Olimpiák a fegyverek árnyékában

Az ókori görögországi olimpiák egyik alapfeltétele volt, hogy a kiírt sportrendezvények ideje alatt a háborúk is szüneteltek – sajnos a huszadik századra ez megfordult, hiszen összesen három olimpia maradt el a két világháború ideje alatt. Az újkori olimpiák története 1896-ban kezdődött, mégpedig az Athénban megrendezett játékokkal – ezt négyévente menetrendszerűen követték az újabbak, ám az 1912-es, Stockholmban megrendezett játékok után jött az első elmaradt olimpia.

1914-ben kitört az első világháború, s a két év múlva Berlinben esedékes játékokat nem tartották meg. Ettől függetlenül a hivatalos sorszámozás (ezt mindig római számmal jelölik) megmaradt, tehát az elmaradt berlini olimpia a VI. a sorban. Még a háború kitörésének évében eldöntötte a NOB azt is, hogy 1920-ban Budapest rendezheti a világ legnagyobb sportrendezvényét, hiszen a szavazáson Antwerpen és Lyon előtt végzett a magyar főváros.

Ám a háború után Magyarország a vesztes oldalon állt, 1920-ban pedig a belgiumi város, Antwerpen rendezett olimpiát – ráadásul a világháborúért hibáztatott központi hatalmakat, tehát a veszteseket nem hívták meg, illetve az akkor már a bolsevik forradalmon túllevő, éppen polgárháborúban álló, szovjetizálódó Oroszország nem vett részt. Az addigi olimpiákon mindig részt vett magyarok először nem lehettek ott, ez volt az első ún. csonka olimpia, de sajnos ezt később még több követte. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.