HIRDETÉS
A tanyák a 19. században alakultak ki, sepsiszentgyörgyi, rétyi, komollói, laborfalvi, angyalosi, gidófalvi emberek teremtettek itt kitartó kemény munkával életet maguknak és családjaik számára. A Kolcza-tanyát a múlt századi Gidófalva egyik legjobb földbirtokosa, Kolcza Sándor hozta létre.
Az 1800-as évek legvégén a magyar állam előnyös áron tenyészállatokkal, mezőgazdasági gépekkel, vetőmagvakkal segítette a székely gazdaságokat.
A falvakon megalakultak a gazdakörök, amelyek keretében gyakran tartottak mezőgazdasági előadásokat, növénytermesztési és állattenyésztési ismereteket adtak át. Kísérleti állomásokat létesítettek, kitenyésztették a magyartarka marhát.
A kitűnő mintagazda, Kolcza Sándor egyike volt azoknak, akik mezőgazdasági előadásokat tartottak a környező falvakban.
Az 1959-ben meghalt Kolcza Sándor 1868. március 15-én született Gidófalván. Édesapja, Kolcza Dávid (1837–1915) volt, édesanyja Kolcza Mária, sz. Jancsó (1843–1932). Testvére, Károly, korán, 4 éves korában halt meg. Sándor 1897-ben házasodott, első felesége neve nem ismert, gyermekük nem született. Kolcza Sándor második feleségét Vaska Irmának hívták. Négy gyerekük született: Kolcza Károly, Kolcza Sárika, Kolcza Piroska és Kolcza Lenke.
A Kolcza-tanya hatvan holdon terült el. A faluban sokat beszéltek a Kolcza-tanyai mulatságokról. Fenn is marad sokáig Kolcza Sándor egyik kijelentése, ami mindig elhangzott az ilyen esemény után:
Az államosításkor a Kolcza-családnak el kellett hagynia a tanyát, kuláknak nyilvánították és üldözték őket. A család és a tanya történetét az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap februári lapszámának Élő történelem rovatában mesélik el.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
