Séfnek készül a squashjátékos

Szász Kincső több mint három éve squashozik, és mivel igen komolyan veszi, az eredmények sem maradnak el. Tulajdonképpen az édesapja, Szász László honosította meg ezt a sportot Csíkszeredában, ő foglalkozik első perctől Kincsővel is. „Apukám révén ismertem meg én is a squasht, s bár előtte teniszeztem, elkezdtem squashozni, és sokkal jobban megtetszett mint a tenisz, így átálltam. Ennek már három és fél éve. Persze járunk külföldre is edzeni, másoktól tanulni, de elsősorban apukám az, aki tanít, támogat, ösztönöz” – meséli Kincső. Azt mondja, neki azért tetszik jobban a squash, mint a tenisz, mert sokkal intenzívebb, mozgalmasabb, pörgősebb. Egyszóval érdekesebb.

Szász Kincső immár két és fél éve az országban a felnőtt ranglista első helyezettje. „Novemberben zártam le az U 19-es junior éveimet, akkor az európai ranglistán negyedik voltam, a világranglistán pedig szintén ebben a korcsoportban a hatodik. Elkezdtem a felnőtt profi ligában játszani, és nemrég megvertem a világranglista 116. helyezettjét” – meséli, amikor az eredményeiről kérdezem. Hosszú is lenne felsorolni, nem is próbálkozik, csak mutatja a kupákat, amelyek a különböző versenyek számtalan dobogós helyéről árulkodnak.

„Elég sokat dolgozom, napi rendszerességgel edzek, persze büszke vagyok az eredményeimre, de ezekkel nem szeretek felvágni” – mondja a Csíkszeredai Transylvanian Tennis & Squash Club sportolója.

Nyilván ez lemondással is jár, de Kincső azt mondja, teljes szívéből és szeretett csinálja, így nem is zavarja, ha le kell mondani dolgokról. Hogy miről?

Nagyon sokat dolgozunk, fizikai, technikai felkészítők vannak, nyáron is edzőtáborokba járok, nem nagyon van vakáció, eléggé megfeszített a tempó. Belefér néha a barátnőzés is persze, de én szívesen áldozom az életem erre, nem bánom, hogy le kell mondjak dolgokról, mert szeretem” –  mondja határozottan.

Kincső jelenleg a tanulást kell összeegyeztesse a sporttal, a jelek szerint ez kitűnően sikerül. S nem csak azért, mert szereti a squasht, hanem azért is mert tanulni is szeret. Nem csoda, büszkén meséli, tavaly nyitott Brassóban kirendeltséget egy jó nevű nagy-britanniai egyetem, és oda jutott be. Séfnek készül. „Úgy gondoltam a sport maximálisan jelen van az életemben, jó lenne valami mást tanulni. Valami olyant szeretnék csinálni, ami nem hétköznapi, nem fogom megunni és kreatív. Már kislány koromban is szerettem segíteni a konyhában, tetszik ez a szakma bár tudom hogy nagyon kemény. Nyáron Budapestre megyek szakmai gyakorlatra, négy hónapig egy, két Michelin-csillagos étteremben fogok dolgozni, aminek nagyon örülök” – meséli lelkesen.

Csak azt bánja –  jegyzi meg – hogy nem ismerte meg ezt a sportágat hamarabb. Romániában még úgymond gyerekcipőben jár, de egyre nagyobb az érdeklődés iránta, világviszonylatban viszont már elég nagy népszerűségnek örvend, igaz, már évtizedes múltja van.  Kincső is sokat tesz a sportág népszerűsítéséért, próbál minél több gyereket ösztönözni arra, hogy squashozni járjanak. „Segítek apukámnak kicsit motiválni a gyerekeket, sok gyereknek itthon a példaképe vagyok. Látom, hogy nagyon boldogok, amikor itthon vagyok, és velük edzek. Van egy kislány, ő mondta hogy én vagyok a példaképe, és szeretne úgy squashozni, mint én. Jó érzés, ha valaki felnéz rám, és azt mondja, olyan akar lenni mint én” –  mondja Kincső.

A fiatal squashjátékos tiszta szívből ajánlja e sportot a gyerekeknek, azt mondja, az lenne az ideális, ha egy gyerek minél hamarabb sportolni kezdene, mert akkor eredmények is vannak.

Kincső tanul, edz, sportol és további célokat határoz meg.

Legnagyobb vágya bekerülni a felnőtt világranglistán az első tizenöt versenyző közé.

„Nagy kihívás, de komoly edzéssel és apukám segítségével két-három éven belül sikerülni fog. Sajnos most nem került be a squash az olimpiai sportok közé, de remélem, erre is sor kerül,és akkor nagyon szeretném az olimpián képviselni ezt a kis székelyföldi klubbot”  – mondja reménykedve a fiatal csíkszeredai sportoló.