HIRDETÉS
Bár nem teljesen így akarta, a Playstation brandet tulajdonló Sony elég masszívan uralta az elmúlt pár hónapban a videójátékos közbeszédet.
Az egész onnan indult, hogy év elején kiderült: a 2024-es pénzügyi évben (ami április 1-től a következő év március 31-éig tart) nem ad ki a God of Warhoz hasonló kaliberű exkluzív játékokat.
A május végi State of Play (online játékbemutató) is elég haloványra sikeredett, itt mutatkozott be először „mozgásban” az egyik nagy üdvöske, az online-shooter Concord, bejelentették a 2022-ben megjelent, addig Playstation-exkluzívnak számító God of War: Ragnarök PC-s portját, kapott egy elég kiábrándító előzetest az ősszel érkező Silent Hill 2 Remake, és kiderült, hogy jön az eddigi Playstation-techdemók készítéséről híres Ahsobi Studios első, teljes értékű játéka, az Astro Bot, ami tulajdonképpen egy jópofa, rendkívül szórakoztató Playstation 5-reklámként is felfogható, hiszen a konzol és a korábbi exkluzív játékai köré épül benne minden.
A Concordról sokáig szinte semmit nem lehetett semmit tudni, csak azt, hogy évek óta fejlesztették a Sonynál, rendkívül nagy reményeket fűzve hozzá. A májusi State of Playen egy rendkívül látványos cinematic előzetessel leplezték le, utána pedig jött a kiábrándító játékmenet, vagyis, hogy ez tulajdonképpen egy
nagyon általános 5v5 online shooter, különböző képességű karakterekkel, akik kinézetében a diverzitás is fontos szerepet kap.
Mindössze egy gond volt ezzel az elképzeléssel: a játékpiac jelenleg nagyon telített az ehhez hasonló produkciókkal. A koncepció az volt, hogy a játék megjelenésétől kezdve
különböző időközönként kapnak a játékosok új cinematic videókat, amelyben megnézhetik, hogy a karakterek mit csinálnak a bázisként funkcionáló űrhajón, ezt követően pedig beszabadulhatnak a játéktérre és hülyére lőhetik egymást.
Mivel live-service játékról van szó, folyamatosan érkeztek volna az új tartalmak bele, ám a 40 dolláros, nyomott árcédulájával sem volt túlságosan vonzó, hiszen az ehhez hasonló játékok inkább a free to play modellt követik, vagyis azt, hogy ingyen játszhatsz, ám ha a játékban elérhető bónuszokat szeretnéd megkapni, akkor bizony ki kell nyisd a pénztárcádat.
A Concord két bétatesztet is meghirdetett a megjelenés előtt a játék előrendelőinek, és itt ugyan megszólalt a vészharang a meglehetősen alacsony játékosszám képében, arra viszont senki sem számított, hogy az augusztus 23-án piacra kerülő játék mekkora ordas nagy bukás lesz. Míg a napokkal azelőtt megjelent, burkoltan Playstation 5 és PC-exkluzív Black Myth Wukongot egyszerre több százezren pörgették, és milliós eladásai voltak, addig a Concorddal a legtöbben mindössze 697-en! játszottak egyszerre a Steamen, és mint később kiderült, mindössze 25 ezer kópiát sikerült értékesíteni belőle, ami azt bizonyította be, hogy rendkívül alacsony az érdeklődés a Sony nagyreményű online shootere iránt.
Ennek az eredménye az lett, hogy a stúdió sűrű bocsánatkérések közepette,
két héttel a megjelenése után „lelőtte” a játékot: mivel online multiplayerről van szó, ez azt jelenti, hogy a szervereket lekapcsolják és a játékosokat kártalanítják, vagyis visszautalják a pénzüket (a fizikai kópiák esetében is).
Így múlt ki rendkívül dicstelenül az a Concord, amit éveken át fejlesztettek, és az előzetes értesülések szerint több mint 200 millió dollárt, vagyis egy hollywoodi blockbuster árát költötték. Egy későbbi, bennfentes információ szerint ennek kétszeresét,
400 millió dollárt költöttek rá, és ez volt Hermen Hulst vezérigazgató dédelgetett projektje, amiről nem szabadott negatívan beszélni (annak ellenére, hogy erőltették benne a pollkorrektséget), és állítólag Star Wars-szintű franchise-ként számoltak vele a jövőben.
Ha ez mind igaz, videójáték még nem bukott ekkorát, mint most, az egyébként nagypresztízsű Sonynál készült Concord, ami vészcsengő kell legyen mindazon kiadók számára, akik hasonló online-shooterekben látják a jövőt.
Ennek mondhatni „ellensúlyozásaként” jelent meg szeptember 6-án az Astro Bot, ami úgymond visszaadta a játékosoknak a Playstation márkába vetett hitet, ugyanis
az Astro egy végtelenül aranyos, egyjátékos platformer kaland, ami olyan a Sonynak, mint a Super Mario a Nintendónak.
Az Astro Bot nem csupán egy akció-platformer, hanem egyfajta nosztalgiavonat is a veterán Playstation-rajongóknak, ugyanis a cég korábbi játékainak figuráival van tele, őket kell megmentenünk kis robotok formájában, miközben teljesítjük a pályákat és különböző kihívásokat. A Playstation nagyobb címei, mint a God of War, az Uncharted vagy éppen a Horizon-franchise dedikált pályákat is kaptak a játékon belül, így a Playstation élmény úgy a régi, mint az újabb játékosok számára is adott.
Az Astro pedig minden kihívása ellenére egy családi játék is, amit egyaránt élvezhetnek a gyerkőcök, de
a szüleik is belevethetik magukat, ha egy agykikapcsolós, a régi idők videójátékait idéző kalandra vágynának a repetitív nyílt világú mondern címek helyett.
Az Astro Botot a kritikusok is imádták, és rendkívül magas (94) Metacritic-pontszámmal rendelkezik, ami majdhogynem automatikusan Év Játéka (Game of the Year) aspiránssá teszi.
És akkor szeptember 10-én újabb „feketeleves” jött a Sonynak. Nagy várakozás előzte meg ugyanis a generáción belüli „upgrade”, a Playstation 5 Pro bejelentését, ami meg is történt egy online leleplezésben, ahol Mark Cerny, a cég egyik vezető tervezője mutatta be a jobb grafikai megjelenítésre képes pro konzolt.
Mint a prezentációból kiderült, a processzor maradt ugyanaz, mint az alapmodellben, ám a megjelenítés terén léptek egyet, és összehozták a grafikai- és teljesítmény-üzemmódot, így
a Playstation Pro támogatással rendelkező játékok esetében már nem kell választani a valódi 4K-felbontás és a 60 FPS (képkocka/másodperc) között.
Emellett a képminőséget AI segítségével „erősítik” az úgynevezett PSSR-technológia révén, magyarán újabb pixeleket „helyettesítenek” be a nagyfelbontású képekbe, amitől azok szebbnek, részletgazdagabbnak tűnnek. Emellett a ray tracing, vagyis a játékok megvilágítása is jobb lesz, a tárhelyet pedig 2 terabyte-os SSD-re növelték. Ám az igazi hidegzuhany a játékosok számára a prezentáció végén érkezett, ugyanis kiderült, hogy az árazásnál rendkívül vastagon fogott a Sony ceruzája:
az Amerikai Egyesült Államokban 700 dollárt, nálunk pedig 800 eurót kérnek a masináért, ami még csak nem is egy új generáció, hanem egy ráncfelvarrt Playstation 5.
Ebben a 800 euróban pedig nincs benne, amit még a boltok nyereségvágyból rátesznek, továbbá
az állványt és a lemezmeghajtót külön kell megvásárolni a pro-konzolhoz, ami tovább emeli az amúgy is borsos árat, amiből lassan már lassan egy PC-t is el lehet kezdeni építeni.
Egyszóval sok ennyi pénz egy videójáték-konzolért, a kritikusok, streamerek és tartalomgyártók pedig nem is győztek a felháborodásuknak hangot adni azért, mert egy fél vagyont merészel kérni a Sony a generáción belüli pro-konzolért, ráadásul úgy, hogy
a soron következő – időközben novemberről jövő februárra halasztott – Assassin's Creed Shadowson kívül csak meglévő játékokat jelentett be a Sony, hogy Playstation 5 Pro-támogatást kapnak.
Mivel a Playstation idén ünnepli a 30 éves születésnapját (igen, 30 évvel ezelőtt dobták piacra az azóta klasszikussá vált Playstation 1 játékkonzolt), ezért napokkal később egy,
a klasszikus Playstation dizájnjával készült limitált konzolszériát is bemutattak, kontrollerrel, kézikonzollal és minden tartozékkal együtt, a Playstation Pro-t is beleértve.
Ezzel a gyűjtőket és fanatikus rajongókat célozzák, akik minden kiadást beszereztek a korábbi konzolokból, ám üröm az örömben, hogy mindössze 12 ezer darab készül ebből a limitált szériából, úgyhogy szerencse kell ahhoz, hogy az átlag játékos a normális áron jusson hozzá egy ilyenhez, mielőtt a nyerészkedők (scalperek) felvásárolják és az ára többszöröséért próbálják értékesíteni, ahogy az történt az alap Playstation 5 esetében, amikor készlethiány miatt nem lehetett kapni a piacra dobását követően.
Itt még mindig nem ér véget a történet, hiszen hátra volt egy State of Play (online játékbemutató), amiben a soron következő néhány játékról kellett lerántani a leplet, hiszen
hiába a ráncfelvarrt hardver, ha nem érkeznek rá újdonságok.
A játékosok elvárásai jogosan voltak hatalmasak, hisz mint a cikk elején is említettük, ebben a pénzügyi évben nem ad ki a Sony a belsős stúdió által fejlesztett exkluzív játékot, és bár az idén megjelent Rise of the Ronin, vagy a Stellar Blade Playstation 5-exkluzívok, ezeket külsős cégek készítették, az Astro Bot pedig egy kisebb, most esélyt kapó belsős stúdió, az Ahsobi munkája.
A State of Play-bemutató előtt aggasztó volt például az a szivárgás, hogy remake készülhet a 2017-es Horizon: Zero Dawn-ból és a 2019-es Days Gone-ből, amit szintén aggódva fogadott a gaming közösség, hiszen tulajdonképpen „fölösleges” ennyire új játékokat jobb grafikai megjelenítéssel kiadni, amikor például ott a 2015-ös Bloodborne, ami rég megérett legalább egy 60 FPS-frissítésre. Ezt már eljátszotta a The Last of Us első és második részével a kiadó, és míg a Playstation 3-ra kiadott és Playstation 4-re felújított verzió esetében valamelyes indokolt volt a ráncfelvarrás, a második résznél mondhatni semmi sem indokolta, hiszen megjelenésileg vajmi kevés különbség van a két produktum között. Míg a The Last of Us Part I Remasteredet teljes árú játékként adták ki, addig a Part II kissé nyomottabb áron került a piacra, és adott volt a lehetőség azoknak akik rendelkeztek már a Playstation 4-es verzióval, hogy 10 dollárért upgradeljék a Plastation 5-ös kiadásra.
A szerdára virradóra lement State of Playen több más bejelentés mellett tényleg hivatalossá vált, hogy jön a Horizon: Zero Dawn Remastered, az előzetes alapján pedig az átdolgozással a folytatás, a Horizon: Forbidden West megjelenítését kapja. És itt is adott a lehetőség a korábbi verzió upgradelésére 10 dollár ellenében, ami lehűtötte a játékosok kedélyeit akik új címeket várnának az újrafeldolgozások helyett.
A puskaport a show végére tartogatták a készítők, ugyanis bejelentették a Ghost of Tshusimát készítő Sucker Punch fejlesztőstúdió új játékát, a kvázi folytatásként értelmezhető Ghost of Yōteit, ami egy új japán helyszínen, háromszáz évvel játszódik a Tsushima eseményei után és egy teljesen új karaktert, egy Atsu nevű női harcost (rónint) irányíthatunk benne.
A játék a Ghost of Tshusimára épül, az abban megismert játékmenetet viszi és gondolja tovább, és itt már nem csak szamurájkard lesz a fegyverünk, hanem puskával is bővül majd az arzenálunk. A bejelentő előzetes minden gamert levett a lábáról, de persze az anti-woke hangok is megjelentek, akik azt kifogásolják, hogy miért egy nőt tettek meg az új játék főszereplőjének.
A többi bejelentés már nem kavart ekkora port, bejelentettek egy elég érdekesnek tűnő akciójátékot, ami Hell is Us címmel érkezik a jövőben, ingyenes DLC-t kap az Astro Bot, ami speedrunner pályákkal és tíz új, kiszabadítandó bottal bővül hamarosan, a tavasszal kiadott Stellar Blade fotómódot kap és érkezik hozzá a Nier Automata-crossover DLC, premierdátumot kapott a Monster Hunter Wilds (2025. február 28.), és érkezik pár új Playstation VR2-játék is, többek között a Metro: Awakening.
Sokaknak azonban hiányérzete lehet, hiszen kiderülhetett volna még, hogy min dolgozik a Days Gone után a Bend Studios, a Returnalt kiadó Housemarque, a Demon's Souls-remake-t készítő Bluepoint Studios, vagy épp, hogy mi lesz a 2018-as God of War-t készítő Cory Balrog új játéka. A nagy bejelentés most a Ghost of Yōtei, és valószínűleg nem akarták levenni a rivaldafényt róla, tekintve, hogy a játék az egyébként is túlzsúfoltnak ígérkező, videójátékos menyországnak tűnő 2025-ben érkezik.
Várhatóan a többi, készülő játékáról is lerántja a leplet a Sony, amikor már tudnak belőlük kézzelfogható dolgokat mutatni, és
nem arra játszanak, hogy hirtelen bedobják ezeket a köztudatba, majd évekig nem hallunk róluk semmit.
A Sonynak tehát egyszer fent, egyszer lent-re sikerült az elmúlt időszak, de remélhetőleg ezek után összekapják magukat és ismét rászolgálnak az évek során őket körülvevő nagy presztízsre. Már csak azon kellene változtatni, hogy ne egy fél vagyont kelljen fizetni egy új konzolért...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
