HIRDETÉS

Nem tervez, hanem megtapintja az anyagot és alkot

Simon Virág 2017. augusztus 09., 17:30

Évekig nagy varrodákban dolgozott mesternőként, majd termelővezetőként és 2013-ban eldöntötte, hogy kiszáll és egyedül, önállóan boldogul. Ismerte az anyagokat, tudott varrni, szabni, alkotni és azt hitte mindez elég lesz. Visszatekintve, mosolyogva mondja, hogy nem tudta, hogy milyen nagy fába vágja a fejszéjét. Hiszen nem elég ruhát alkotni, viselőt is kell találni mellé. S ez nem egyszerű feladat. Simon Zita egyszemélyes varrodájában jártunk.

Évekig nagy varrodákban dolgozott mesternőként, majd termelővezetőként és 2013-ban eldöntötte, hogy kiszáll és egyedül, önállóan boldogul Fotó: Boda L. Gergely

Véletlen vagy sem, de Simon Zita kis műhelye Marosvásárhelyen, a Takácsok utcában van. Eddig csak a közösségi oldalán (Zit 'U  fashion) láttuk ruháit, most személyesen is megkukintottunk belőlük egy párat. Kis műhelye barátságos kis hely, ahol szebbnél szebb anyagok várják, hogy a szabóasztalra kerüljenek, s ruhává alakuljanak. A bábun egy őszi színekben pompázó ruha van, az ajtón levő fogason már az őszi kollekció első darabjai tündökölnek. Beülök az egyik varrógép mögé, hiszen más szék nincs is, s innen figyelek és jegyzetelek.

Egyedi darabok, tervek nélkül

Zita arról mesél, hogy aki dolgozott már varrodában az bizonyosan megérti a szabadság és önállósodás iránti vágyát.

HIRDETÉS

Simon Zita egyszemélyes varrodájában jártunk Fotó: Boda L. Gergely

„2013-ban döntöttem el, hogy saját gazdám leszek és azóta egyedi vagy kis szériájú ruhákat készítek. A kis széria azt jelenti, hogy legtöbb 8 darabot 36-os mérettől a 40/50-esig, attól függ, hogy milyen az anyag. Ugyanis van, ami már nem bírja meg a nagyobb számokat. Ha egyetlen darab készül akkor az 38-as, mert a modell, aki viselni szokta a reklámfényképeken ilyen méretet hord”

– meséli, s közben megmutatja az őszi-téli kollekcióra rendelt anyagokat.

A varrógép mögött Fotó: Boda L. Gergely

Németországból érkeztek, mert csak jó minőségű anyagokból készít ruhát, s ott talált olyan minőséget, hogy megfeleljen. Igaz, az anyagok árában is érződik a különbség, de biztos, hogy az első és a sokadik mosás, tisztítás után is a ruha, póló, szoknya megőrzi formáját, színét. Megkérdeztük, hogy ha „már itt vannak az anyagok, akkor már a rajzok, minták, modellek is megvannak-e? Simon Zita mosolyogva vallja be, általában nem szokta megrajzolni a modellt. „Megfogom, megtapintom az anyagot, kiterítem, nekifogok szabni, s munka közben születnek az ötletek, az érdekes és szabványos megoldások. Az anyagtól függ, hogy mit készítek belőle ruhát, blúzt, kosztümöt. Természetesen követem a trendeket, a divatot, de azt is figyelembe veszem, hogy olyan alkotás hagyja el a műhelyen, amit szívesen viselnek, ami viselhető.”

Sárga, arany és rozsda

Míg eddig a rózsaszín, a púder, a világoskék és a pasztell volt a divatos szín, ősszel és télen a szürke és a sárga lesz a trendi, toppon marad a kék, de a bordó és az arany, a rozsdaszín is hódít majd, ezekből a színekből látunk a kis barátságos műhelyben is.

Németországból szerzi be az anyagokat Fotó: Boda L. Gergely

Simon Zita csak a családtagoknak és a nagyon közeli barátoknak készít rendelésre ruhát, mert, mint bevallja sokkal több gondot okoz a rendelésre készült ruha, s egyelőre nincs megfelelő helye próbára fogadni a klienst. S a ruhák értékesítésének kérdésével elértünk a nehéz fába vágtam a fejszém kifejezés lényegéhez. Zita két üzletben próbálja értékesíteni alkotásait, több-kevesebb sikerrel. Nem sikertelenül, csak szeretné, ha többet megvennének alkotásaiból.

„Azt tapasztalom, hogy sokan még mindig a márkanévvel ellátott ruhákat keresik és azt veszik meg, és nem a minőségre fektetik a hangsúlyt. Mivel én is dolgoztam nagy varrodákban, ahol nagy márkákat szabtunk és varrtunk, jól tudom, hogy milyen minőségű anyagokkal dolgoztunk, s azt is, hogy az ide készülő ruhákat messzi országokba varrták, fele annyira képzett munkaerővel. Megvannak a besorolások, s Romániába a nagy márkanevek is a gyengébb anyagú ruhákat küldik”

– mondja Zita, aki szerint még a kevésbé hozzáértők is láthatják, hogy milyenek az anyagok és hogyan vannak összevarrva, mégis legtöbb esetben a márka az alapvető szempont. Ilyen körülmények között, ilyen piacon nehéz megállni, fennmaradni.

Megkérdeztük, hogy a fogason levő, klasszikus szabású, pöttyös, érdekes gallérú őszi ruhát, ami igencsak megtetszett nekünk, mennyiért lehet megvásárolni: 120 lej a termelői ára, s erre még rájön az üzlet forgalmazási díja. Nem sokalltuk.

Nem rajzolja le a tervet, az anyagot fogva megálmodja Fotó: Boda L. Gergely

Zita bizakodva teszi hozzá, hogy szeptembertől szeretne online üzletet nyitni, hogy ne csak két marosvásárhelyi üzletben lehessen megvásárolni a ruháit, hanem termelői áron az internetről is megrendelhetők legyenek. Reméli, hogy ez is hozzásegíti majd, ha nem is a népszerűséghez, de a megérdemelt elismeréshez.

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS