HIRDETÉS
A két világháború közötti időszak fotótörténetének vizsgálata során kiderült, hogy a Fotografia címet viselő lap fontos szerepet töltött be, mivel háromnyelvű volt – mutatott rá a Kaposvári Egyetem emeritus professzora, dr. Albertini Béla a csíkszeredai megyeházán tartott előadásában.
„Háromnyelvű fotográfiai szaklap ebben az időszakban nemcsak Európában, de világszerte is unikum, egy egyedülálló jelenség volt. Kétnyelvű fotográfiai szaklap jelent meg 1872-ben, akkor még Pesten, magyarul és németül, a monarchia létezése után, aztán a harmincas években Svájcban volt egy Camera című lap, amely szintén magyarbarát lap volt, illetve volt Bécsben egy Die Galerie című, amelynek a német alapnyelven kívül voltak más nyelvű mutációi. De arra, hogy egy lapban három nyelven jelenjen meg a szerkesztőség mondandója, nem volt példa széles e világban. A magyarázatot mi persze könnyen meg tudjuk adni, hiszen ebben az időszakban 1922-től érthető volt az, hogy első helyen román, második helyen magyar, harmadik helyen német nyelven, három hasábban jelentek meg ennek a lapnak a közleményei. Természetesen addig, ameddig bírták anyagi erővel, mert aztán előfordult később, hogy csak kétnyelvű volt egy-egy közlemény. De amennyire lehetett, igyekeztek három nyelven közölni, hogy valamennyi érdekelt fotográfus ennek a lapnak az olvasója lehessen” – magyarázta a fotótörténész.
A Fotografia olyan értelemben is egyedülálló volt a lapkiadási gyakorlatban, hogy úgy jelent meg, hogy nem volt mögötte szervezet. Néhány gazdasági adatot is felsorolt az előadó: egy lapszám ára 12 lejbe került, ezért a pénzért akkoriban két kiló kenyeret vagy három liter tejet lehetett vásárolni. És bár a Fotografia Kolozsváron indult, nemzetközi kitekintésű lap volt. 1924-ben Gyulafehérváron jelent meg a lap, mivel voltak belső szakmai és anyagi viták is a szerkesztőségen belül, illetve a finanszírozás körül. 1925-ben átmenetileg Bukarestben adták ki, itt már 15 lejért lehetett megvásárolni. Idővel aztán „visszaköltözött” a lap Gyulafehérvárra, anyagilag is helyrebillent, és 1926-ban már színes borítóval jelent meg. Több alkalommal is közöltek női aktfotót a címlapon – nem mellékesen az előfizetők többsége férfi volt.
– magyarázta a professzor.
A témáról bővebben a nyomtatott Liget október 25-ei számában olvashatnak.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
