A világhírű székely röplabdázó: Derzsi Ede

Számos kiváló sportolót adott az elmúlt évszázadban Székelyföld, a fiatalabb generációk számára azonban Derzsi Ede neve alig ismert. A baróti születésű sportember világbajnoki érmekkel, Európa-bajnoki címmel, olimpiai részvétellel írta be nevét a sporttörténelembe. Rá emlékeznek az Erdélyi Sportban.

Mikor épült a csíkszentimrei templom harangtornya?

Egy-egy épület létrejöttének idejét kimutatni a felhasznált faanyagban megtalálható évgyűrűkből – ez a dendrokronológia, amelynek Székelyföldön Botár István régész és csapata a szakértői.

Sajtóhistorikum: a spanyolnátha idején

A 20. század legpusztítóbb járványainak egyike volt a spanyolnátha. Erről a járványról szóló cikkeket tallóznak a korabeli sajtóból a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatában.

József Attila és egy kávéházi pincér különleges kapcsolata

Milyen embernek ismerte meg József Attilát egy kávéházi pincér? És hogyan próbált segíteni rajta? És vajon hová tűnhetett a Nagyon fáj című kötet egyik dedikált példánya? József Attila születésnapja, a magyar költészet napja alkalmából kerestük ezekre a kérdésekre a válaszokat.

Egykor szenzáció volt, ma kissé feledésbe merült: a kászoni múmia története

A múlt század derekán igencsak közbeszéd tárgya volt, professzorok vizsgálták, tudtak róla az emberek, de nem csak a faluban vagy Csíkországban, hanem messzi vidékeken is. A korabeli újságok időről időre cikkeztek is a „nagykászoni kétszáz éves csodálatos múmiáról”.

Sikertörténet három felvonásban

Szinte nincs olyan magyar ember, aki ne tudná, hogy a magyar labdarúgó-válogatott 1954-ben elvesztette Bernben a világbajnoki döntőt a németek ellen. Arról az örömről viszont elfeledkezünk, hogy fociban háromszor nyertünk olimpiát. Lapozzák fel a keddi Székelyhon Erdélyi Sport mellékletét, és nosztalgiázzanak egy kicsit!

Nincstelenség és erkölcsi romlás 1917–18-ban Kézdiszéken

Amikor a pestis pusztított: korábbi járványok tartós nyomai

Himlő, tífusz, kolera, és az évszázadok során többször is végigsöpört pestis: a rettegett járványok, amelyek esetenként megtizedelték a lakosságot, nem nézve származást, életkort, rangot.Az 1717–1719-ben vidékünkön is végigvonult pestisjárvány néhány vonatkozását mutatjuk be.

Mindennapok a hatvanas években az Új Élet archívumából

A Marosvásárhelyen 1959 és 1989 között kéthetente Sütő András főszerkesztésével megjelent Új Élet című periodika fotóarchívumának egy részét a Fortepannak adományozták Sütő András örökösei. Ebből válogattunk most egy csokorra valót.

Korabeli sakkpartik Székelyudvarhelyen

Már az 1920-as években szerveztek amatőr sakkversenyeket Székelyudvarhelyen, a Polgári Önképző Egylet égisze alatt, és a város híres fényképésze, id. Kováts István főszervezésében – olvasható a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában, amelyben az első udvarhelyi sakkversenyeket idézik fel.

A vívástól a tudományig

Uray Zoltán olimpikon, sugárbiológus negyven éven keresztül dolgozott a kolozsvári Onkológiai Intézetben. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletének a kolozsvári vívásról mesél.

Harag Györgyre emlékezve

A villa, amelyben még Picasso is vendégeskedett

George Sebastian román műépítész származásáról legendák keringenek: kalandor volt, vagy csak szeretett utazni? Erre nehéz utólag választ adni. Mindenesetre nevét Tunézia tengerparti városában, Hammametben nagy becsben tartják. Róla olvashatnak a Székelyhon napilap e heti Erdélyi Napló kiadványában.

Szembenézni a kommunista örökséggel

Amikor szintén elmaradtak a sportesemények

Egész Európában szünetelnek a különféle bajnokságok, és noha ilyen méretű galibát még nem okozott a sportban semmiféle járvány, azért a történelem során már előfordult, hogy valamilyen okból töröltek vagy elhalasztottak versenyeket, sporteseményeket. Ezekről olvashatnak a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.

Barangolás az MLSZ archívumában

A Magyar Labdarúgó-szövetség YouTube-csatornáján öt éve rendszeresen és rendszerezetten lehet látni a magyar futball csúcs- és mélypontjait. A Székelyhon napilap keddi Erdélyi Sport mellékletének segítségével idézzék fel a dicső magyar focimúltat.

Márciusi Sajtóhistorikum: nők és forradalom

„Az ugynevezett «gyönge» nem páratlan ravaszságának esett áldozatul egy dúsgazdag párisi polgár, az egyik legelegánsabb szállónak a tulajdonosa”– ismét izgalmas újságcikkeket olvashatnak a korabeli sajtóból a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatában.