Látogatóban a nagy püspöknél: Márton Áron lakosztályában jártunk

Gyulafehérvári riportutunk során Kovács Gergely érsek úr jóvoltából látogathattuk meg Márton Áron lakosztályát a gyulafehérvári érseki palotában, Hegedűs Enikő művészettörténész, az érsekség egyházművészeti referense pedig az itt található műalkotásokról mesélt.

A gyulafehérvári érseki palota a Szent Mihály-székesegyház főbejáratától jobbra, a vár délnyugati sarkában található. A püspökséget 1009-ban alapította Szent István, amely egészen 1932-ig az Erdélyi Püspökség nevet viselte, a román állam kérte a változtatást Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség névre. 1991-ben a Vatikántól érseki rangot kapott az egyházmegye.

A jelenleg U alakú érseki palota középkori eredetű. „Amikor az erdélyi püspök letelepszik Fehérváron, az egykori római várnak a délnyugati sarkában alakítják ki a püspöki palotát. Ezer évvel ezelőtt az volt a szokás, hogy a püspök együtt lakott a tanácsosaival, egyfajta monostori életet éltek” – magyarázta Hegedűs Enikő.

Az épületet a különböző korokban tovább bővítették. A legnagyobb változás ötszáz évvel ezelőtt történt, amikor a reformáció térnyerésével az erdélyi püspöknek el kellett hagynia Erdélyt, és a palotát szekularizálták, ide költözött be Izabella királyné és János Zsigmond. II. Apafi Mihály koráig fejedelmi székhelyként működött. Kiegészítésként hozzátársították az egykori kanonoki sor házait. A fejedelmi korban háromudvaros nagy palotát építettek, amelyet a 18. század elején osztottak, úgy, hogy a régi püspöki részt visszakapta az erdélyi püspök és a kétudvaros részt pedig a Habsburg-korban kaszárnyává alakították.

„Ettől kezdve ez a két épületrész különállóan egységként működött. A püspöki palotán az évszázadok alatt több változás történt. Minden kor hozzáadta a maga részét az épülethez. Ami most látható, a külső homlokzatnak és a belső udvar északi része Bethlen-kori kialakítású, az U alakú palota déli részét pedig Batthyány Ignác korában átalakították” – mesélte a művészettörténész.

A palota délnyugati részén található a vár legmagasabb pontja, az egykori Bethlen-bástya, amelyet feltöltöttek, és itt a 19. század második felében Haynald Lajos püspök botanikus kertet telepített. A püspöki kert jelenleg is megvan, itt található az a filagória is, amelyben Márton Áron püspök a házi őrizet ideje alatt (1957–1967) gyakran tartózkodott. „A dolgozószobájából közvetlen kijárása volt a kertbe.

Amikor 2014-ben felmerült, hogy szobrot állítsanak a püspök úrnak, egy ülő figurára esett a választás annak a kifejezésére, hogy ő itt sokat tartózkodott. A szobor, Gergely Zoltán alkotása, jelenleg a palota belső udvarán látható” – fűzte hozzá Hegedűs Enikő.

Márton Áron püspök lakosztálya az épület déli részében található, mellette Jakubinyi György nyugalmazott érsek lakosztálya van, nem messze Kovács Gergely érsek lakosztálya, valamint az irodaigazgató és titkár lakhelye. A folyosóról megközelíthető a házi kápolna, benne az az oltár, amely Görgényszentimréről került ide 1947-ben. Míg korábban az oltár középrészén egy Szent Antal-kép állt, 1963-ban egy Szent Mihály-ábrázolással helyettesítették, amelyet Fekete Margit kolozsvári művésznő készített.

„Márton Áron püspök úr lakosztálya mindig is kiemelt helye az érsekségnek, ez korábban is így volt. Már Jakubinyi érsek úr idejében is mint emlékszoba lett berendezve. És ez a szándék, hogy továbbra is maradjon egy emlékszoba, amely felidézi Márton Áron püspök úrnak a szellemiségét, és azt hiszem, ha valaki bemegy, az az egyszerűség, az a puritánság hat rá.

– emelte ki Kovács Gergely érsek.

A folyosóról egy előszobába lépünk, ahol a falakon berámázott rajzokat láthatunk a Státus által fenntartott hét erdélyi római katolikus gimnáziumról. A rajzokat Reithofer Jenő, a gyulafehérvári Majláth-főgimnázium tanára készítette. De láthatunk itt árvaházakról, szakiskolákról, az egyház által fenntartott iskolákról is rajzokat, illetve a szociális testvérek egykori kolozsvári rendházát a kápolnával. Ugyancsak itt kapott helyet Márton Áron festett püspöki címere. Innen jutunk két másik előtérbe, amelyből nyílik a püspök hálószobája, jobbra pedig a dolgozószobája.

A második előtérben egy asztal is látható, itt étkezett a püspök annak idején a titkárával vagy a hozzá érkező vendégekkel. A falon az egyik kisebb, színes rajz Márton Áron címere, amelyet 1939-ben Köpeczi Sebestyén József tervezett és rajzolt. A meglevő képen a heraldikus a püspöki címert egyesítette Erdély címerével, és feltüntette a fejedelmi és a vármegyék címereit is. További pasztell- , olaj, akvarell képek és fametszetek is találhatóak itt, amelyeket kortárs művészektől kapott ajándékba a püspök.

Márton Áront 1939. február 12-én szentelte püspökké Andrea Cassullo romániai apostoli nuncius-érsek. A püspökszentelés alkalmából szülőfalujából, Csíkszentdomokosról is érkezett egy negyvenfős küldöttség a falu plébánosával, és ajándékba hoztak a püspöknek egy makettet az egykori szülői házáról. Ezt a makettet, az átadáskor készült fényképpel együtt magával hozta Gyulafehérvárra, és most is megtalálható a lakosztályban. A makett másolata a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumban látható.

A püspök hálószobája egyszerű, puritán szoba: vaságy, mellette éjjeliszekrény, imazsámoly, szék, ruhásszekrény, amelyben a reverendáit, kalapját, esernyőjét őrzik. A falon egy őt ábrázoló festmény, amelyet 1962-ben készített Fekete Margit. Az alkotást Márton Áron levélben köszönte meg: „nagyon köszönöm, hogy időt és fáradtságot pazarolt arcképem megfestésére. A művészek egy kicsit mindig álmodozók is, és azt hiszem, ön is annyit hozott ki az én fényképemből, amennyire csak a meg nem szolgált tisztelet, szeretet, találékonyság és művészi ösztön beleérzés képes. De bevallom, nem bánom, ha halálom után az emberek olyannak látnak, ahogyan, amilyennek ön láttat. Csak sok előlegezett tisztelettel és nagy művészi beleérzéssel hozhatta ki fényképemből, illetve való másából azt, amit kihozott.”

A püspök dolgozószobájában láthatjuk az íróasztalát, mögötte a nagy gobelin falikárpitot, amelyet a püspökszentelés alkalmából kapott ajándékba, rajta a jelmondata: Non recuso laborem. Az asztalon az írógépe, egy gobelinhímzés-borítású mappa, lámpa, levéltartó, a szüleinek a fényképe. Az asztallal szemben egy karosszék és két bőrfotel, rajtuk kalotaszegi írásos párnák. A fal melletti komódon tabernákulum, felette Kollár Gusztáv brassói rajztanár munkája, egy brassói belvárosi látkép található. Két könyvespolc és egy üveges könyvszekrény őrzi Áron püspök olvasmányait.

„Megmaradtak az ő idejéből a könyvek is – nem mindegyik, mert egy részük átkerült a teológiára –, és az is érdekes, hogy milyen könyvek állnak egymás mellett. Itt található például az édesanyja imakönyve, amelybe be van írva a püspök úr születésének a dátuma, de vannak klasszikusok és a kortársainak írásai is, amelyeket szívesen olvasott. Több kötetet neki dedikáltak. A hazai, lelki irodalom, német, magyar, román könyvek, Románia történelme, szépirodalom, művészeti albumok is megtalálhatóak itt, a lelki irodalom mellett a könyvek utalnak a püspök társadalmi-szociológiai érdeklődése is” – véli Hegedűs Enikő.

A dolgozószoba sarkában, az egyik könyvespolc alatt-mögött rejtették el a vezetékes lehallgatókészüléket a Securitate emberei.

Egy padlókocka alá szerelték be a mikrofont 1957-ben, kábelen vezetve a szomszédban levő katonaságig, ahol napi 12-15 órán keresztül rögzítették magnószalagra, ami elhangzott a püspök dolgozószobájában, lejegyezték, románra fordították, és küldték Bukarestbe. A lehallgatási jegyzőkönyveket Nagy Mihály Zoltán és Denisa Bodeanu történészek kutatták, kutatják és dolgozták fel, 2019-ben jelent meg az 1957–1960 közötti időszakban készült jegyzőkönyveket tartalmazó (Le)hallgatásra ítélve című kötet.

„A jegyzőkönyvekből tudjuk, hogy milyen magánbeszélgetéseket folytatott, kivel mit beszélt. És az életszentsége épp ebben van, hogy akár tömeg elé állott ki, akár a miniszteri biztossal beszélt, akár egy egyszerű emberrel, ő mindig az a Márton Áron volt, aki magát fölvállalta” – hangsúlyozta Kovács Gergely érsek.

Közismert, hogy a püspök jó kapcsolatot tartott fenn több íróval, költővel – például Tamási Áronnal, Bajor Andorral, Fodor Sándorral, Kányádi Sándorral – , valamint képzőművésszel, és ahogy tudta, segítette őket. Gondoljunk csak a Gyergyószárhegyi Alkotótáborra, amely neki köszönhetően jöhetett létre a szárhegyi ferences kolostorban.

Márton Áron püspöki lakosztályában több műalkotás is található, amelyeket ajándékba kapott a képzőművészektől.

Itt látható többek között Márton Árpád Parasztmadonnája, amelyet 1972-ben festett, Gaál András Gyergyói táj című alkotása 1965-ből, Kovács Dénes Faluszéli tájkép, Kristófi János A tekerőpataki templom című olajképe, Adoc Gheorghe A szárhegyi kolostortemplom című pasztellje vagy Drócsay Imre A szárhegyi plébániatemplom című akvarellje, Gál János Jézus kápolna című festménye.

Zsögödi Nagy Imrével is jó barátságban volt a püspök, a művész több portrét is készített róla, a lakosztályban a zsögödi templomkerítésben levő Világítás című olajkép látható. Domokos Pál Péter Rendületlenül című könyvéből tudjuk, hogy Nagy Imre halálakor a püspök úr ezt mondta az ebédlőasztalnál az ott levő papjainak:

A püspöki lakosztályban megtaláljuk Incze Ferencz festményét, valamint Fuchs Józsefnek, a csíkszeredai gimnázium rajztanárának akvarelljét is. Szervátiusz Jenő, Benczédi Sándor és Imets László több munkája, de Plugor Sándor rajza is fellelhető itt. Fennmaradt az a levelezés is, amelyben arról kérdezi Imets László grafikust, hogy milyen és mennyi papírra lenne szüksége.

Gy. Szabó Béla A székelyudvarhelyi Jézus kápolna című fametszete is a püspöki lakosztályban látható, akárcsak az Élet vize, élet fája fametszet, az Apokalipszis című sorozatból. A püspöki palota folyosóján pedig a húsz Dante-illusztráció kapott helyet. „A püspök úr nagyon jó kapcsolatban volt Gy. Szabóval, aki megható levelet írt Márton Áronnak, 1964-ben, amikor elküldte a Dante-sorozatot. Ez a palota folyosóján látható, az Apokalipszis-sorozata pedig a teológia folyosóján. Az utóbbiból egy levonatot Márton Áron püspök ajándékba vitt VI. Pál pápának, amikor 1971-ben kiutazhatott a római szinódusra.”

Az Élet vize, élet fája című, 1978-ban készült fametszetnek is története van. Ezt pár nappal a püspök halála előtt, 1980. szeptember 25-én adta oda a művész Szim Lídiának, a szociális testvérek erdélyi kerületi elöljárójának, hogy vigye el Márton Áronnak. Lídia testvér 28-án vette át a szolgálatot Júlia testvértől a püspök halálos ágyánál, visszaemlékezésében pedig így írt: „Az Élet vize, élet fája fametszet ott virraszt az utolsó éjszakán Püspök Atyánk mellett. Nem mint szimbólum, hanem mint szent misztériuma életének. A Jelenések 22, 1-5. szövegrész csodálatosan fejezi ki ezt.”

Kovács Gergely hangsúlyozta: Áron püspök mindannyiunknak példakép tud lenni. „Ehhez a legelső az, hogy nekünk ismerni kell őt. Tehát el kell olvasni az ő hagyatékát, hála Istennek most már a hagyaték kiadása is egyre több kötetből áll. A másik az, hogy nem elég elolvasni, nem elég tudni büszkén idézni, hanem ezt valahol követni is kéne, meg is kéne élni a saját életünkben. Ez az igazán nehéz. Amikor azt imádkozzuk, hogy követendő példa, akkor valóban az lenne a fontos, hogy ne csak büszkék legyünk rá, ne csak idézni tudjuk, hanem tudjuk azt is, hogy mi az, amiben követni szeretnénk.”

Mielőtt kilépnénk a lakosztályból, még egyszer nézzünk körbe a püspök dolgozószobájában, egy pillanatra üljünk le az egyik székre, és ott a csendben megérezhetjük, ahogy Márton Áron szerető és óvó tekintettel néz ránk az íróasztala mellől.