A húsvéti határkerülés Székelyudvarhelyen, illetve a települést egykor körülvevő kis településeken is hagyomány volt – írásunkban ennek rövid történetét elevenítjük fel, illetve eddig még soha meg nem jelent fényképfelvételeket közlünk.
Ki ne emlékezne a Yahoo! Messengerre, vagy ki nem rendelkezne manapság is Yahoo!-s e-mail címmel? Volt idő, amikor kis túlzással élve a Yahoo! neve egyet jelentett az internettel. De, ahogy a híres mondás tartja, magasról lehet igazán nagyon zuhanni.
Megdobbanhat az ember szíve, amikor Damjanich János fekete nyakkendőjét látja maga előtt – ez volt ugyanis a vezérőrnagyon, amikor kivégezték. Az 1849-ben elbukott magyar szabadságharcnak és a megtorlásnak állít emléket az a kiállítás, ami a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban állítja el a lélegzetet.
Székelyudvarhely főterének egyik ékessége – amelyet jelenleg felújítanak – idén lesz kétszáznegyven éves. Majdnem két és fél évszázada osztja kétfelé a kisváros legnagyobb terét. Az 1781-ben felépített belvárosi református templom rövid története az évszázadok viharában.
„E mai nap a magyar történet évlapjain aranyos betükkel fog feliratni, e mai nap emléke élni fog minden igaz magyar szivében, míg csak e nemzet meg nem hal!” – olvasható az Erdélyi Híradó 1848 március 23.-i számában.
Kettős állampolgárságú fiatal futballisták kénytelenek megválasztani, melyik ország mezét öltik magukra. Ám volt idő, amikor a történelem kérdezés nélkül kihúzta a focista lába alól a „talajt”. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában ilyen játékosok pályafutását idézik fel.
Manapság már a népszerűbb romániai és székelyföldi síközpontokban, illetve a nyugat-európai síparadicsomokban is tudunk hódolni a sízés szenvedélyének. Ám egykor a települések melletti magaslatokon, dombokon lehetett sízni, sőt akkori mércével mérve komolyabb versenyeken is szerepelni.
Az első világháború alatt a cári Oroszország fogolytáboraiban 2,1 millió osztrák-magyar katona raboskodott, a becslések szerint közülük több mint ötszázezer magyar volt.
Évek óta kutatja és fényképezi az első- és második világháborús székelyföldi háborús emlékműveket, emléktáblákat, katonatemetőket és hadisírokat Bodó István. Szabadidejében, saját költségén, mert kötelességének tartja az elődökre való emlékezést.
A Beszterce-Naszód megyei Mezőörményes kastélyának mai alakját I. Rákóczi György idején, a 17. század közepén nyerte el. A korábbi udvarházakból átépített kastélyt a 19. században újították fel.
Szánkó és ródli – ugyanaz a két fogalom, csak utóbbit régebben mondták: lényege, hogy „csúszó alkalmatossággal” egy magasabb domborzati részről lehet leereszkedni.
A csókolózást, baráti kézfogást jobb elhagyni – ajánlották 1918-ban, a spanyolnátha idején a lapok. A maszkviseléssel és a járvánnyal kapcsolatos cikkekből válogattak a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatába.
A magyar fővárost 76 évvel ezelőtt ostromolták a szovjet csapatok. Bogár Gyula világháborús honvéd átélte a harcok egy részét, majd civilruhába öltözve megmenekült. Részt vett az 1956-os forradalomban is, ezt követően pedig az Egyesült Államokba vándorolt. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában a frontharcok poklát idézi fel.
Nyolc évtizede vigyázza a Madarasi Hargitát az udvarhelyi és környékbeli sízők első számú helyének fő és legrégebbi épülete. Bár profi síversenyt nem, csak amatőr megmérettetést lehet tartani a helyszínen, az épület és annak története egybeforrt a hellyel.
Sepsiszéken Szépmezőnek nevezik az Olt és a Feketeügy közötti sík területet. E hatalmas, több mint ötszáz hektáros székely birtok a századok során termékeny mezőgazdasági területté alakult át, amelyen magányos tanyák sokasága volt található.
A mechanikus és elektronikus órák előtt kizárólag a napórák segítségével lehetett pontosan megállapítani az időt. Miholcsa Gyula fizikus és televíziós operatőr ezeknek a különleges szerkezeteknek a szerelmese.
A tudás megszerzésének több évszázados, rögös útján haladhat át az az érdeklődő, aki felkeresi a székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeum legújabb kiállítását. Iskola- és múzeumtörténet egyben ez a tárlat.
Sághy Péter gazdag életpályáján végigjárta a vendéglátás ranglétrájának minden grádicsát. 1958-ban a patinás budapesti Gundelben helyezkedett el pincértanulóként, és 1982-ben étteremfőnökként búcsúzott a nagy múltú intézménytől.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
