A csíksomlyói iskoladrámákról és a katolikus gimnáziumról is tájékozódhat az, aki a Csíki Székely Múzeum hét termében látható, Útkereszteződésben című várostörténeti kiállítás harmadik termében nézelődik.
Szakácskönyvek már az ókortól léteznek. Napjainkig fennmaradt Apicius szakácskönyve, amelyből Marosvásárhelyen a Teleki Téka is őrzi annak 17-18. századi kiadásait. László Lóránd történészt, a könyvtár munkatársát faggattuk e korabeli szakácskönyvekről, receptekről.
Milyen is volt a polgárosodó Csíkszereda a 19. század végén és a 20. század elején? A városképet milyen épületekkel gazdagították, és kik voltak ezeknek a lakói? Hány méterre helyezték el az árnyékszékeket a vármegyeházától? A múlt századfordulós Csíkszeredában korzóztunk.&a
Korabeli fotók, a frontról hazaküldött levelezőlapok, háborús relikviák – tárgyak, amelyek korszakokat, történeteket, életeket idéznek. A csíkbánkfalvi kultúrotthonba látogattunk el, ahol a hétvégén tekinthető meg a Biró László magángyűjteményéből összeállított kiállítás.
Reggel fél hétkor ébresztő, hét órakor reggeli dicséretek, fél nyolctól szentmise a kegytemplomban, nyolc órától reggeli étkezés, fél kilenctől munkavégzés mindenkinek a maga feladata szerint. Így kezdődik egy ferences szerzetes napi programja ma. Mi változott az elmúlt századokban?
Az 1848–49-es szabadságharcnak, ha nem is főszereplői voltak a nők, de meghatározó szerepük volt. Tamási Zsolt történész szerint a forradalom kultuszának és emlékezetének kialakulása is a nőkön múlt, a nők „felelősek” azért is, mert március 15-én van a nemzeti ünnepünk.
Miként látta a híres török utazó, Evlija Cselebi az 1661-es csíki állapotokat, és milyen mértékű pusztításokat jegyeztek fel a második tatárjárásról? Mit árulnak el a lustrajegyzékek vagy éppen a vizitációs jegyzőkönyv? Hogyan nézett ki a 17. században egy lófő, egy nemes vagy éppen egy gyalog?
Szent László legendáját ábrázoló freskórészletek kerültek elő a marosvásárhelyi Vártemplom felújítása során. A néhány napja felfedezett falfestményrészlet különlegessége, hogy a középkori Erdély első olyan Szent László freskója, amely városi környezetben került elő.
A régészeti kutatások során előkerült leletek tanúskodnak arról, hogy mi történt Csíkszereda adminisztratív területén a 14–16. században – többek között ezek is láthatók a Csíki Székely Múzeum hét teremben látható, Útkereszteződésben című várostörténeti kiállításán.
Szép lassan szimbólummá válik az erdélyi szász közösség, amelynek jelenleg 13 ezer alatti tagja van. Bár német tannyelvű középiskolai oktatás létezik Erdélyben, az ott tanulóknak alig 1-2 százaléka szász. Történész segítségével tekintünk be a szász-magyar kapcsolatok viharos évszázadaiba.
A magyarországi Fortepan digitális képarchívum mintájára indította be az Azopan Fotóarchívumot Erdélyben Szőcs Edgár közgazdász. A háromnyelvű képadatbázis tartalma önkéntes adományokból bővül, nem kereskedelmi célra pedig szabadon felhasználható.
Kérészéletű seregtest volt az 1918 decemberében szerveződött Székely Hadosztály, mégis példát adott az egész magyar nemzetnek – fogalmaz Illésfalvi Péter hadtörténész A Székely Hadosztály története című kötet előszavában. Egy hadosztály és egy könyv születésének nyomába eredtünk.
Mikor alakult ki a mai Csíki-medence település- és úthálózata, és milyen szerepet töltött be a 14. században a csíksomlyói plébániatemplom? Folytatjuk a várostörténeti kiállítást bemutató sorozatunkat.
Alapításának 2800. évfordulóját ünnepli idén Jereván, Örményország fővárosa. Az itt élők magyar örményeknek nevezik magukat, gyökereik mégis ahhoz a hegyvidéki országhoz kötik őket, ahonnan mintegy nyolcszáz-ezer évvel ezelőtt vándoroltak el. Anyaországuknak azonban Erdélyt tartják.
A Csíki-medence természetföldrajzát mutatja be az Útkereszteződésben című várostörténeti kiállítás legelső terme a Csíki Székely Múzeumban. A terem rendezési koncepciójába Demeter László biológus avatott be. Folytatjuk a kiállítást bemutató minisorozatunkat.
A mosás két napig tartott, bármi történt, a kenyérnek valót meg kellett dagasztani, a hozományt elő kellett teremteni, és a házasságok általában nem szerelemből köttettek. Bizony nem volt „cifra életük” a huszadik század elején a domokosi lányoknak, asszonyoknak. Erről mesél Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros.
Milyen lehetőségeik voltak, és miként viselkedtek az erdélyi magyarok 1956 előtt és után? Autonóm volt-e a Magyar Autonóm Tartomány? Meg lehet-e kerülni az ügynökkérdést? Volt-e Romániában forradalom 1956-ban? Stefano Bottoni történésszel járjuk körbe a témát.
Intézményes építkezés, majd leépülés, maradandó társadalmi, gazdasági és demográfiai folyamatok elindítása, ugyanakkor az első, nyílt asszimilációra törekvő időszak – ez mind jellemző volt a Ceaușescu-korszak magyarságára Romániában. Novák Csaba Zoltán történésszel járjuk körbe a témát.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
