A szakirodalom szerint a Waldorf-pedagógia gyermekközpontú, a fej, a kéz és a szív pedagógiája: az intellektus fejlesztése mellett művészeti, szociális és gyakorlati nevelést ad.
Célja testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg kreatív emberek nevelése.
Minden gyermek számára igyekszik megteremteni azokat a feltételeket, amelyek garantálják érzelmi biztonságukat és szellemi szabadságukat. Nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a gyermeknek életkora szerint mit mikor és hogyan kell tanulnia. A módszer a gyermek alapos megismeréséből indul, erre építi a mindennapokat.
Ritmusa van a napnak, a hétnek, a hónapnak és az évnek is, ez biztonságot nyújt nekik.
A hagyományos oktatástól eltérően itt nincs klasszikus heti órarend, a témákat, tantárgyat tömbösítve, három-négy hetes ciklusokban tanítják. A minősítés is másként történik, nincsenek jegyek, hanem szóbeli és szöveges értékelés van. A pedagógus embertani és nevelésművészeti tudása, valamint képességei segítségével kapcsolja össze a tantervi ismeretet a diákok egyéni ismeretével, és formálja azt egységes egésszé.
Egy szülői csoport harmadik éve rendszeresen találkozik Székelyudvarhelyen, együtt kirándul, kézműveskedik, erős közösséget építve ahhoz, hogy gyermekeik együtt tanulhassanak. Bodnár Róbert máshol élő barátoktól már hallott a Waldorf-pedagógiáról, és nagyon bízott benne, hogy gyermekei majd így tanulhatnak.
Beszélgetések alakították az idővel növekvő helyi csapatot, amelyhez csatlakoztak azok is, akik már korábban sikertelenül próbálkoztak itthon óvoda létrehozásával. Nőtt az igény, és érett a gondolat, így megalakult a Kerekerdő Waldorf Egyesület.
Találtak két lelkes pedagógust, egy befogadó óvodát és annak segítőkész vezetőjét, így tavaly ősszel elkezdték az iratok összeszedését és a kilincselést.
Ennek eredményeként szeptemberben elindul az első vegyes korosztályú csoport a bethlenfalvi Kipi-kopi Napközi Otthonban. Nem állnak meg az óvodánál, hiszen ennél nagyobb fontossággal bír számukra az iskolai Waldorf-oktatás. Bodnár úgy véli, két-három év kell ahhoz, hogy az első elemi osztály elindulhasson.
„Családunkhoz ez passzol legjobban, mivel ovi szintjén olyan, mint egy második család, ahol a mindennapos dolgokat végzik: salátát készítenek, kenyeret dagasztanak, játszanak, mesét hallgatnak” – mondta Egyed Zoltán, aki háromgyerekes apukaként aktívan részt vett az óvodai csoport létrehozásában.
Véleménye szerint a Waldorf-módszer és a hagyományos oktatás közötti eltérés az óvodában kevésbé érzékelhető, az iskolában viszont annál inkább. Ez az alternatív oktatási forma a világgal szembeni nyitottságra, a tanulás iránti kíváncsiságra és érdeklődésre neveli a gyerekeket, valamint arra, hogy a kudarcból tanulni lehet, a tévedés nem jár esélytelenséggel. A kicsik ebben a környezetben teljes biztonságban érzik magukat.
Egyed szerint az is fontos, hogy a tantárgyak kapcsolódnak egymáshoz és a valósághoz. Józsa Attila négyéves kislánya már óvodás, de ősztől átíratták a Waldorf-csoportba. Bár a szülők elégedettek a jelenlegi pedagógusokkal, a Waldorf-pedagógia szellemisége, illetve az intenzívebb gyakorlati foglalkozások miatt váltanak.
Dénes Szerénke hat évet élt Németországban, ott ismerte meg a módszert, megtapasztalta emberközpontúságát, a stresszmentes tanulást, érezte közösségformáló erejét is. Megtanult németül, és elvégezte a tanárképzőt. Ösztöndíjjal Angliában tanult tovább, később néhány évig Londonban tanított. Saját bevallása szerint nyelveket tanulni, tapasztalatokat gyűjteni, tudást szerezni ment külföldre, amelyeket majd itthon továbbad azoknak, akik erre nyitottak.
– fejtette ki Dénes Szerénke. Hozzátette, ez az oktatási forma minden országban egységes, azonban itthon nehézséget okozhat, hogy még kezdetleges állapotban van. Pozitívum viszont az elszánt, összetartó és nagyon jól együttműködő szülői közösség – mutatott rá.
Berei Boróka Györgyi elsőéves egyetemistaként pedagógiát tanult, amikor először hallott a módszerről két, Waldorf-tanárképzőt végző barátnőjétől. Még diákként csatlakozott az udvarhelyi szülői csoporthoz. Miután lediplomázott, biztatásukra beiratkozott a solymári Waldorf Pedagógiai Intézetbe, ahol idén fejezi be az óvónőképzőt, és az ősszel induló óvodai csoport másik pedagógusa lesz. „Nagyon fontos a szülőkkel való együttműködés, ami nélkül nem él az óvoda. Ezekből a közös munkákból, erőkből a gyerekek is példát kaphatnak.
– magyarázta az oktatás egyik fő ismérvét.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.