HIRDETÉS
Az internetes mémek meghatározását illetően igencsak nehéz dolgunk van, hiszen egy viszonylag új fogalomról van szó, ami szigorúan vett értelemben csak alig több mint egy évtizede van jelen a popkultúrában.
De ha mégis megpróbáljuk meghatározni szűk értelemben, akkor úgy lehetne, hogy internetes mém lehet bármilyen szöveggel illusztrált fénykép, videó, GIF vagy ezek variánsai, amelyek valamilyen gondolatot, eszmeiséget, viccet vagy épp kritikát fogalmaznak meg egy adott helyzetről.
A témában fellelhető szakirodalom szerint a világhálón terjedő mémek kezdetleges formái valamikor az 1990-es évek közepén kezdtek terjedni, bizonyos levelezési hírcsoportok privilégiumaként.
Valódi időszámításuk kezdete azonban a 2000-es évek második felétől számítható, hiszen akkor már megjelent a YouTube, a Facebook és más közösségi oldalak is szélesebb körben ismerté váltak, amelyek tökéletes felületet biztosítottak a mémek terjedéséhez.
Ekkoriban azonban még korántsem voltak annyira elterjedtek, mint manapság, amikor is jelentős iparágak épülnek a mémekre, elég csak a 9GAG honlapra gondolni. A mémekre épített honlapok komoly bevételt szerezhetek az oldalukon okosan elhelyezett reklámokból, de akár legyártott mémeikre feltüntethetnek egy márkát, amely tulajdonosa természetesen juttatást ad a reklámért cserébe.
Az internetes mémek napjainkban már művészeti formaként is számon tarthatók, számos közösségi oldal, illetve honlap gyakorlatilag csak ezeknek biztosít táptalajt, szélesebb közönséghez eljuttatva azokat. Manapság már a legtöbb gyűjtőfogalomnak – csak a legnépszerűbbeket említve fim, videójáték, futball – van külön közösségi mémoldala, amelyek csak és kizárólag az általuk felvállalt téma kapcsán készítenek vicces ábrázolásokat.
Gyakorlatilag ma már nincs olyan személy, aki hírfolyamát végiggörgetve ne botlana bele egy-egy mémbe.
Nyilván e a kifejezésforma elsődleges szerepe a szórakoztatás, viszont mára már annyira elterjedté váltak, hogy akár politikai és közéleti kérdések felvetésére, esetenként megválaszolására is felhasználják azokat. A politikai színtéren, választási kampányokban gyakran használják ezeket a politikai pártoktól függetlenen vagy akár velük szimpatizáló közösségi oldalak az ellenfél negatív színben való feltüntetése eszközeként.
Ezen túlmenően pedig a mémek komoly bevételi forrást is jelenthetnek, ha valaki okosan felépít egy rájuk épített honlapot vagy közösségimédia-oldalt, mint például a Facebook vagy az Instagram. Hogy magyar viszonylatban az egy sokak által ismert példával éljek, „Tibi atya” kezdetben csak alpári humorával fűszerezett mémekkel szórakoztatott, követőtábora növekedésével azonban már komoly márkát épített épített poénjaiból.
Az indulását követő években a nevével fémjelzett kocsmákat nyitott több városban, saját fesztivált rendezett, könyvet adott ki, sőt saját fröccsmárkája is van, ami a székelyföldi üzletekben is fellelhető.
Tibi atya történetéről egyébként itt cikkeztünk.
Egy közelebbi példa a kolozsvári egyetemisták által készített Yolozsvár nevű Facebook és Instagram-oldal, amely egyrészt a város mindennapjainak legszebb oldalát mutatja be képeken keresztül, másrészt pedig közéleti témákra is reflektál, persze mindezt úgy, hogy célközönsége, az egyetemisták szórakozzanak rajta.
Ha alaposabban szemügyre vesszük az oldalt, láthatjuk, hogy az általuk épített márkára hivatkozva bulikat is szerveztek a járvány előtt, így újabb ékes példát kapunk arra, hogy lehet összekapcsolni egy mémoldalt a bevételszerzéssel.
Az imént felsoroltak pedig csak néhány példa az ezerből, a jéghegy csúcsa, tulajdonképpen az elmúlt években szemtanúi lehettünk egy új iparág születésének, érdemes ebbe belegondolni, amikor a közösségi profilunkat végiggörgetve belebotlunk egy mémbe.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
