HIRDETÉS
HIRDETÉS

Történelemkör megfigyelés alatt: magyarságtudatról a kommunizmusban

Gergely Imre 2018. április 16., 16:30 utolsó módosítás: 2018. április 16., 17:13
HIRDETÉS

A kommunizmus legsötétebb évtizedeiben, 1978 és 1989 között egy olyan történelemkör működött a gyergyószentmiklósi gimnáziumban, amelynek létezése szinte a lehetetlennel volt határos: a rendszer szemében bűnnek számító helytörténettel és a magyarság történelmével foglalkoztak a diákok. De hogyan volt lehetséges ez?

Kép a nyolcvanas évekből: akkor foglalkoztak magyarságtörténettel, amikor nem szabadott Fotó: Dr. Garda Dezső gyűjteményéből

Negyven éve, 1978-ban alakult meg a gyergyószentmiklósi gimnáziumban Garda Dezső tanár vezetésével az az iskolai történelemkör, amelynek egykori tagjai most egy találkozóra gyűltek össze. Önmagában ez lehetett volna egy egyszerű véndiák-találkozó is, de több volt annál. Sokan az akkori köri tagok közül most szembesültek azzal, hogy minek is voltak részesei.

Gyergyó történetét, a székelység múltját kutatták és tanulták, magyar öntudatot szívva magukba.

HIRDETÉS

Akkor, amikor ezt minden eszközzel akadályozta a hatalom, amikor a székelység múltját kutatók súlyos büntetést kockáztattak.

Nagyváradi kiránduláson a szakkör tagjai Fotó: Dr. Garda Dezső gyűjteményéből

Az iskola történelemkörének egykori tagjai 2018 tavaszán a Salamon Ernő Gimnáziumban találkoztak. Több mint félszázan gyűltek össze, hogy kerek évforduló kapcsán elevenítsék fel azokat a tapasztalatokat, élményeket, azt a közös munkát, amely – mint a résztvevők hozzászólásaiból kiderült – egész életüket meghatározta. Garda Dezső történelemtanár irányítása mellett helytörténeti kutatómunkát végeztek 6. és 7. osztályos kisdiákok, a nagyobb középiskolások levéltárban olvastak, dolgoztak fel dokumentumokat, hogy tudományos dolgozatokat állítsanak össze. Ezeket hozzáértő közönség előtt, szakemberek elismerése mellett be is mutatták. A megemlékezés arról az időszakról szólt, 1978-tól 1989-ig, amikor a legsötétebb kommunista időkben, amikor minden bűn és tiltott volt, ami a magyarságtudatot erősíthette volna, ami a magyarság, székelység történelmének megismerését jelentette.

Kis történészek, nagy témák

A találkozóra tizenkét évfolyamhoz tartozó diák gyűlt össze. Tanárjuk, Garda Dezső korabeli újságkivágásokkal, fényképekkel illusztrált előadásban bizonyította, hogy igenis, jelentős értékű helytörténeti kutatómunkát végeztek, amelyet az akkori szakemberek, az akkori erdélyi értelmiségi elit is elismert. Sokakban ez most tudatosodott. Ők akkor iskolai feladatként vállalták a kutatómunkában való részvételt, volt, akit nem is érdekelt a történelem, de jól jött a pluszmunkáért járó tízes.

Palkó Attila, Magyari András, Imreh István, Bodor András, Egyed Ákos. Kiértékelték a diákok munkáját Fotó: Dr. Garda Dezső gyűjteményéből

Az akkori felnőttek azonban igenis tudták: Garda Dezső olyant tesz a diákjaival, amihez foghatót kevesen vállaltak akkoriban: magyarságtudatot táplál szívükbe, és közben valódi tudományos kutatómunka folyik Gyergyószentmiklóson. A gyergyószentmiklósi diákok kolozsvári Korunk folyóirat szerkesztőségében megtartott előadásainak egykori tanúi közül többen – Egyed Ákos, Vetési László, Egyed Emese, Cseke Péter – levélben küldték visszaemlékezésüket az évforduló ünneplőinek. A folyóirat egykori szerkesztője, Herédi Gusztáv özvegye pedig személyesen jött el Gyergyószentmiklósra, hogy köszöntse a történelemkörösöket.

Tiltások közt, virtusból, csak azért is

A nyolcvanas évek tanulói közül a találkozón többen elmondták: ők akkoriban nem is tudták, hogy veszélyt vállalnak. Ha tudták volna, és így is folytatják, az nem kis bátorságot jelentett volna. Akik azonban már nagyobbak voltak, igenis érezték, virtus az, amit bizonyítanak.

Garda Dezső így emlékszik erre: „A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium történelemköre a következő három esztendőben (1987–1989) igen mostoha körülmények között folytatta tevékenységét.

Az iskola vezetősége szinte rendszerellenes közösségnek tekintette a kör tagjait, de engem is többször felkértek a történelemkör munkájának a megszüntetésére.

A politikai rendőrség korabeli besúgóinak jelentései hitelesen mutatják be lelkiállapotomat, főleg pedig elkeseredésemet a reám nehezedő politikai nyomás miatt. (…) A történelemkör tevékenységét az utolsó két esztendőben az általános zaklatások tették lehetetlenné.

A szakkör tagjainak dolgozataiból a helyi sajtó is szemlézett Fotó: Dr. Garda Dezső gyűjteményéből

A kolozsvári hármas számú matematika líceum történelemtanára – Palkó Attila – szintén elzárkózott a velünk való kapcsolattartástól, és jelezte, hogy az iskolában nemkívánatos személyek vagyunk. Sokkal kellemetlenebb helyzetbe kerültünk a nagyváradi előadássorozatainkkal. Itt az Alexandru Moghioroș nevű középiskolában először nem akarták lehetővé tenni előadásainkat, a dolgozatok bemutatása után pedig le akartak tartóztatni minket. Ezen megtorlások ellenére
1989 decemberéig folytatta munkáját a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium történelemköre.”

Plakát a bukaresti Petőfi Házban Fotó: Dr. Garda Dezső gyűjteményéből

Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület tisztségviselője, az akkori évek Korunk délelőttjeinek résztvevője így fogalmaz levelében:

„Az 1970-80-as évek fordulóján már farkasordító idők voltak. Nem sok tanár maradt tájainkon, akinek bátorsága lett, maradt volna tudományos diákkörök vezetéséhez, színjátszók, önképzések nagy formátumú megindításához, életben tartásához. Különösen nem olyan területen, ahol a diákfoglalkozás már-már mozgalom. És önállóvá nevel, tehát a rendre, rendszerre nevelő, de a fiatalok szocialista nevelésére nézve különösen veszélyes.

A hatalom, igaz, nem merte kimondani, de az önálló alkotó munka, a fiatal kreativitás, önálló kutatás, a pártot dicsőítő himnikus zárt sorokból való kilépés, kitekintés is veszélyes volt.

Minden kreativitás az volt. Egy cél maradt volna: beállni az aranykorszak nagy szavalókórusába.”

Az egykori iskolai szakkör tevékenységét most, utólag lehet igazán értékelni, állapították meg az emlékezők Fotó: Baricz-Tamás Imola

Az évfordulón Garda Dezső elmesélte: érezte a meghurcolást, tudta, hogy megfigyelik, hogy házában kutakodnak, hogy megpróbálják ellehetetleníteni tevékenységét. Azonban az számára is megdöbbentő volt, és csak 2006-ban, a Securitate levéltárából kikért, róla készült jelentéseket tartalmazó dossziéból szerzett róla tudomást:

iskolás diákjait is hurcolta az akkori hatalom, kihallgatásokon kellett megjelenniük rendszeresen, csak azért, mert az ő történelmi körének tagjai voltak.

Köszönetet is mondott ezért mindazoknak, akik a Ceaușescu-rendszer magyarellenes környezetében vállalták a székely-magyar múlt hiteles eseményei melletti kiállást, és szembe mertek szállni a román titkosszolgálat tisztjeivel, altisztjeivel az 1978–1989 közötti időszakban.

Köszönet és értékelés

Az eseményen Lakatos Mihály, a Salamon Ernő Gimnázium jelenlegi igazgatója díszoklevelet adott át Garda Dezsőnek, munkájának elismeréseképpen. Jelen volt Csige Sándor, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja és Tóth László főkonzul is. A főkonzul köszöntőbeszédében kihangsúlyozta: a magyarságot, a magyarságtudatot Trianon óta az tartotta meg Erdélyben, hogy a nemzedékek mindig továbbadták az utódoknak ezt a tudatot, az ismereteket, ami a nemzethez kötötte őket. A történelemkör tagjai is ezt teszik. Nem történészek, de a maguk részéről teljesítik azt a feladatot, hogy amit kaptak, azt továbbadják gyermekeiknek.

Közölt dolgozatokat az Ifjúmunkás is Fotó: Dr. Garda Dezső gyűjteményéből

Hogy mennyi mindent kaptak a köri foglalkozásokon, azt nem lehet pontosan felmérni, de Garda Dezső maga mondta: ennyi köszönetet soha nem kapott pályafutása során, mint a találkozó néhány órája alatt.

Megszépülő sötét idők

A tizenkét évet megért történelemkör munkájával és az azt követő évtizedekkel kapcsolatosan Vetési László szavait érdemes idézni: „Elfelejtettük azt a kort. És a szabadságunkkal olyan furcsa helyzetbe kerültünk, mert talán akkor dolgoztunk, küzdöttünk többet, amikor tiltották, és most nem használjuk ki a szabadság nyújtotta lehetőséget.

A szabadság a diákmunkában is meghozta a maga lehetőségét: szabad nem dolgozni.”
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS