HIRDETÉS
Forgács Attilát tusványosi előadása kapcsán ismerhettük meg, ő az az előadó, akinek a nevéhez kapcsolják a gasztropszichológiát mint tudományt, az előadót pedig gasztropszichológusként emlegetik. Amúgy az ELTE Pszichológia Kar tanára, valamint a Corvinus Egyetem Pszichológiai Központ vezetője, kb. száz cikket közölt a gasztropszichológia témakörében. Az evés lélektana című könyve az Akadémiai Kiadónál 2004-ben, majd 2013-ban jelent meg.
Az előadó elmesélte, hogy 1985-ben még egyetemistaként a nyári gyakorlatát végezte Chicagóban Szathmáry Lajosnál, aki Sárospatakon járt iskolába, Marosvásárhelyen újságíró volt, majd a második világháború végén került ki Amerikába.
„Szathmáry Lajos volt a NASA gasztronómiai tanácsadója, amikor Armstrongék a Holdra mentek, akkor ez a marosvásárhelyi székely kutyulta ki azt a tubusos ételt, amit a Holdon először ettek az emberek. Ő egyetemi tanár volt Las Vegasban, vendégellátást és gasztronómiát oktatott. Ő tanította az Egyesület Államokat főzni, ugyanis a hetvenes-nyolcvanas években tizenkét éven keresztül volt neki a legtöbbek által nézett köztévében egy főzőműsora. Három gasztronómiai könyve bestseller volt Amerikában” – meséli Forgács Attila az egykori „mesteréről”, akinek a hatalmas gasztronómiai könyvtárában kezdte el kutatni a gasztropszichológiát. „Tulajdonképpen mindig is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, csak nem tudták, hogy ezzel foglalkoznak. Pavlov foglalkozott a kondicionált evéssel például, de a marketingesek nagyon jól tudják, hogy a jóllakott ember is megetethető” – magyarázza a gasztropszichológus.
A modern ember vagy stílusosan „mohó sapiens” legnagyobb problémája, hogy jóval többet eszik a szükségesnél, miközben vagyonokat költ fogyókúrára is.
A fogyásvágynál nagyobb piac nincs jelenleg – mutat rá Forgács Attila. Hetente négy új fogyókúra-hirdetés jelenik meg Magyarországon. A szakember egyszer összeszámolta a Magyarországon fellelhető fogyáscsökkentést elősegítő hirdetéseket, és ezerkétszázat talált összesen. Mindezt abból is láthatjuk, hogy a Facebookon a három legkedveltebb magyarországi oldal közül kettő fogyókúrás. Az első helyen a Norbi Update szerepel másfél millió lájkolóval. Az ezüstérmes Tibi atya, ma a harmadik helyen követi őket Norbi felesége, Réka.
– fogalmazza meg a szakember. Hozzáteszi: az emberek mindenféle diétába belekezdenek, mindenféle fogyasztószert megvesznek, mert a fogyásvágy óriási, de a sok idő alatt keservesen leadott kilókat nagyon gyorsan visszaszedik. A visszahízás a diéták után egy éven belül 45-95 százalék. A fogyásvágy hízáshoz vezet – magyarázza Forgács Attila.
De akkor hogy is van ez? Nem akarunk enni, mégis túlesszük magunkat? Igen. És a gasztropszichológus szerint ennek számtalan tudattalan oka van. A tudatos fogyási szándék ellen – jóval erősebb – ősi, tudatalatti erők hatnak. A száj egy örömforrás, látszik ez abból is, hogy már az anyaméhben is szopják az ujjukat a gyerekek. De történetileg is az emberi faj egy eszegető lény. A főemlősök ébrenlétük 80 százalékában élelmet keresnek és eszegetnek, de a túlélésünk záloga is, hogy eszünk. Az ember is egy ilyen gyűjtögető-eszegető lény, aki örömeit és bánatait hajlamos „elenni”.
Ugyanezt támasztja alá az is, hogy a legelső embert ábrázoló szobor, amely fennmaradt még a preverbális korszakból az utókor számára, egy kövér nőszobor. Ám a feltárt csontmaradványok arról árulkodnak, hogy őseink egyáltalán nem voltak elhízva. Minek köszönhető akkor mégis ez az ábrázolásmód? Úgy tűnik, egy vágyat jelenítettek meg. Az arra való vágyat, hogy bőségben éljenek. Tehát az ősember, amikor volt mit enni, akkor evett, mert utána jött az éhínség.
Az evés környékén csomó nem tudatosodó inger van. Nagyobb tányérból többet eszünk, mert kisebbnek tűnik az étel, és fordítva. A gyorséttermekben az ötvenes évektől az üdítő mérete hatszorosára nőtt, a hamburger háromszorosára, s az ember ugyanúgy lakik vele mégis. Ez pedig egy kívülről manipulált éhséget jelent: minél több az étel, bizony annál többet fogunk enni.
A fogyásvágyunk mellett a marketing, a reklámok is az evésre buzdítanak. Csinos nők, vékony pasik boldogan esznek hatalmas adagokat, legyen az telefonreklám, bankreklám vagy épp biztosításhirdetés, mégsem kövérek. Ez pedig azt az üzenetet küldi felénk, hogy megehetjük, mi sem hízunk el. Ráadásul a boldogság-életérzéssel adják el nekünk az olyan termékeket, mint például a Coca-Cola. „Az emberek tudják, hogy mesterséges és egészségtelen, de ez nem befolyásolja abban, hogy megvennék-e. Megveszik, igen” – mondja Forgács Attila. Hozzáteszi: az egész fogyasztói társadalom erre alapul: vedd meg, fogyaszd el, dobd el.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
