Hozzátáplálás-trendek: nincs könnyű dolguk ma a kismamáknak

A hozzátáplálás – vagyis az, amikor elkezdünk a gyereknek egyebet is adni az anyatejen vagy a tápszeren kívül – a csecsemőgondozás központi témája, ám nem könnyű kiigazodni a vélemények között, mivel szinte egymásnak ellentmondó trendek váltogatják egymást.

– fogalmazott Farkas-Ráduly Juliánna gyerekorvos. Régen mai szemmel elég radikális szemlélet uralkodott a témában, két hónapos gyereknek már elkezdtek bevezetni mindenféle ételt, az elválasztást is megkezdték a baba 4-5 hónapos korában, a szoptatások fokozatos elhagyásával pedig a folyamatot 9-10 hónapos korra be is fejezték.

A mai kismamának azonban nincs ilyen „egyszerű” dolga, folyamatosan változik az orvosi ajánlás is arra vonatkozóan, hogy mikor mit szabad és érdemes adni a babának, nem beszélve arról, hogy számos cikkhez, tanulmányhoz, hozzátáplálási táblázathoz férhet hozzá a kismama, aki sokszor csak elvész az információk tömkelegében.

„Egy ideje már az az orvosi ajánlat, hogy hat hónapos korig kizárólag szoptassuk a babát, utána jöhet a hozzátáplálás. Az allergénekkel azonban folyton változik a helyzet. Például volt egy periódus, nem is olyan rég, amikor azt mondták, hogy lisztneműeket csak egy éves kor után adjunk, na most ez az ajánlás kicsit változott, ugyanis a legfrissebb kutatások arra kezdenek rájönni, hogy az allergiák kivédésében nem segít az, hogy minél tovább toljuk az allergénekkel való találkozást” – mutat rá a gyerekorvos. Hozzáteszi:

a legújabb kutatások szerint 4 hónapos kor körül van egy immunológiai ablak, amikor a szervezet, ha találkozik az allergénnel, akkor immunológia alakul ki,

éppen ezért javasolják most, hogy 4 hónaposan kóstoltassuk meg a babával az allergénnek nevezett élelmiszereket is. „Ez nem azt jelenti, hogy 4 hónaposan hozzá kell táplálni, csak, hogy minimálisan hozzá kell jusson egy-két kanálhoz, meg kell kóstolja a baba, mert akkor alakul ki az immuntolerancia. A liszt bevezetése esetén is most az az ajánlás, hogy maximum hét hónapos korig történjen meg, lehetőleg, amikor az anyuka még szoptat” – magyarázta Farkas-Ráduly Juliánna. A gyerekorvos hangsúlyozta, ha a családban halmozottan jelen van az allergia, akkor a gyereknek is nagy esélye van rá, hogy kialakuljon valamilyen ételallergiája, éppen ezért hosszú időt kell hagyni egy-egy táplálékra, hogy megtudjuk, ha mégis bajt okoz.  A doktornő szerint a lisztre, a tejtermékekre kell fokozottabban figyelni, a déli gyümölcsökre, valamint az aprómagvas gyümölcsökre is, ezek okoznak leggyakrabban problémát a gyerekeknél.

A kutatások amúgy azt mondják, ahhoz, hogy valaki elfogadjon egy ízt, legalább tízszer meg kell kóstolnia – magyarázza a gyerekorvos –  márpedig egy 10 hónapos gyerek, amelyiknek már van akarata, nem fogja még 9-szer megkóstolni azt az ételt, ami neki nem ízlett. Ő már tudja, hogy ezt kóstolta, nem szereti.

A doktornő ugyanakkor azt ajánlja, a minimális kóstoltatások mellett

csak hat hónap után érdemes étkezéseket kiváltani,

vagyis csak fél éves kor után történjen meg, hogy egy-egy alkalommal anyatej vagy tápszer helyett mást kapjon a baba.

Nem csak a mit és mikor, de még a hogyan tekintetében is vannak uralkodó trendek még a hozzátáplálás terén is. Egyre többet hallunk manapság – és egyre inkább már gyakorló anyukáktól – a BLW módszerről. A BLW egy betűszó, az angol baby-led weaning rövidítése. A szókapcsolatot igény szerinti hozzátáplálásnak fordíthatjuk.

A módszer lényege az, hogy a babát megkínáljuk többféle, darabos étellel, a baba pedig kedvére kóstolgathat, eszegethet, ismerkedhet az ízekkel.

Az igény szerinti hozzátáplálásnál a hangsúly az ételek ízének, textúrájának, színének és illatának felfedezésén van. A baba diktálja a tempót az étkezésnél, ő dönti el, hogy melyik étellel foglalkozik, s abból mennyit eszik. Ebben az esetben a hagyományos módszer, azaz a pürésített ételek szájba kanalazása helyett egy tányér vegyes ételt kínálnak, amiből választhat. A BLW tulajdonképpen a baba természetes kíváncsiságára épít, amivel az felfedezi az új ízeket, valamint a szájába teszi a dolgokat.

A gyerekorvos szerint mindkét módszernek meg vannak az előnyei és hátrányai is.

– fogalmazott Farkas-Ráduly Juliánna, aki szerint vannak azonban olyan babák, akik abszolút nem fogadják el az ételt pépes formában, azok esetében mindenképp érdemes a BLW-vel próbálkozni.