Túrázás télen. De hol és hogyan?

„Azt mondják az öregek, hogy Csíkban még olyan nem volt, hogy a farkasok megegyék a telet. Ha másért nem is, de mivel a naptárba azt írja, hogy december, azzal számolni kell, hogy a hegyen tél van.

Csalóka ez az időjárás, hiába indulunk el a városból kilenc fokból egy vékony túranadrággal, mondván Hargitafürdőn sem lehet olyan nagy a hideg, de érhetnek meglepetések” – hívja fel a figyelmet Bertóti Zsolt hegyimentő, aki már a havas Hargitafürdőről válaszolt kérdéseinkre.

És ha már az ember fia, lánya túrázni szeretne, még mindig megfogalmazódhat egy kérdés a fejében. Merre induljon? Zsolt válasza egyszerű: ugyanazokat a túrákat lehet télen is bevállalni, amelyeket nyáron már megtettünk, de csakis a fokozatosság elvének a betartásával.

Túrázási kisokos: csak a lábnyomunk maradjon utánunk

Tegyük azt két lábon vagy két keréken, a túrázásnak, kirándulásnak megvannak az írott és íratlan szabályai. Hogyan viselkedjünk, hogyan öltözködjünk, mit vigyünk magunkkal, mire készüljünk fel, ha túrázni indulunk? Egyáltalán merre induljunk? Tanácsok túrázáshoz.

Túrára fel! Vicces videóval jelentkeztek a hegyimentők

Nem, nem szatyorral vagy kosárkával indulunk túrázni, hanem hátizsákkal. És azt sem kell megpakolni a túrázáshoz teljesen fölösleges dolgokkal, hanem csak éppen a legszükségesebbekkel – mondja Bertóti Zsolt abban a videóban, amelyet Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálata tett közzé.

„A téli túrázás nehezebb, hiszen havat kell taposni, esetenként térdig érő hóban lehet csak haladni, ehhez jobb fizikai állapot szükséges. A gyalogtúrázók most megnézhetik milyen fehér borítással ugyanaz, amit már nyáron láttak. Persze ezt a medencében nem láthatják, ezért innen ki kell mozdulni. Pogány-havas, Szép-havas, Szellő-tető, Szent-Anna tó, Hargitafürdő, Madarasi Hargita, Szentimrei Büdősfürdő, Kaukk-hegy – pár órás túrák, egy napi járóföldre vannak a várostól, autóval könnyen megközelíthetőek, és nincs az a nyári őrület, amikor mindenki túrázott. Tiszta öröm most gyalogtúrázni” – magyarázza.

Zsolt számára – derül ki – egyébként a téli túrázás a legkedvesebb, és abból is a túrasízés. Lelkesen is ajánlja mindazoknak, akik legalább középszinten tudnak sílécen siklani.

„Ellenben ha valaki túrasízésre vállalkozik, és nem igazán tud sízni, annak kínlódás lesz, mert nem sípályán ereszkedünk le, hanem erdei úton, fák között, legelőn, tehát a terepakadályok nagyobb gyakorisággal fordulnak, elő és ezeket ki kell tudni kerülni. Én imádom a túrasízést, az ország bármely csúcsára fel tudok menni, viszont lefelé nem lépegetek, hanem lesiklok. Persze megvan a maga veszélye a pályán kívüli sízésnek, de elővigyázatosan, okosan, a körülményeket elemezve csináljuk” – fűzi hozzá.

Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálata Bertóti Zsolt tolmácsolásában egyébként egy igen szórakoztató videóban hívja fel a a túrázók figyelmét arra, hogy mire figyeljenek, ha nekivágnának a téli táj felfedezésének. Hogy mi a legfontosabb? A megfelelő ruházat, „öltözzünk úgy mint egy hagyma” – hangzik el a legnagyobb közösségi médiában közzétett videóban.

A hegyimentő figyelmeztetése szerint fontos tehát az aláöltözet, rá a polár anyagú köztes öltözet, majd pedig a szél- és esőálló felsőruházat. Nem árt, ha van a hátizsákunkban csereruha az aláöltözetből és egy polár felsőből, jó, ha van nálunk sapka és kesztyű, vastag falú, magas szárú, merev talpú téli bakancs, ami jó, ha nem csúszik. Nem árt egy túrabot, kamásli, nap- és síszemüveg, és jó szolgálatot tesz, ha tartunk a zsebben szőlőzsírt, zseblámpát. Készítsünk tervet, tájékozódjunk megfelelően, s visszafordulni sosem szégyen – megszívlelendő jó tanácsok.

– javasolja a hegyimentő, és ha javaslatait betartjuk, a téli túrázás a sikerélménytől és nem a kudarctól válik emlékezetessé.