8+1 sorozat a nyári, otthonülős estékre

Az Erle Stanley Gardner bűnügyi történeteiben szereplő sztárügyvéd, Perry Mason, mint sok más kitalált karakter, eddig főként az amerikaiak számára lehetett ismerős, azonban az HBO legújabb sorozatának köszönhetően már a szélesebb nyilvánossághoz is eljut ez a nem mindennapi figura.

Az 1930-as évek elején játszódó történetben láthatjuk, hogy miként lesz egy posztraumatikus stresszben szenvedő háborús veteránból előbb kispályás magándetektív, majd zseniális ügyvéd, aki rendkívül szövevényes történések között kénytelen lavírozni. Az HBO újabb presztízssorozata a nyomozós, de a drámai vonalat elmélyítő történetek kedvelőinek ajánlott, akik pedig szeretik a századelőn játszódó kosztümös drámákat, ami ráadásul a nyelvezetében is autentikus, azok is tehetnek egy próbát a Perry Masonnel.

A tavaly megjelent, és rögtön a Netflix egyik népszerű sorozatává váló The Umbrella Academy (Esernyő Akadémia) egy rendkívül elcseszett „család” újraegyesülésével meríti alá a nézőt egy olyan abszurd szuperhős-történetfolyamba, amihez hasonló nem igazán van a palettán. Az alaphelyzet szerint 1989. október elsején világszerte, ugyanabban a percben 43 nő adott életet gyermekének úgy, hogy előtte nem is volt várandós.

Egy milliárdos, Sir Reginald Hargreeves úgy dönt, hogy felkutat és örökbe fogad ezen, különleges képességű gyerekek közül, amennyit tud. Hat ilyen gyerekből hozza létre az Esernyő Akadémiát, amellyel a világ megmentését tűzi ki célul, ám mint kiderül, a terve nem épp úgy sül el, ahogy szeretné, a gyerekek szétszélednek, a világ pedig továbbra is megmentésre vár.

A történet Hargreeves halála után veszi fel a fonalat, ami ismét egyesíti az örökbefogadott testvéreket. Innen pedig egy őrült, és semmilyen téren nem hétköznapi történet veszi kezdetét, ami ráadásul nemrég folytatódott a teljes második évaddal, tehát van belőle pár, darálásra váró epizód.

Az Esernyő Akadémiához hasonló, szintén a valóságtól jó messzire elrugaszkodó sorozat egy, az egyház berkein belül létező harcos apácarendről szól, akik évszázadok óta harcolnak a Földön megjelenő démonok ellen. A kiválasztottakból álló rendbe nem lehet csak úgy bekerülni: az apácák mindannyian egy úgynevezett glóriát viselnek, amit haláluk esetén a következő kiválasztott kap meg. Igen ám, de az események váratlan fordulata következtében árvaházi halálsoron levő lányra száll át az egyik elesett apáca glóriája, innentől pedig nincs megállás, és tíz részen keresztül izgulhatunk, hogy miként alakul a főhős lány sorsa ebben a nem hétköznapi világban. Aki például kedvelte a Supernatural sorozatot, az ezzel is tehet egy próbát.

Mi történik, ha egy kislányt csecsemőkorában elrabolnak és a vadonban nevelnek fel, ráadásul bérgyilkossá, halálos fegyverré képezik ki? Ezzel az alaphelyzettel játszadozik Joe Wright, 2011-es, Saoirse Ronan főszereplésével készült filmje, ami alapján az Amazon Prime 2019-re fejlesztett sorozatot, ráadásul úgy, hogy a legendás The Killing című sorozat két sztárját, Joel Kinnamant és Mireille Enost is sikerült leigazolni hozzá. A bérgyilkos tini, Hanna történetének folytatása ráadásul nemrég vált elérhetővé, így már két szezonon keresztül izgulhatunk, hogy mi minden történhet egy pszichopata, csak a menekülést, taktikázást, harcot ismerő lánnyal. Ráadásul a készítők tarsolyában van még muníció, hiszen már a harmadik etapot is berendelték a sorozatból.

Az USA tévécsatorna antológiasorozatának eddig megjelent három évadát egy nyomozó köti össze. Minden évadban adott egy bűnügy, eléggé egyértelműsítve, hogy ki a bűnös, azonban rengeteg apró részlet „homályosítja” a képet, és semmi sem az, aminek elsőre látszik. A Bill Pullman által szenzációsan alakított nyomozó a végére akar járni a nyilvánvalónak tűnő ügyeknek, ehhez pedig hozzáadódik az ő és a többi szereplő személyes drámája is, ami elég jó egyvelegként működik ebben a nem mindennapi nyomozós sorozatban. Ráadásul, ha valakinek úgy tartja kedve, bármelyik évadnak nekikezdhet, hiszen teljesen különálló ügyekről van szó, mindössze a nyomozó karakterének megismeréséhez van szükség a korábbi évadokra. És ha ennyi nem lenne elég belőle, eláruljuk, hogy a negyedik évadot is berendelték.

A sok egyéb őrült ötlete mellett elég volt felvetnie Donald Trumpnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, hogy Űrhadosztályt (Space Force) kellene létesíteni, Greg Daniels, az Office komédiasorozat alkotója már kapott is az alkalmon, hogy ebből az elméleti alaphelyzetből egy ütős vígjátéksorozatot fejlesszen. A végeredmény május vége óta elérhető a Netflixen, nem kisebb színészekkel, mint a készítő korábbi sorozatában is főszerepet játszó Steve Carrel, John Malkovich, akit senkinek sem kell bemutatni, valamint a Jóbarátok Phoebejét játszó Lisa Kudrow, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A komolyabb hangnemet és témákat is megütő komédiasorozatok kedvelőinek kötelező darab, de annak is, aki kikapcsolná az agyát és röhögne valamin a lefekvés előtt jó választás lehet az egyelőre tízrészes sorozat.

A méltán világhírűvé vált Dark mellett még vannak minőségi európai sorozatok, amik a nagy dömpingben a feliratos tartalmakat is kedvelő sorozatnézők kegyeire áhítoznak.

Bonyolultságban verhetetlen, avagy miért a világ egyik legjobb sorozata a Dark?

Hosszú, alapos és véget nem érő elemzésekbe lehetne bonyolódni a 2017-ben képernyőre került, és utolsó évadát a napokban bemutatott Dark című német sorozat rendkívül bonyolult cselekményének a részletezését illetően, mi azonban magáról a sorozat nagyszerűségéről elmélkedünk egy sort.

Ilyen a dán gyártású The Rain is, ami a manapság rendkívüli népszerűségnek örvendő világvége-témát lovagolja meg viszonylag egyedi történetével. „Gyilkos” eső csap le a világra, mi pedig egy skandináv iskolás lány szemszögéből csöppenünk a történetbe. Az apa látszólag tud valamit, és egy bunkerbe menekíti családját, majd védőruhát öltve kimegy az esőbe. A gyilkos eső hatásait a két gyerek az anyjuk bőrén tapasztalja meg, hogy aztán magára maradva próbáljon túlélni és válaszokat találni a miértekre. A Darkhoz hasonlóan ezt a történetfolyamot is most zárták le a harmadik évaddal, úgyhogy nem kell várni éveket a befejezésre. Aki szereti a túlélős sci-fiket, annak elsőosztályú néznivaló lehet.

Szuperhős-fronton nem csak a Marvel mozis univerzuma létezik, ezt próbálja évek óta bebizonyítani a konkurens DC Comics, akiknek egyelőre nem jött be annyira a világépítés a mozivásznon, így több fronton is próbálkoznak a rajongótábor kiépítésében és megtartásában. A Batman–Superman–Wonder Woman mögötti másodvonalas szuperhőseik a tévék képernyőin próbálkoznak, ebből pedig egy kivételes darab a Doom Patrol, ami egy esendő, meglehetősen drámai múlttal rendelkező csapat viszontagságait mutatja be immár két szezonon keresztül. Aki nem tökéletes, hanem elcseszett szuperhősöket nézne, és még nincs elege a műfajból, annak teljes mértékben ajánlott.

Végül, de nem utolsósorban a fantasy-rajongókra is gondolt a Netflix, ezúttal pedig Artúr király sokadszor feldolgozott legendáján csavart egyet, és elkészítette azt úgy, hogy az ifjú király helyett egy lány kapja meg a legendás Excaliburt. A young-adult drámaként is funkcionáló Cursed egyértelműen a fiatal korosztálynak készült, amelynek főszerepére nem mást igazolt le a Netflix, mint a korábbi sorozatukkal, a 13 Reasons Why-al (13 okom volt) világhírűvé vált Catherine Langfordot, de Merlin szerepére sem kisebb sorozatszínészt szerződtettek: a legendás mágust nem más alakítja, mint a svéd Gustaf Skarsgård, aki a Vikingek Flokijaként vált ismertté. Bár a nézők eléggé lepontozták, attól még a fantasy-történetek kedvelőinek jó szórakozásul szolgálhat, amíg például a The Witcher (A Vaják) még nem tudni mikor érkező új évadára várnak.