HIRDETÉS
Száz évvel ezelőtt, amikor még a számítógép, mobiltelefon és internet nem segítette a kommunikációt és tájékoztatást, levelekből, újságcikkekből, egymástól tudták meg a fontos történéseket az emberek. Az 1920-as trianoni békeszerződés kapcsán is sok találgatás, híresztelés kelt életre, és sokan sokáig nem is hitték, hogy Erdélyt Romániához csatolták. Csekme Ferenc, a Maros–Torda megyéhez tartozó Gernyeszeg református lelkipásztora naplót vezetett, ebből tallózva láthatnak be egy kicsit a száz évvel ezelőtti világba a Székelyhon napilap hétfői számában a Hit-vallás melléklet olvasói.
A trianoni békeszerződés századik évfordulójára Reformátusok és Trianon címmel készített harmincperces dokumentumfilmet a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Reformáció Öröksége Műhely arról, hogyan szakította szét a trianoni békeszerződés a Kárpát-medencei reformátusságot. Az erdélyi vonatkozású adatokat az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárából gyűjtötték.
Mint Ősz Sándor Előd, a levéltár vezetője elmondta, nagyon szegényes volt a békeszerződéssel kapcsolatos anyag, akkor már az egyházi adminisztráció szabályozva volt, a lelkészi jelentés kérdőíves volt, így semmi plusz információt nem tartalmazott, csak a válaszokat a kérdésre. Bár a gyülekezeti feljegyzésekben, lelkészi beszámolókban, presbiteri üléseken készült jegyzőkönyvekben nincs semmi Trianonról, Csekme Ferenc (1860–1935) gernyeszegi lelkipásztor, a Görgényi Református Egyházmegye esperese részletes naplót vezetett szolgálatáról (1887–1932), a mindennapi eseményekről, és 1920–1921-ben egyebek közt a békeszerződésről is írt.
A teljes cikket a Székelyhon napilap hétfői számának Hit-vallás mellékletében találják meg.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
