoportokban is jó eredményeket elérni” – zárta a szakember.

 

Előítélet lenne?

Az előbbiekkel ellentétben vannak kutatások, amelyek azt bizonyítják, hogy a fiatalabbak másnak bélyegzése legtöbbször csak előítélet, évszázadok óta tartó szokás, hogy az idősebbek másnak látják a utódaikat – mutat rá a www.livescience.com honlapon elérhető 2010-es tanulmány.
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS