A tíz legjobb nyílt világú játék az elmúlt évekből

Noha nagyon ígéretesnek tűnt 2022 a játékmegjelenések szempontjából, úgy laposodott el a piac az év második felére, hogy most újra beinduljon az év legjobban várt címe a God of War: Ragnarök és a Call of Duty-széria legújabb részének, a Modern Warfare második részének megjelenésével. De az év eleji nagy játékdömping utáni, majdhogynem érdektelen időszakot most olyan játékmegjelenések is tarkítják, mint a francia Ahsobo stúdió legújabb, a pestisjárvány idején játszódó A Plague Tale: Reqiuemje, vagy éppen a középszerűre sikerült Gotham Knights, hogy csak a legnagyobbakat említsük. 

Az év utolsó két hónapja is tartogat még izgalmas megjelenéseket, de továbbra is hatalmas hiányérzetünk van az idénre ígért, de végül különböző okok miatt 2023-ra halasztott nyílt világú játékok miatt, mint a nyílt világú, varázsvilágos Forspoken, a Rocksteady Games Suicide Squad című játéka, de a legfájóbb halasztás a Harry Potter világában játszódó Hogwarts Legacy, amibe szintén csak a jövő év első felében vethetjük bele magunkat.

A videójáték-ipar is az előfizetéses rendszerben látja a jövőt

Túlzás nélkül a bármikor lemondható előfizetések korszakát éljük a szórakoztatóiparban, amit videójátékokban is utazó nagyvállalatok is elkezdtek kiaknázni. Összeállításunkban a Playstation Plust és az Xbox Game Passt mutatjuk be. Fejtágító.

Szomorúságra azonban semmi ok, hiszen így is rengeteg olyan videójáték van, amivel tartalmasan lehet elütni az egyre hosszabbodó estéket, egyes nyílt világú kalandok újrajátszási faktoráról nem is beszélve, ugyanakkor a bennük rendelkezésre álló mellékküldetések, feladatok és a kimaxolhatóság is számos plusz játékórát eredményezhet. Összeállításunkban az elmúlt évek tíz legszórakoztatóbb legtartalmasabb nyílt világú videójátékát mutatjuk be.

Western hétköznapok részletgazdag valósága – adtuk a címet a játékról szóló kritikánknak az első végigjátszás után, és az a helyzet, hogy ez a játék nagyon is jól öregedett, és még mindig rendkívül élvezetes benne nem csak a sztorimissziókat újrajátszani, hanem szó szerint elveszni az utolsó részletekig kidolgozott virtuális vadnyugaton.

Western-hétköznapok részletgazdag valósága – Red Dead Redemption 2

Több ezer programozó többéves megfeszített munkája egy olyan játék-univerzum, amibe ha belépünk, tátva marad a szánk. Amikor pedig feltárulnak a részletek, nem győzünk betelni vele. Beszippant, a részesévé tesz és hetekig, hónapokig nem enged, igaz, egy idő után rendesen elegünk lehet belőle.

A játék attól tud igazán élvezetes lenni, hogy rengeteg random esemény van benne, amikor épp A-ból a B-be lovaglunk, mindig beleütközünk valamilyen kis mikrótörténetbe, legyenek azok lesben álló banditák vagy éppen segítségre szoruló bajba jutottak, de ha úgy döntünk, hogy benézünk minden rejtett zugba, felfedezzük az óriási térkép minden pontját, rengeteg kinccsel, hasznos tárggyal gazdagodhatunk, miközben piszkosul jól szórakozunk ezek felfedezése közben. A vadnyugati GTA-nak is becézett nyílt világú kaland pedig annak ellenére, hogy még az előző konzolgenerációra jött ki, és azóta sem kapott next-gen updatet, még így is annyira gyönyörű és élethű, hogy egy hatalmas kijelzőn játszva tényleg az az érzésünk lehet, hogy tizenkilencedik századi vadnyugat vesz körbe minket.

A monumentalitás eposzának neveztük ezt a 2020 nyarán megjelent Playstation 4-exkluzív kalandot, ami azóta az eladások számát növelendő Playstation 5-re optimalizálva is megjelent, ugyanakkor egy DLC-t is kapott, amiben egy újabb szigetet járhattak be a játékosok, és ismerkedhettek meg a főszereplő szamuráj, Jin Sakai múltjának egy újabb szeletével, miközben a mongolok elleni összecsapás új fejezete nyílt meg előtte.

Ghost of Tsushima, a monumentalitás eposza

Ékes példája a videójáték és a film közötti párhuzamnak, illetve a videójátékok egyre inkább komoly és mély üzenetet hordozó mivoltának a Playstation 4 (PS4) exkluzív Ghost Of Tsushima.

Az egyesek által szamurájos Assassin’s Creedként is hivatkozott (azóta megtudtuk, hogy a jövőben érkező egyik új Assassin’s Creed Japánban fog játszódni, amit már sok rajongó kért és várt) akció-RPG amellett, hogy egy gyönyörű, keleti világgal nyűgöz le, amit kedvünkre fedezhetünk fel, de kellő kihívással is szolgál a játékmenet és a teljesítendő sztori és mellékküldetések tekintetében. Aki szájtátva akar játszani valamit, és egy Playstation 5 is a birtokában van, annak nagyon tudjuk ajánlani, ráadásul a Playstation Plus Essential előfizetéssel gyakorlatilag „ingyen” is játszható.

Zombis filmekkel, sorozatokkal és játékokkal az elmúlt időszakban szó szerint tele volt a padlás, a 2019-es Days Gone pedig ezek közül is a jobban sikerültek közé tartozik, bár ezt nem épp így látják a Sonynál, ahol állítólag nem voltak megelégedve a játék nem túl pozitív fogadtatásával és az értékesített példányszámmal, emiatt pedig a folytatásról hallani sem akartak, nehéz helyzetbe hozva a játékot készítő SIE Bend Studio fejlesztőit, akik egy része most más projektekbe segít be, vagy épp a távozást választotta. Tény, hogy a Days Gone nem a legjobb állapotában jelent meg, ami a Sony exkluzív játékaira nem jellemző, de a fejlesztők becsületére legyen mondva hamar kipofozták a játékot, ami egy nagyon egyedi posztapokaliptikus világ mindennapjaiba nyújt betekintést. A produkció egy, a feleségét a zombiapokalipszis kitörésekor elveszítő motorosról, Deacon St. Johnról szól, aki túlélőként a helyét keresi a megváltozott világban, megbízásokat teljesít, és igencsak népes zombihordák ellen veszi fel a harcot találékonysága és a rendelkezésére álló fegyverarzenál lehetőségeihez mérten. A játék olyan szinten életszerű, hogy a motorunkat időnként tankolni és javítani kell, mert hanem nem használható, a zombik elleni harc pedig különösen nehéz, főleg ha az előbb említett hordákban törnek ránk. A hosszú órákig tartó fő sztori és a mellékküldetések pedig gondoskodnak arról, hogy egy percig se unatkozzunk a játékbeli világvége után se, ahol rengeteg veszély leselkedik ránk.

Na, ez a listából az egyik, és talán egyetlen olyan játék, ami nem való mindenkinek. A játékipar egyik pápájának tartott, hihetetlenül tehetséges Kodzsima Hideo 2019-es nyílt világú játékát serpaszimulátornak is szokták csúfolni, azonban jóval több ennél. Az Amerikai Egyesült Államok világégés utáni romjain játszódó történetben főszereplője egy Sam Porter Bridges nevű futár, akinek az a feladata, hogy összekösse a szétszakított városokat (igen, még a vezetékneve is hidat jelent), ez azonban nem olyan egyszerű, hiszen a radioaktív eső mellett különös, két világ között létező lények és megannyi nehezítő tényező próbálja őt ebben megakadályozni.

A Walking Deadből ismert Norman Reedus által játszott Sam ebben a világban meglehetősen mostoha terepviszonyok között, többnyire gyalog, a hátán kell egyensúlyozza a küldeményeket, amitől a maradék civilizáció különböző egységeinek összeköttetése függ, miközben a játék egy meglehetősen hosszú és bonyolult történetet próbál elmesélni helyenként egy óránál is hosszabb, filmszerű jelenetekben, amik rendesen próbára tehetik a játékosok türelmét. Akinek viszont bejön ez a fajta történetmesélés és a nem megszokott játékmenet, az nagyon jól szórakozhat ebben a földöntúli világban, ahol a karaktereket olyan ismert arcok keltik életre, mint Mads Mikkelsen, Léa Seydoux, Margaret Qualley, Troy Baker, Tommie Earl Jenkins, Guillermo del Toro és Nicolas Winding Refn, miközben a háttérben andalítóan szól a Low Roar vagy éppen a Woodkid zenéje. A Playstation 4-re megjelent játék egyébként a Ghost of Tshushimához hasonlóan is megkapta a maga PS5-upgradejét, és az ezt tartalmazó rendezői változatban rengeteg új és hasznos játékelemmel bővült, hogy azok is újra belevessék magukat, akik korábban már végigvitték vagy éppen feladták az egészet.

2022 nagyreményű belső nézetes zombis akciójátéka, a lengyel Techland által hosszú ideje fejlesztett Dying Light második része nem éppen abban a minőségben jelent meg, amiben elvárható volt a promóanyagok alapján. Ennek ellenére a korszakalkotó első részhez hasonlóan ez is nagyon szórakoztató tud lenni a parkour és a harcrendszer miatt. Vándorként érkezünk ebbe a zombiapokalipszis utáni évtizedekben létező világba, amiben a túlélő társadalom majdhogynem a középkori állapotokig fejlődött vissza, és nincsenek már lőfegyverek. A kitalált Villedor városban az emberek az épületek tetején felállított helyőrségekben élnek, a talajszint és az épületek belseje pedig a zombik territóriuma. Itt kell mi minden ügyességünket és képességünket latba vetve úgy lavírozzunk, hogy teljesíthessük a ránk bízott küldetéseket, és a válaszokat kapjon a karakterünk az őt foglalkoztató kérdésekre és helyzetekre. Aki szereti a zombihentelős játékokat, annak a Dying Light világának a felfedezése is kötelező.

Ebben a játékban minden megvan, amit egy videójátékos kívánhat – írtuk az év eddigi legnépszerűbb címéről, a meglehetősen nehéz kihívásokat tartogató Elden Ringről, ahol aztán tényleg mi döntjük el, hogy milyen fegyverekkel és milyen játékstílusban győzzük le a kisebb-nagyobb ellenfeleket.

Az Elden Ringben minden megvan, amit egy videójátékos kívánhat

Nehéz, de nem észveszejtően, nem való mindenkinek, de akit beszippant, és „kitanulja” a különböző taktikákat és játékmechanikákat, annak kiemelkedő élményt nyújt az Elden Ring, a soulsborne-játékok újabb ékköve. Kritika.

A tapasztalt játékosok a megjelenést követően már mindenhogy végigvitték ezt a rengeteg játékórát igénylő kalandot, van olyan streamer, aki fél kézzel, vagy éppen táncszőnyeg segítségével játszotta végig, de nem ritkák azok a végigjátszások sem, ahol mindössze egyes szintű karakterekkel vagy éppen védelmet adó páncélzat híján győzik le a legbrutálisabb ellenfeleket is, ahogy ez már megszokott a souls-műfajú játékoknál, aminek az Elden Ring a legújabb darabja. Aki szereti a hatalmas, lovecraft-i szörnyekkel benépesített gótikus világokat és a nem hétköznapi kihívásokat, annak az Elden Ring számos izgalmas játékórát és többszöri végigjátszást tartogathat.

A videójátékok fast-foodja megmutatja, hogy milyen lehetett a különböző korok harcosainak lenni – írtuk a 2017-től új irányt vett Assassin’s Creed játékokról, ami nyílt világú szerepjátékokká tette a korábbi lopakodós, orvgyilkolászós kalandozásokat. Az Originsben az ókori Egyiptom egyik harcosának a bőrébe bújhattunk, míg a 2018-ban napvilágot látott Odysseyben már a görög félszigeten és szigeteken ölhettünk halomra minden élő és mozgó katonát és mitikus lényt félisteni erőkkel és eszközökkel felruházva. A 2020-ban megjelent, a franchise eddigi utolsó felvonása egy szintén bődületesen nagy nyílt világú kaland, amiben viking harcosként csapunk jobbra és balra, miközben mindent meghódíthatunk és uralmunk alá hajthatunk.

A videójátékok „gyorskajája” mutatja meg, hogy milyen lehetett a történelmi korok harcosainak lenni

Hihetetlen mennyiségű tartalom, rendkívül jól kidolgozott harcrendszer, korrekt, de meglehetősen repetitív videójáték az újragondolt Assassin’s Creed-franchise legújabb darabja, ami a Valhalla címet kapta. Ahhoz azonban, hogy megértsük a játék jelentőségét, vissza kell mennünk egy kicsit az időben.

A játék ráadásul a fejlesztő Ubisoft egyik legnagyobb szolgáltatása is lett, hiszen bizonyos időközönként rengeteg új tartalom érkezett hozzá a fejlesztőktől (főként pénzért megvásárolható fegyverek, páncélok és látványelemek tekintetében), de érkeztek hozzá teljesen ingyenes játékmódok, fizetős DLC-k, amik teljesen új világokat nyitottak meg a viking hódítónk előtt, emellett a sztorija is bővült időnként különböző missziókkal (az egyikben az Odyssey főhőse, Kassandra teszi tiszteletét a vikingeknél), szóval egy pillanatig sem lehet panasz arra, hogy mit kap a játékos a pénzéért. Az más kérdés, hogy a rengeteg tartalom és a számos felfedeznivaló, na meg az ismétlődő harcrendszer már a kezdetektől repetitívvé teszi a játékot, ami ráadásul nem is tartogat sok kihívást, például a fent említett souls-szérián edződött játékosoknak. Attól viszont, hogy faék egyszerűségű az egész, még nem jelenti azt, hogy ne lehetne jól elszórakozni vele, hiszen annyi feladat és tennivaló van benne, ami akár több száz órán keresztül is képes lekötni azt, aki úgy dönt, hogy felfedezi a vikingek világát.

Erről csak tőmondatokban, mivel az utóbbi időszakban többször is részletesen írtunk róla. Vállalhatatlan állapotú megjelenés. Évek alatti kikupálás. Futurisztikus és masszív nyílt világ. Cyber-GTA. A világában játszódó, netflixes animesorozat. Újrafelfedezés. A közeljövőben érkező DLC és a távoli jövőben megjelenő folytatás.

Addig foltozták és javították, amíg egy jó játék lett a Cyberpunk 2077

Az egész játékiparra hatással volt a botrányos állapotban történő megjelenése 2020 decemberében, alaposan megtépázta a kiadója nevét és az évek alatt kivívott iparági elismeréseit, de azóta történt egy s más a Cyberpunk háza táján. Elemzés.

Elégedett játékosok milliói, akik végre megkapták azt, amit eredetileg ígértek a fejlesztők. Ja, és a története és a karakterei is egész jók.

Az eddigi legjobb Pókember-játékok, amiket valaha kiadtak, és amiben keresztül-kasul belengedezhetjük New York minden egyes szegletét, lecsapva a bűnözőkre, és megküzdve egy csomó, a képregényekből és a filmekből ismert Pókember-ellenféllel. A 2018-ban még csak Playstation 4-re megjelent Spider Man azóta kapott egy remastered kiadást is, amiben már a Sony új konzoljára is optimalizálták (és a főhős Peter Parker arcát is megváltoztatták), majd 2020-ban egy rövidebb folytatást is kapott, ami különálló játékként jelent meg az akkor épp debütáló Playstation 5-re is (egyfajta techdemónak is számított, amivel megmutathatták, hogy mire képes az újgenerációs konzol), és ami a másik pókembert, Miles Moralest tette meg főszereplőjének. A remasterelt Pókember azóta megjelent PC-re is, és a napokban a Miles Morales is játszható lesz ezen a platformon, úgyhogy érdemes úgy konzolon, mint asztali számítógépen nekivágni, biztosan nem fog csalódást okozni.

A poszt-posztapokaliptikus világban robotszörnyek ellen harcoló Aloy története 2017-ben kezdődött a Playstation-exkluzív Horizon Zero Dawn-al, ami idén kapott egy, az első részt minden tekintetben felülmúló folytatást.

Horizon: Forbidden West – a leggyönyörűbb nyílt világú játék, ami eddig készült

Gyönyörű világú, elképesztő grafikai teljesítményű videójáték lett a Sony legújabb exkluzívja, a Horizon: Forbidden West. Az elképzelt távoli jövőben játszódó alkotásban minden benne van, amit csak egy gamer kívánhat manapság. Kritika.

A vöröshajú harcos amazon időszámításunk után 10 000 körül, romokon újjáépülő amerikai törzsi civilizációban nyilazza és robbantja az élőlényeket teljesen felemésztő gépszörnyek utódait, és további válaszokat keres azt illetően, hogy miként jutott a világ ebbe az állapotba. A lélegzetelállító látvánnyal és hihetetlenül részletgazdag grafikával operáló játék hatalmas, és megéri minden pontját felfedezni, minden kihívását teljesíteni, hiszen ez az egyik legjobb és legszebb virtuális nyílt világú videójáték, ami eddig készült.