2016 júniusában alakult meg a Milites Marisensis, vagyis Maros menti katonák elnevezést viselő hagyományőrző egyesület, de az ötlet még egy 2014-es mikházi Római fesztiválon megszületett, amikor Szász Bálint történészt is megkérték, hogy öltözzön be római katonának, mert nincs, aki bemutassa, milyen is az. „Akkor beszéltük már Fábián István tanárommal, hogy jó lenne egy római hagyományőrző egyesületet létrehozni. Végül az egyesület csak rá két évre alakult meg,
– meséli az egyesület alelnöke, Szász Bálint. Hozzáteszi, ez meg is felelt sok tagnak, ugyanis sokan éppen a római korra szakosodtak, így szakértőként is tudják, hogy nézett ki egy római katona, mit csinált és hogyan harcolt.
A hagyományőrzők azt a római segédcsapatot próbálják megeleveníteni, amelyik a Marosvásárhelyhez közeli Mikházán és Sóváradon állomásozott. Ez meghatározza a viseletüket, de még a fegyvernemüket is. A római katona tábori öltözéke ugyanis barna tunika volt, hagyományosan bőrből készült szandállal vagy csizmával.
A csatatéren pedig sisakot viseltek, a gallok és a görögök sisakjához hasonló, félgömb alakú, néha taréjjal díszített sisakhoz arc- és tarkóvédő is tartozott, emellett a test jó részét fedő páncélzat is a felszerelés fontos eleme volt. Fegyverük a kard és a tőr, na meg a pajzs is.
– magyarázza Szász Bálint. Hozzáteszi: íjakat például azért nem használnak, mert a mai Maros megyében állomásozó segédcsapatnak nem voltak íjászai.
A hagyományőrző csoport múzeumi tárgyak, régészeti leletek alapján készíttette el az egykori római öltözék és felszerelés hiteles mai másolatait, az eredmény hűen tükrözi a 180-200-as évek eleji, Maros megyében is állomásozó katonák viseletét.
Éppen csak a barna tunika anyagát nem tudták korhűen létrehozni, ugyanis a rómaiak annak idején olyan lenszerű anyagot használtak, ami már nincs. Na, meg a ruházat mérete is más, hiszen a rómaiak akkor kisebbek voltak, mint a mai férfiak. A római katona átlagosan 170-175 centiméter magas volt, nem érték el a 180-185 centimétert. A felszerelés nem csak kinézetben korhű, súlyában is, hiszen annak idején is
húsz-harminc kilót cipeltek magukon és magukkal a harcosok.
„A sisakunk két kilós, a páncélzat tíz kiló összesen, a pajzs hét és fél kiló. Mindennel együtt olyan 22 kilót visel magán a mai római katona” – mutat rá Szász Bálint.
Hozzáteszi: az elmúlt évben a ruházat és felszerelés egy részét legyártották, a páncélzatot, sisakokat, pajzsokat viszont még mindig a gyulafehérvári hagyományőrzőktől kölcsönözik, de természetesen terveik közt szerepel a teljes felszerelés beszerzése.
A Milites Marisensis tagjai ugyanakkor nem csak kinézetben utánozzák az egykori harcosokat, minden héten edzést tartanak, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az állóképességre, de az egykori római harctípusokat, az alakzatba rendeződést is gyakorolják: a teknősbéka alakzatot, a nyílvessző alakzatot, de még a római ostromot is. Nem csoda: a hagyományőrző egyesület különböző római és dák fesztiválokon szokott megjelenni, ahol nem csak a római kinézetet, de a harcot is be kell mutatni. Az alakzatok bemutatója után rendszerint megtámadnak egy „dák várat”, és megpróbálják bevenni azt – meséli az egyesület alelnöke.
A Maros menti katonák amúgy nemrég értek haza egy téli táborból, ahol többek közt a különböző római harctípusokat gyakorolták a hóban, ez igazi újdonság volt számukra is. Most még pihennek picit, de áprilisban elkezdődnek a fesztiválok, amelyeken szép számmal képviseltetik magukat: több romániai korhű fesztivál mellett Ukrajnába, Oroszországba, Svájcba és Ausztriába is szoktak járni, hogy megmutassák, hogyan nézett ki és hogyan harcolt a 2. század római harcosa.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.