„Tiz órakor tiz perczre megdermedt minden élet. Utána megrázkódott, megindult és meg se is pihenjen, a míg az a világ, mely megdermesztette, fönnáll. A mi lelkiismeretünk tisztább, mint a győzteseké” – írja Az Újság című lap 1920. június 5-ei száma. A cikk további részében ez olvasható: „Magyarországot széttépték, de nem halt meg. Mindegyik része tovább él, kinban vergődve, megkinozva.”
Ugyanebben a lapszámban számolnak be a nemzetgyűlés üléséről is. „A halott utczák, a bezárt boltok, a megdermedt élet fővárosának legszebb palotájában csak néhány perczre gyűltek össze a nemzet képviselői, hogy a rendületlen bizalom férfias szavával tiltakozzanak a barbár erőszak és oktalan elvakultság háboruságcsináló békeokmánya ellen.”
A 8 Órai Újság 1920. június 3-ai lapszámában a menekültek demonstrációjáról írnak. „A békeszerződés aláírásakor országos gyásznap lesz. Magyarország lakosai közül legfájdalmasabban a menekültek lelke jajdul fel, akik otthonukból kiüldözve hontalanul élnek a megcsonkított országban. Pénteken reggel 9 órakor a menekültek tizezrei a millenáris emlékoszlop előtt gyülekeznek és honalapító Árpád szobrától a Szent István Bazilikához vonul a hatalmas gyászoló tömeg, ahol P. Zadravecz tábori püspök fog beszédet tartani.”
A Sajtóhistorikum összeállításából azt is megtudhatják, miért nem nyírta angolosra egy borbélysegéd a kliens bajuszát, és hogy mozidarabot írtak a román betörésről.
Lapozzák fel tehát a Látótér június 15-ei számát!
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.