Szászkézd: a kövekből áradó erő

Liget 2020. november 26., 10:56

Szászkézd híres parasztvára biztonságot jelentett a környék lakói számára, impozáns evangélikus temploma pedig a segesvárival vetekedett. Jómódú szász településként ismerték. A szászok távozásával a betelepült utókor próbálja menteni a menthetőt. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában Szézkézdre kalauzolja el az olvasókat.

Szászkézd: a kövekből áradó erő
galéria
A parasztvárat a szászok mindaddig óvták, amíg nem kényszerültek távozásra Fotó: Demján László

Szászkézd Segesvártól 20 kilométerre, a történeti Királyföld szélén fekszik. Neve a magyar Keszi törzsnévből, ez pedig talán a kéz főnévből való. Előtagja a betelepült szászokra utal.

A falu nyugati szélén emelkedő 536 méter magas hegyen állnak a parasztvár maradványai.

1347 után építették és a környező falvak lakosságának szolgált menedékül. Háromszoros falgyűrű vette körül. A vár falai még ma is mintegy tíz méter magasan állnak, hat vastag falú, kör alakú toronnyal. Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében arról ír, hogy a várat a 14–15. század fordulója körül építették a megújuló török támadások kivédésére.

Az 1493–1525 között felépült vártemplomot Szent Istvánnak ajánlották fel Fotó: Demján László

Ostromáról azonban nincsenek adatok, és kevés történeti esemény fűződik hozzá. I. Apafi Mihály 1663-ban ide hívott össze erdélyi országgyűlést, amelyen az 1662-ben Szentimrén hozott ítéleteket – a Kemény János fi ára vonatkozók kivételével – megsemmisítették. A vár a 20. század elején még épen állott, de gondozás hiányában mára rommá vált, udvarát évtizedeken keresztül gaz nőtte be. 2017-ben döntés született arról, hogy 2 millió euróból felújítják, de a munkálatok egyelőre nem kezdődtek el. A teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.