Zrínyi Miklós, aki Magyarországért élt, halt

Már a középiskolások is ismerik Zrínyi Miklós és a vadkan esetét, akiket pedig az irodalom is érdekel, azt is tudják, hogy ő írta a Szigeti veszedelem című hősi eposzt. A 400 éve született Zrínyi azonban sokkal több volt egy valaha élt költőnél, aki tragikus halált halt:

a magyar történelem egyik legismertebb személyisége egyben horvát bán, hadvezér, főispán, politikus és hadtudós volt. Ő teremtette meg a magyar eposzt, prózai alkotásai is jelentőséggel bírnak. 

Miklós 1620. május 3-án látta meg a napvilágot a horvátországi Muraközben fekvő Csáktornyán. A település a Hahót nembeli Csákról kapta nevét, aki zalai ispán, majd erdélyi vajda és szlavón bán volt. Dédapja a szigetvári hős, Zrínyi Miklós volt, apja Zrínyi György Habsburg-párti főnemes, horvát bán. Anyját, Magdolnát korán elvesztette, az asszony nem sokkal Miklós öccse, Péter születése után gyermekágyi lázban meghalt. 1626-ban apja is elhunyt, a Zrínyi gyerekekről gyámok gondoskodtak. Gyakorlatilag apjuk unokatestvére, Batthyány Ferenc és osztrák-cseh származású felesége, Éva nevelték. Az asszony anyai szeretettel gondozta a két árvát, s ezek hálás szívvel ragaszkodtak hozzá.

Tanulmányaikat a grazi, nagyszombati és bécsi jezsuita gimnáziumokban végezték. Erős katolikus nevelést kaptak, jól megtanulták a latin nyelvet, megismerték a római irodalom remekeit. Miután Zrínyi Miklós 1636-ban elvégezte a latin iskolát, Olaszországba utazott. 

Hazatérése után, a családi hagyományoknak megfelelően,

birtoka védelmében állandó harcokat folytatott a törökök ellen, kiverte őket a Muraközből és védte Magyarországot, Erdélyt, Karintiát, Stájerországot.

Bővebben minderről az Erdélyi Napló december 3-ai lapszámában olvashatnak.