Újjáéledő kultusz: Sissi-emlékek Székelyföldön

A történet, ami szinte közismert: Erzsébet 1837-ben született a Wittelsbach-Zweybrücken bajor családban. 1854 áprilisában kötött házasságot Habsburg Ferencz József császárral. Az erős szerelmi kötelékek ellenére a császári udvarban nem érezte jól magát. Liberális szemlélete, függetlenségszeretete nem fért össze a bécsi udvar konzervatív etikettjével. Ha tehette, menekült Bécsből. Nagyon szerette a hegyekben való gyaloglást. Székelyföldön is járt, a Görgényi-havasokban, Görgényszentimrén, fiával, Rudolf trónörökössel.

Csodálta a magyarok szabadságszeretetét. Madeirán Hunyadi Imre gróf majd egy Homoky nevű pap tanította magyarul. Legbizalmasabb udvarhölgyei magyar nők voltak. Nagy szerepe volt az 1867-es kiegyezés, az Osztrák-Magyar Monarchia létrehozásában. Lelkesedett Jókai Mór regényeiért.
A világ legszebb asszonyaként is emlegették. Meggyilkolása nagy megdöbbenést és váltott ki a monarchia összes népeiben.

Kultusza Magyarországon bontakozott ki a legerőteljesebben.

Első jelentős intézkedésként 1898 novemberében hirdette meg Darányi Ignác földművelési miniszter az Erzsébet királyné-emlékfák ültetését. A felhívásra milliók mozdultak meg. Csak 1899. júliusáig 2 787 413 Erzsébet-emlékfát ültettek. Megjelentek az Erzsébet-szobrok, oszlopok, parkok, ligetek, utcákat, hidakat, forrásokat, kutakat, kórházakat, szanatóriumokat neveztek el a királynéról.  Székelyföldön eddig 13 Erzsébet-emléket sikerült felkutatnom.

Ojtoz felé, a Körültáj helyen látható a 3 méter magas, homokkőből készült emlékoszlop, amelyet 1899-ben állíttatott a sepsiszentgyörgyi királyi állami építészet. Ez volt a királyné legkeletibb és legelső emlékoszlopa. A Sissi felírat még olvasható, de a tetejéről a királynéi korona már rég eltűnt. Közelében fenyő és tölgyfa ültetvényt telepítettek, az Erzsébet-ligetet. A községben emlékére öt akácfát is ültettek.

Kovászna fürdővárosban a patak mentén 900 méteres szakaszt égerrel, fenyővel ültettek be és Erzsébet-ligetnek nevezték el. Az út is a királyné nevét kapta. A Kopac Orr részen közel 1 ha-nyi területet lucfenyővel ültettek be emlékére.

Sepsiszentgyörgy központjában, a római katolikus templom fölött van az Erzsébet-park nagyon szép gesztenyefákkal. A Sepsiszentgyörgytől 12 km-re fekvő Előpatak fürdőtelepén 10 fenyőfát az iskola udvarán 35 hársfát ültettek. A kiváló minőségű ásványvizet ma is palackozzák és „Izvor Elisabeta” felirattal külföldön is forgalmazzák.

Sepsiszentgyörgytől északra, Zalán faluban Sissi halála után kis liget létesült gesztenye, akác és kőrisfákkal. A falu 2004-ben egy kis kerítéssel körbevett kopjafát állított.

A sójáról híres Parajdon 1898-ban nyitott kutatótárót a királyné halálának hírére Erzsébet névre keresztelték. A sóhivatal a valamikori Árpád-tárnával szemben ligetet létesített melyet 500 fával ültetett be.

Csíkszeredában az Erzsébet-ligetet és szobrot 1900. szeptember 10-én avatták fel. A szobor alkotója Ballak Zoltán budapesti szobrász. Ma már nincs meg. A park utóda a vasútállomás mellett árválkodó kis liget. Ugyancsak Csíkszeredában a magyar királyi honvédzászlóalj tiszti karra állított egy 4 m magas oszlopot a királynő emlékére a laktanya kertjében 1902-ben. Tervezője a zászlóalj egyik századosa, alkotója a csíkzsögödi Gáll Kálmán kőfaragó, aki akkor közkatona volt. Felirata: „Erzsébet királyné 1837–1898 a 24-ik honvéd gyalogezred 4-ik zászlóalja”. Az emlékmű ma már nincs meg.

Lóvészen van a Sissi kútja. Gyimes felé, mintegy másfél km-re, az alagút előtt jobbról látható a Rákospatak egyik forrása, a félköríves kiképzésű Sissi kútja. A vasútkészítő olasz kőfaragók építették 1896-ban és, nem tudni miért, Emimillio névre keresztelték, de Erzsébet neve Sissi alakban látható. A forráshoz közel, mintegy 20 lépésre emlékművet is állítottak tiszteletére, amelyre az „Erzsébet királyné emlékére 18” feliratot vésték. A formából feltételezve talán mellszobra is lehetett.

Csíkdánfalván 1900. augusztus 26-án leplezték le az Antal Gergely községi bíró kezdeményezésére állított emlékművet a falu központjában. 2017-ben a község az oszlopot felújította és kis parkocskával egészítette ki.

Bölönben van az Erzsébet királyné emlékpark. Közepén látható Erzsébet királyné 2005-ben állított mellszobra, Sebestyén Benedek magyarországi szobrász alkotása. A talapzaton magyar és román nyelven látható felírat, a park bejáratánál levő táblán pedig ez áll: „Megtanulta a magyar nyelvet és megszerette magát a nemzetet. Ezáltal lett az ország őrangyala, aki áldásosan működött a király és a nemzet kibékítésében és ezért az emléke öröké élni fog a magyarok szívében” (Türr István).

Homoródkarácsonyfalva unitárius templomkertjében az 1904-ben állított emlékmű felirata: „Erzsébet nagy királyasszonyunk emléke mindaddig él, míg egy magyar szív dobog.” Ez ma is Székelyföld legépebben megmaradt és leggondozottabb Sissi-emlékműve.

Marosvásárhely a királyné halála után ligetet nevezett el róla, mintegy 1,5 ha területen a Maros és a malomárok között. Később, 1907-ben mellette épült fel a villanytelep, a Turbina ház.

Gyergyóremetén az eszenyői Molnár Mihály kőfaragó 1889 novemberében Erzsébet-emlékkeresztet készített, amelyet az elöljáróság, miután megtekintette, felavatásra érdemesnek tartotta. Az Eszenyő szórványtelepülésen a Kicsibükk felé vezető aszfaltút bal oldalán a pataktól mintegy 300 m-re látható.

Trianon után az elcsatolt részeken, 1945 után Magyarországon is, szobrait eltávolították, az emléktáblákat megrongálták, a róla elnevezett parkokat, forrásokat, utcákat átnevezték. Az 1990-es években kultusza újraéledt, szobrait visszaállították vagy újakat állítottak. Személye újra előtérbe kerül, hiszen egyéniségét megismerve a mai modern nő első megtestesítőjét láthatjuk benne.

Laczkó-Szentmiklósi Endre