Vártemplomi meglepetés: Szent László legendája tárul fel a falakon

Augusztus vége óta zajlik a nagyvolumenű felújítás a marosvásárhelyi Vártemplomban, a főként magyar állami támogatásból megvalósuló munkálatok során folyamatosan kerülnek elő a templom és Marosvásárhely történelmére vonatkozóan is fontos ismereteket rejtő régészeti, falkutatási leletek. Múlt héten például a templom északi falainak restaurálása folyamán került elő egy több részletből álló, monumentális freskórészlet: csaknem 15 méter hosszan húzódik, és Szent László legendáját ábrázolja.

A falkutatási munkálatokat vezető Kiss Loránd restaurátor a templom orgonakarzatának északi oldalán mutatja be a leginkább látszó freskórészletet. Bár sok helyen még pár centis vakolat takarja, jól látszik, hogy

monumentális falfestményekről van szó, két méternél is magasabbak, tehát életnagyságnál nagyobb jelenetek láthatók rajta, amelyek a templom északi falának több pillérközére is kinyúlnak.

„Elég egyértelműen látszik, hogy a Szent László legenda ábrázolása került elő, a kun vitéz levágott feje, a megmentett lány, mellette a bárd, illetve a korona, ezek Szent László-attribútumok. De ami egyértelműsítette, hogy ez egy nagy kiterjedésű Szent László-legendaábrázolás, hogy előkerült az ütközet és az üldözés jelenete is” – magyarázza Kiss Loránd.

A restaurátor hozzáteszi: a 14. század végére, 15. század elejére datálható freskók egyértelműsítik a templom építésének idejét is. Eddig ugyanis olyan feltételezések voltak, hogy a templom a 15. század közepe táján épülhetett, ez azonban most megdőlni látszik éppen a freskók miatt, úgy tűnik, mégis régebbi lehet a templom.

Például szinte csak vörös árnyalatokat látunk, de ez nem azért van, mert így festették, hanem mert annyira átégtek a falak, hogy megváltoztak a színek. Ezeken még állagmegóvást kell végezni, utána jön egy kiegészítés: nem minden egészítődik ki, csak a kisméretű és hitelesen kiegészíthető hiányok” – magyarázza a restaurátor, aki szerint a munka végén a fehér templomfalon térképszerűen lesznek „kiállítva” a freskórészletek.

A megbontott freskókat jelenleg több centiméteres vastag vakolat borítja, a feltárt részeken látszik, hogy kőműveskalapáccsal dolgozták meg, hogy jól ragadjon rá a vakolat. Miután a templom református lett, a falképeket lemeszelték, majd a 18. század végén, amikor a templombelsőt felújították és barokk jelleget kapott, akkor kerülhetett rá a ma látható vastag vakolat a freskókra. „Ezen kívül még további ritka ábrázolások is előkerültek, de még nincs vége a feltárásnak, akkor tudunk egy összképet adni, amikor befejeztük a kutatást” – fogalmaz Kiss Loránd.

„Számítottunk falfestményre, de Szent Lászlóra nem, hiszen ez egy ferences templom volt, és tudomásunk szerint Szűz Mária volt a védőszentje, a középkorban zarándokhely volt a Vártemplom” – magyarázza történelmi szempontokat Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. Hozzáteszi: a freskórészletek jelentősége, hogy a középkori Erdély első olyan Szent Lászlót ábrázoló falképe, amely városi környezetből került elő, hiszen eddig általában falusi templomokból ismerünk ábrázolásokat.

„Szent Lászlót 1192-ben avatták szentté, és a középkori magyar királyság legjelentősebb lovagkirálya lett, Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond udvartartása alatt lett úgymond divat. Az, hogy itt van a legenda, a székelység legfontosabb városában azt is mutatja, hogy Szent László kötődik a székelységhez.

– fejti ki Soós Zoltán, aki reméli, hogy sikerül restaurálni és a templom vezetésével közösen kiállítani ezeket a freskókat majd, és közös erőfeszítéssel egy újabb pompás látnivalóval gazdagodik majd Marosvásárhely városa.