Hogy kerül egy mamutfog a Máriaffy-kastélyba? Húszezer éves lelet Marosszentgyörgyön

Simon Virág 2019. szeptember 27., 15:52

Tízezer éve kihalt már, de Európa és Erdély szerte több helyen találják meg ma is maradványait. Leginkább fogakat, de csontvázdarabokat is. Tavaly már azt is beharangozták, hogy klónozva újra életre keltik. A gyapjas mamutról beszélünk, amelynek egy fogdarabját szerdán megtalálták a marosszentgyörgyi Máriaffy-kastély felújításakor. Ennek kapcsán ástuk bele magunkat a Jégkorszak rajzfilmből ismert világba.

Alex Solomon a dinoszauruszok lelkes kutatója Fotó: Haáz Vince

Marosszentgyörgyön uniós pályázaton nyert pénzből, többek között műemlékvédő szakember felügyelete alatt zajlik a Máriaffy-kastély felújítása. A vakolathoz használt apró kavicsot,  a sódert Vajdaszentivány és Gernyeszeg környékéről hozták a Maros medréből és partjáról. Ebben az úgynevezett sóderben vette észre a  munkacsoport vezetője pár napja, hogy a kis apró kövek között egy fehérebb, nagyobb és érdekes alakú kő is van, amelyről közben kiderült, hogy nem egy kő, hanem egy darabja egy jókora mamutfognak. A meglepő felfedezést a marosvásárhelyi természetrajzi múzeumhoz vitték, ahol Alex Solomon geológus-paleontológushoz került, ő mutatta meg a Ligetnek is.

Közben kiderült, hogy 

a természetrajzi múzeumban nem ez az egyetlen „mamutmaradvány”,

van egy, a most találtnál jóval nagyobb, egészben megtalált mamutfog is, amelyről azonban nem lehet tudni, hogy honnan származik, valamint több mamutcsont is a múzeum birtokába került. A paleontológustól megtudjuk, hogy a csontok nagy részét Maros megye különböző településein találták, több lelet került elő Maroskeresztúrról, de Radnótról,  Marosszentgyörgyről, Kerelőszentpálról és Maroscsapóról is. Ezeket általában látni is lehet a természetrajzi múzeumban, ahol leírást is találunk a gyapjas mamutról, jelenleg azonban a múzeumot felújítás alatt áll, így mi is meg kellett elégednünk a friss lelet megszemlélésével.

Nagyító alatt inkább hasonlít egy fogra Fotó: Haáz Vince

A mamutfog amúgy első látásra tényleg egy többrétegű sziklához hasonlítható, olyan, mintha lemezekből lenne összeragasztva, s felső felén kiálló dudorok vannak, pont, mint az ember hátsó fogain. Miközben szemrevételezzük, hogy milyen is egy mamutfog, a múzeum paleontológusa mamutkisokost tart számunkra: megtudjuk, többféle mamut élt régen, az elefántfélék családjába tartozó gyapjas mamut 400 ezer évvel ezelőtt jelent meg, ősének a sztyeppei mamutot tartják.

Bár Európában már 10 ezer évvel ezelőtt kihalt, de két elszigetelt populációja még négyezer évvel ezelőtt is élt Alaszkában a Szent Pál szigeten és Szibériában.

A paleontológus a mamutokról mesél Fotó: Haáz Vince

Alakját több barlangrajzban, de kőbe és agyarra vésve is megtalálták. Európában és Szibériában is nagyon sok maradványára ráleltek az évek folyamán. A gyapjas mamut leginkább a mostani afrikai elefánthoz hasonlított, bár méretre nagyobb volt. Növényevő volt, hosszú sűrű szőr borította testét és télire zsírréteget halmozott fel, mivel nem volt, mivel táplálkoznia. Füle sokkal kisebb volt az elefánténál, de agyara jóval nagyobb, elérhette a 4,5 métert is és erősen görbült formája volt. A középkorban csontjairól azt gondolták, hogy az óriásoktól származnak.

Egy alsó zápfog egy darabja Fotó: Haáz Vince

Alex Solomon szerint a csupán két napja, Marosszentgyörgyön megtalált fogdarab egy mamut jobb alsó zápfogának egy része lehet. S amikor már kezdtünk reménykedni, hogy a fog megtalálása milyen nagyobb lelet reményét is jelentheti, a paleontológus lehűtötte a lelkesedésünket, mondván, az hogy egy darabot megtaláltak egy fogból, még nem azt jelenti, hogy egy nagyobb felfedezésre is számítani lehet, hiszen a mamutok foga rendszeresen cserélődött, valószínűleg egyszerűen csak elhullatta valahol. Megtudtuk, csupán a Felső-Maros mentén vannak olyan földtani szelvények, rétegsorok, amelyekben abból a korból található leletek lehetnek, amelyekben a gyapjas mamutok is életek, vagyis a pleisztocén korból. Székelyföldön amúgy

2008-ban Felsőrákoson, a külszíni szénbányában találtak egy hárommillió éves mamutcsontvázat, amely a szakemberek szerint a legjobban konzervált darab az összes Európában talált közül.

Az eredeti fog legalább háromszor ekkora volt Fotó: Haáz Vince

Európai szenzáció volt még, hogy Szibériában 2010-ben találták meg a Yuka névre keresztelt kis mamutot. A szibériai mamutmúzeum kutatói emelték ki a teljesen egyben maradt,  28 ezer évvel ezelőtt elpusztult állat egészben maradt tetemét a földből. A fagyban a tetem olyan jól megmaradt, hogy miután kiásták, még a vére is újra eleredt.

Fotó: Haáz Vince

A világhálón évente többször felröppen a hír a mamut klónozásáról. Tavaly  a Harvard egyetem tudósai egy a szibériai jégben megmaradt gyapjas mamut és egy ázsiai elefánt DNS-ét használva  fogtak neki „feléleszteni” az állatot, amely a tervek szerint egy mesterséges méhben fejlődve, az elefánt és a mamut hibridjeként születne meg. Idén Japán tudósok jelentették, hogy egérsejtebe ültették a mamutbébi DNS-ét. De mint kiderült, a több ezer éves „pihenés” során nemcsak a szövetek, hanem a sejtek is károsodtak, s nem valószínű, hogy képesek osztódni.

Fotó: Haáz Vince

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat