Moziba járni harminc, ötven, száz évvel ezelőtt közösségi élményt jelentett. És a mozi szorosan hozzátartozott a város életéhez. A csíkszeredai mozizás (korántsem teljes) története.
Reményi Ede hegedűművészt a világhír juttatta be egy konstantinápolyi hárembe – olvasható a Veszprémi Független Hírlap 1891. március 14-ei lapszámában. A Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatába ezúttal is érdekes tematikájú cikkeket válogattak be a korabeli sajtóból.
A politikus és üzletember neve összeforrt az Osztrák-Magyar Monarchia korával: a ma száztíz éve elhunyt Ugron Gábort Székelyudvarhely egyik legjelentősebb helytörténeti alakjaként tartjuk számon, akinek sok mindent köszönhetünk. A boldog békeidők egyik „nagy emberének” életútja.
Nevét a város a Martinuzzi Fráter György által 1540 körül építtetett várkastélyról kapta. A rómaiak idejében a mai kisváros déli bejáratánál castrum állt. A település helyén a középkorban Gerla falu házai álltak, amelynek emlékét a város mai román neve őrzi.
Tíz éve már annak, hogy a magyar országgyűlés által megszavazott törvény alapján elindult az ügyintézés az ún. egyszerűsített honosítási eljárásokban, magyarán ekkortól kérvényezhetik az erdélyi magyarok is a magyar állampolgárságot.
Hosszú órákat töltött levéltárak anyakönyveinek a böngészésével, régi újságokat, adatbázisokat, könyveket lapozott fel, hónapokon keresztül levelezett a jeles emberek leszármazottaival, plébánosokkal, levéltárosokkal, alcsíki temetőket keresett fel a szerző ahhoz, hogy összeálljon ez a hiánypótló adattár.
Nyolcvan éve a Nemzeti Sportban jelent meg róla egy cikk, akkor még ifjú suhancként rúgta a labdát a Székelyudvarhelyi Hargitában. Heim József, becenevén Borzi nem volt más, mint „egyszerű kis katonája a labdarúgásnak”, ahogy a budapesti újságíró fogalmazott.
Szakmai elkötelezettsége példamutató volt, állatorvosi munkáját magas színvonalon végezte. Fontos volt számára a családja, a közösség, de életének meghatározó mozgatórugója volt a szülőföldhöz való ragaszkodás. Decemberben, 100. életévében Szekszárdon elhunyt dr. Magyari Jenő, rá emlékezünk.
A hangszerek sok mindenről mesélhetnek, idén éppen arról, hogy némaságra voltak ítélve. De láttak ők már szebb időket is, mulatságot, lakodalmat, radinát, regrutabált. S hogy e történetek ne merüljenek feledésbe, Gyimesben összegyűjtötték őket.
Gyergyószentmiklós örménykatolikus temploma hamarosan régi pompájában fogadja a látogatókat, az örmény közösség egyik legrangosabb erdélyi templomát teljesen felújítják. Az Erdélyi Napló munkatársa ide látogatott el.
Milyen volt a karácsony 1848-ban Kolozsváron? Milyen karácsonyi népszokásokról számoltak be 1906-ban? És milyen ajándékkal lepje meg egy előkelő nősember a nejét? Többek között ezeket is megtudhatják a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatába beválogatott korabeli újságcikkekből.
Már maga a film is kordokumentum, amit 1999-ben, a romániai rendszerváltozás tizedik évfordulóján Daczó Katalin és a Csíki TV stábja forgatott az 1989 decemberi csíkszeredai eseményekről.
Bálványosvár Erdély egyik legrégebbi, számos legendától övezett várroma. Hosszú ideig a kereszténységgel megütköző ősi magyar pogány vallás szimbólumává vált. A történelmi Apor család távozásával a vár már a 17. századtól romossá vált.
Ha belelapozunk a Kisküküllő völgyében fekvő Dombó unitárius egyházközség jegyzőkönyveibe, a lelkészek sora között találjuk Ütő Lajost, aki 1866 és 1910 között mint a falu „építő papja” írta be nevét a hitközösség történetébe. Felesége, Hévízi L. Tóth Anna visszaemlékezéseibe tek
Cserey Zoltán és József Álmos helytörténészek akár életműnek is beillő munkára vállalkoztak a Sepsiszentgyörgy képes története megírásával. A közel 750 oldalt számoló könyvben több mint 1500 fotó vált elérhetővé, emellett alaposan dokumentálták a város alapítását, annak fejlődés&
Ha a földrengések nem is okoztak igazi, nagy károkat Erdélynek ebben a felében, bizony az árvízzel évtizedek óta harcol a székely ember. Udvarhelyszék ebből a szempontból sajnos különleges, hiszen tizenöt, illetve ötven éve is súlyos árvizek nehezítették az itteniek életét.
Nem tartozott a huszonhetesek klasszikus klubjába, mint Hendrix, Joplin vagy Morrison, nem a drog vagy az alkohol ölte meg, hanem egy Mark David Chapman nevű idióta, aki pontosan negyven évvel ezelőtt négy golyót eresztett bele. Tudta, hogy kit öl meg: a század egyik legnagyobb hatású popkulturális ikonját. John Lennon a liverpooli középosztályból emelkedett fel a világhírig.
Nem stadion, hanem közmunkával és elhivatottságból megépült sportpálya volt, amely mára már csak a régi fényképeken és az idősebbek emlékezetében él. A fakerítéses, falelátós labdarúgó- és kézilabdapálya ötven évig szolgálta a székelyudvarhelyi sportéletet.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
