Aki nem házasodik, az fizessen!

„(…) Azok a már 30 évet betöltött, munkaképes, nőtlen férfiak, kik úgy élnek a társadalomban mint herék a méhkasban és akik a nőtlenségét, mint a megélhetésnek könnyebb feltételét a maguk részére lefoglalták, a népesség szaporodásához és ezáltal az állam őserejéhez törvényes alapon hozzá nem járulnak, fizessenek társadalmi állásuknak és vagyoni helyzetüknek megfelelő nőtlenségi adót. (…) Sajnos, de kétségtelenül megállapitható tény és tapasztalat az, hogy

a társadalom műveltebb és tanultabb rétegei sokkal nagyobb százalékkal tartózkodnak a családalapitástól, mint a földmivelők, kisiparosok és munkások osztálya,

mert felsőbb körök kényelemszeretetből inkább vonakodnak a házas élet gondjainak és terheinek hordozását, de különösen a gyermekek felnevelésének költségeit magukra vállalni, mig az alsóbb néposztályoknál, a mindennapi foglalkozás keretében a gyermekek munkásságát a szülők gyakran jó eredménynyel képesek érvényesiteni” – olvashatták az Udvarhelyi Híradóban 1902-ben.

„A livornói anyakönyvvezető hivatalban megjelent egy 18 év körüli asszony, hogy vőlegényével házasságkötési szándékát bejelentse. Amikor a tisztviselő a 8 líra illetéket az asszonyon be akarta hajtani, a menyasszony magából kikelve csak annyit mondott:

– olvashatták 1942 szeptemberében a Hétfői Székely Nép olvasói. A Sajtóhistorikumot megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Látótér mellékletében.