Szexuális nevelés: ne csak felvilágosítás legyen

„A szexuális nevelés nem csak a felvilágosításról szól, hanem a saját nemiségünk, szexualitásunk megéléséről, és ennek a mintának a továbbadásáról is, valamint a gyermekek vezetéséről, tanácsolásáról és nem utolsósorban védelméről ezen az izgalmas, de nem veszélytelen »terepen«.

Ha jól belegondolunk, akkor ez a folyamat elkezdődik már a terhesség ideje előtt szüleinkkel, akik minket (legtöbbször nem) neveltek, amikor mi magunk eldöntöttük, hogyan fogjuk másképp csinálni a saját gyerekeinkkel, azután megnyilvánul abban, ahogy/amiért fiút vagy lányt várunk, ahogy viszonyulunk a saját nemünkhöz, az ellenkező nemhez. Jóval a felvilágosítás előtt már mintát adunk” – magyarázza Kui Eszter Enikő.

A csíkszeredai pszichológus szerint a szexualitás nem izolált, hanem összekapcsolódik életünk, lényünk minden területével. Hangsúlyozza:

nagyon fontos, hogy a szexualitást ne övezze tabu, szégyen. 

Saját szexualitásunk a testképünkhöz kötődik, ha pedig úgy nő fel egy kislány, hogy ő kevesebbet ér, mint egy kisfiú, ha serdülőként azt hallja, hogy kicsik a mellei, túl nagy a feneke, cingár, akkor ezek a fogalmak kapcsolódnak a testképhez, a későbbiekben a szexualitáshoz. A szavaktól, amelyek mély nyomot hagynak, a későbbiekben nehezen lehet elvonatkoztatni.

A teljes cikket a Liget életmód-kiadvány szeptember 11-ei lapszámában találják meg.