Az alternatív oktatási formák Székelyföldön is egyre népszerűbbek, sokan igénylik ugyanis, hogy a hagyományos pedagógusközpontú, zsúfolt tananyagú oktatási formák helyett inkább a gyerek kerüljön az óvodai, iskolai tevékenységek középpontjába, és inkább a gyerek egyéni fejlődését tartsák szem előtt, mint azt, hogy mindenkibe minél több információt csepegtessenek. Mifelénk inkább a Waldorf, a Montessori, a Step by Step pedagógiát alkalmazó intézmények honosodtak meg, és ezek mellé csatlakozik ősztől a Peter Pan Forest Kids, vagyis az erdei óvoda.
Az erdei óvoda a Marosvásárhelytől tíz kilométerre lévő Tófalván lesz, egy olyan telken, amelynek egyik oldalát az erdő, másikat a mező határolja, így ideális környezete lehet ennek az alternatív oktatási formának, melynek legfontosabb jellemzője, hogy az ovisok mindennap, télen-nyáron, hóban-fagyban, esőben és kánikulában is a szabadban tevékenykednek, tanulnak.
„Nincs rossz időjárás, csak rossz felszerelés, illetve rossz attitűd”
– vallják az erdei óvoda kezdeményezői, akik még csak nem is pedagógusok. Négy kisgyermekes, természetjáró édesanya gondolta úgy, hogy saját gyerekeik számára is igyekeznek létrehozni egy olyan oktatási intézményt, amelyben a gyerekek napi szinten kint vannak, saját magukról, társaikról és környezetükről a szabad levegőn, a természetben tanulhatnak, kihasználva ösztönös kíváncsiságukat. Igaz, nem áll távol tőlük a gyermeklélek és a pedagógia: Gál Alíz gyermekekre szakosodott pszichológus, Blizik Anita élménypedagógiával foglalkozik, Magdás Tünde drámapedagógus, míg Pongrácz-György Katalin menedzseri tudásával segíti a csapatot.
A kezdeményező édesanyák egyike, Gál Alíz mesélte el, hogy olyan fiatal anyukák kezdtek el dolgozni az erdei óvoda létrehozásán, akik maguk is természetjárók, sokat kirándulnak, kertészkedés, erdő-mezőjárás közben nőttek fel, és ezt szeretnék továbbadni gyerekeiknek is.
– fogalmazza meg az erdei óvoda lényegét Gál Alíz, aki anyukatársaival dolgozik az erdei óvoda létrehozásán. Együtt választják ki a megfelelő óvónőt, együtt találtak rá a megfelelő helyszínre, és együtt fektették le az alapokat a Pán Péter erdei óvodának.
Hallottak arról, hogy Kolozsváron már létezik ilyen ovi, meglátogatták, megnézték, hogyan működik, mi kell a létrehozásához, majd a tettek mezejére léptek. „Alapítottunk egy egyesületet, és annak a tevékenységeként szerepel hivatalosan az erdei óvoda, amely önfenntartó, vagyis amit a szülők befizetnek, abból lesz a gyerekek étele, de a pedagógus fizetése is. Összesen egy magyar és egy román csoportban gondolkodunk, egy-egy pedagógussal, ugyanis ennél több gyerekre már nem lehet biztonságosan figyelni” – magyarázza Gál Alíz, aki szerint bizony nem mindegy, hogy milyen egy erdei óvodában a pedagógus, hiszen ő az, akinek meg kell teremtenie a gyerekek biztonságát. „Ha a gyerek fára akar mászni, akkor az óvónőtől nem azt várjuk, hogy azt mondja, nem szabad. Nézzék meg együtt, hogy alkalmas-e az a fa, ha esett az eső, akkor valószínűleg csúszik a kérge, nem jó most fára mászni, de nézzék meg, melyik ág régi, korhadt, arra nem biztonságos mászni stb.” – sorolta elképzeléseiket az édesanya. Hozzátette, a gyerekeknek lehetőségük lesz kertészkedni, elültetni egy magot és követni a növény fejlődését, megfogdosni, megszagolni, mind az öt érzékszervükkel megtapasztalni a környezetüket. Mindemellett
a természetben ehetnek, ideális esetben akár egy függőágyon az erdőben alhatnak, s megtanulják, hogy kölcsönös gondoskodás van a Föld és lakói között.
Ugyanakkor amit még nagyon fontosnak tartanak a kezdeményezők, az a mozgás, amelyen keresztül kifejlődnek a test legfontosabb funkciói, márpedig az erdei óvodában lehet futkározni, fatörzsön egyensúlyozni, pocsolyában ugrálni is.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.