Négy évszázada, 1620-ban született a 17. század egyik legjelesebb magyar hadvezére, költője, Zrínyi Miklós. Róla írnak az Erdélyi Napló e heti lapszámában.
Szászkézd híres parasztvára biztonságot jelentett a környék lakói számára, impozáns evangélikus temploma pedig a segesvárival vetekedett. Jómódú szász településként ismerték. A szászok távozásával a betelepült utókor próbálja menteni a menthetőt.
A Kulturális Örökség Napjai keretében Budapesten is sok múzeum, kiállítóhely várta rendezvényekkel a látogatókat. Így az Aquincum Múzeum is, ahol a „colonia splendidissima”, a „legfényesebb város” római kori hagyatéka látható. Az Erdélyi Napló e heti számában ide kalauzolnak el.
A székelyudvarhelyi modern asztaliteniszezés előfutárai a generációkat felnevelő Nagy Ferenc első tanítványai voltak: Nagy Levente és Török Ernő több mint ötven éve kezdtek asztaliteniszezni. A sportág helyi történetének megkerülhetetlen alakjai, akikből felnőtt profi sportoló ugyan nem lett, de életüket meghatározta a sportág szeretete.
A második világháború után a sztálini gépezet a statisztikák szerint 600 ezer honfitársunkat fosztotta meg szabadságától, akik közül 200 ezer soha nem tért haza. Az 1922. december 23-án született, ma is élő gidófalvi id. Fazakas Ferenc szintén átélte az orosz hadifogság pokoli mindennapjait.
Munkás, Olimpia, Homoród, Ifjúsági, Stúdió – a székelyudvarhelyi moziknak különböző nevei voltak az évtizedek folyamán. Nem véletlen a többes szám, mert volt idő, amikor kettő is volt a kisvárosban. Ám másfél évtizede annak, hogy nincsenek rendszeres vetítések az egykori Olympia mozi többször is átalakított termében.
Berethalom épségben megmaradt legnagyobb erdélyi erődtemploma ma jórészt múzeumként várja a messze földről érkező turistákat. A mintegy 600 lelket számláló helybeli száz lakosság a 80-as és 90-es években szinte teljesen áttelepedett Németországba, helyükbe románok és cigányok költöztek.
Papnak szánták, de könyvtáros és költő lett, habár költészetét nem nagyon ismerték el – emiatt megkeseredett ember lett, de a budapesti országgyűlési könyvtár vezetőjeként igen sikeresnek is mondható. Kúriája romos állapotban áll a Székelyudvarhely melletti Felsőboldogfalván, sírjától nem messze.
Nyugdíjba vonulása után a saját fotógyűjteményét rendezgette, digitalizálta a családi fényképörökséget, közülük oszt meg alkalomadtán korabeli felvételeket a nagyközönséggel is. A csíkszeredai Nagy Gyöngyvérnél jártunk.
Mit tehet egy fiatal menyecske, akinek férjét a háború a harctérre szólította? A Csíki Lapok 1917 augusztusában ezt is megírta, önök pedig elolvashatják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Sajtóhistorikum oldalán.
Tizenkilenc évesen ítélte öt év börtönre és kényszermunkára 1957. március 2-án a kolozsvári Katonai Törvényszék a csíkszeredai Nagy Benedeket. A fiatalember akkor a Bolyai Tudományegyetem Történelem-Nyelvtudomány Karának harmadéves hallgatója volt. A vád: szervezkedés és bujtogatás.
Solymos és a vele majdnem szemközt fekvő Lippa kapuként fogja közre az Alföld irányába hömpölygő Marost, amint kilép az Erdélyi Érchegység szorításából. E festői környezetben a havasok Maros menti utolsó magaslatán helyezkedik el Solymos vára. A 252 méter magas Várhegy tetejét a kúp alakú vár maradványai övezik.
Az 1950-es években nem nagyon volt más szórakozás, ennek volt köszönhető a pezsgő sportélet Gyergyószentmiklóson. Rengeteg adat és emlék látott most napvilágot könyv formájában a kosárlabdás körökben „Tata” néven ismert id. Tóber József munkája révén.
Eredeti Barcs Sándor-levelekre bukkantak egy néhai udvarhelyi újságíró tárgyi örökségében, ugyanis a nagy hatalmú újságíró és futballszakember a hetvenes évek elején székelyföldi kollégájával és annak sportrajongó barátjával levelezett.
Egykor a Szejkén kívül más gyógyfürdők is voltak, a városi strandot pedig negyven évvel ezelőtt adták át. Orbán Balázstól a Septimia strandjáig, a városi „nagystrandtól” a Küküllő-parti fürdőzésekig terjed a kisvároska strandjainak története.
Történelmi pillanatra készülnek Székelyudvarhelyen: a belvárosi református templom felújítási munkálatainak a részeként leemelik a közel ötven méter magasban levő toronygömböt. Várday Zsolt, a javítási munkálatok tervezője avatott be néhány érdekes részletbe.
Milyen különös betegség tüneteit fedezték fel a brassói 24-ik honvéd gyalogezred orvosai a harcba készülő katonákon? Mivel kérkedtek 1916-ban a kolozsvári iparosok és kereskedők? Korabeli lapokból szemezgettek a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatában.
Száz éve, 1920. szeptember 25-én született dr. Jaklovszky Alfonz Mihály gyerekorvos, emlékíró, Székelyudvarhely egyik legismertebb orvosa. Nemcsak az udvarhelyi gyermekosztály és a nővérképző megszervezése fűződik a nevéhez, hanem a régi Udvarhelyre való visszaemlékezések, írások sora is. Rá emlékezünk.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
