Múzeumi sztorik: székely asszonyok fejfedője

Péter Beáta 2024. június 07., 18:54 utolsó módosítás: 2024. június 07., 19:01

Csak asszonyok viselhették, lányok nem, és minél módosabb volt valaki, annál szebben díszíthette gyönggyel, bodrosabban szegélyezhette csipkével: a csepeszt választották a júniusi hónap tárgyává a Csíki Székely Múzeumban.

Asszony csepeszben.
A csíkmadarasi Bíró Albertné három gyermekével, Annával, Árpáddal és Antallal 1916-ban •  Fotó: Tankó-Molnár Mária gyűjtése
galéria
Asszony csepeszben. A csíkmadarasi Bíró Albertné három gyermekével, Annával, Árpáddal és Antallal 1916-ban Fotó: Tankó-Molnár Mária gyűjtése

A Csíki Székely Múzeum néprajzi részlegének tárgyanyaga a népi életmód csaknem minden területét felöleli. A tárgyak készítése a 19. század végére és a 20. század első évtizedeire datálható, de vannak ezeknél régebbi és/vagy újabb objektumok is.

A néprajzi gyűjtemény alapját még az 1930-as csíksomlyói Néprajzi és egyházművészeti kiállítás alkalmával rakták le.

Az utána következő évtizedekben véletlenszerű és célorientált gyűjtések történtek a gyűjtemény gazdagítására. A tárgyanyag leginkább a csíki népi életet próbálja bemutatni – olvasható a múzeum honlapján, ahol azt is megtudjuk, hogy a néprajzi gyűjtemény közel nyolcezer darabból áll, ebből mintegy 2400 darab textília. Olyan régi és értékes darabokat tartalmaz a textilgyűjtemény, mint a híres festékesek, házbelső textíliák, csergék, viseletdarabok, így a rokolyák, mellények, vizitkák, székelyharisnyák és ingek között csepeszeket is találunk.

De mi is az a csepesz?

Székelyföldön az asszonyok a kontyba tekert hajukon csepesz elnevezésű, csipkés szélű, tarajos, áll alatt megkötött főkötőt viseltek. Hétköznapokon színes, ünnepnapokon fekete csepeszt hordtak – magyarázta Málnási Levente néprajzos-muzeológus.

Málnási Levente néprajzos-muzeológus •  Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Málnási Levente néprajzos-muzeológus Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

„A nők öltözéke nem sokban különbözik a többi székely nők öltözékétől. Az asszonyok budrejos fekete főkötőt hordanak…” – írta Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében a csíki női viseletről. Málnási Levente elmondta, Alcsíkon a csepesz nem szerepelt a kelengyében, mert a vőlegény vagy az anyós ajándékozta, Felcsíkon pedig a perefernum egyik tételét képezte. Kezdetben a csepeszt főkötőműves vagy csepeszvarrónő készítette – mert házasulandó mindig volt –, később falusi kismesterek varrták. „Készítésénél valamikor csipkét, üveggyöngyöt, selyemszalagot is felhasználtak, később már a tarajos vagy magyar főkötő jött divatba. Apor Péter erdélyi emlékíró szóvá is tette, hogy »nem vala annyi módi a fejeken, nem vala annyi taré«.

Minél módosabb volt a csepesz viselője, annál bodrosabban szegélyezte csipke a főkötőt. Visszatetszést váltott ki, ha valaki a rangján felüli, gazdagon bodrozott csepeszt hordott. Sok esetben a csepeszt a viselője magával vitte a sírba is.”

A néprajzos hozzátette, mivel annak idején májusban és júniusban kötötték a legtöbb házasságot – a leánynak ekkor kötötték be a fejét, és asszonyként hordhatott csak csepeszt –, ezért esett a választásuk erre a darabra a hónap tárgyaként.

Csíkdánfalvi csepesz •  Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Csíkdánfalvi csepesz Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

A múzeum gyűjteményében több csepesz is található, de a most kiállított a legszebb, legdíszesebb. Ismeretes, hogy Csíkdánfalván viselték a 20. század elején. Fekete szaténból készült, és két részből szabott szélén négy rend csipkéből rakott taraj van. A csipkék között kék szalagok vannak sugarasan elhelyezve, kilátszanak a csipkéből. A kontyrész bevarrását gyönggyel megtűzött, rakott szaténszalag fedi. A csepesz bélése bolti szövet. Módos asszony viselhette, látható ez a négy rend csipkéből készült tarajból, valamint a gazdag díszítésből. A múzeum tulajdonába 1979-be került be, Antal Áronnétól gyűjtötték.

•  Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

„Ez egy polgárias csepesz, abban az időben már a csíki falvakban ezeket a csepeszeket viselték. Kivétel Gyimesben, ahol sima, színes virágokkal hímzett csepeszek voltak. Csíkszeredában és környékén, és különösen az olyan helyeken, ahonnan többen jártak szolgálni és a kivetkőzés is hamarabb megtörtént, egyre inkább ritkult az ilyen viseletdarabok hordása. Egyes falvakban, például Csíkszentdomokoson, megmaradt a folyamatos viselése a székelyruhának.

Az 1930-as kiállítás és a néprajzi mozgalmak rásegítettek arra, hogy egyre többen kezdjék újra felvenni a viseletet.

A viselet és a hagyományos szokások megújítására törekvő mozgalmak hatására a viselet újra divatba jött. És ez a hatás máig kitart” – mutatott rá Málnási Levente, aki azt is elárulta, hogy ez a különlegesen szép darab látható lesz a budapesti Néprajzi Múzeum októberben nyíló kiállításán is.

•  Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

A csepesz megtekinthető a Csíki Székely Múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9-17 óra között.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.