Amikor a Yahoo! volt az internet királya

Kétségkívül a Yahoo! a korai internet korszakának egyik úttörője volt. A kilencvenes években és a kétezres évek elején körülbelül akkora névnek számított, mint ma a Facebook vagy a Google. A céget 1994-ben alapította két a Stanford egyetemre járó hallgató, Jerry Yang és David Filo. Az eredeti név Jerry and David’s Guide to the World Web (Jerry és David útmutatója a világhálóhoz), ezt később változtatták meg Yahoo!-ra.

A vállalat rendkívül gyorsan fejlődött, az alapítása után első években már teljes körű internetes portál lett, amely számos szolgáltatásban volt segítségére a felhasználóinak. Gyakorlatilag a legjobb, leghasznosabb oldalakat gyűjtötte össze egy helyre, ezen felül pedig híreket közölt, saját e-mail- és chatszolgáltatása volt, de mindemellett a később Google-hez hasonló keresőmotorral is rendelkezett, amely kezdetlegesebb változatát előbb a Yahoo! szabadalmaztatta.

Ezidőtájt a legtöbb internetező megfordul a platformon, volt Yahoo!-s e-mail címük, a kezdőlapon pedig megtalálhatták az őket érdeklő információkat.

A Fastcompany.com a cég tündöklését és bukását bemutató cikkében rámutat, számos olyan alkalmazást indított a Yahoo a kilencvenes években és kétezres évek elején, amelyeknek manapság már más platformok ülnek trónján. Mielőtt elindult volna a Youtube, létezett a Yahoo! üzemeltette Broadcast.com, amely később Yahoo TV néven vált ismertebbé. Az Instagram előtt ott volt a Flickr, az Evernote előtt a Yahoo Notebook, a Spotify előtt pedig a Yahoo Music, és így tovább.

A cikk továbbá arról is értekezik, hogy cég igyekezett úgy kialakítani a webes felületeit, hogy az emberek minél többször keressék fel azt naponta, lehetőleg pedig minél több időt töltsenek az oldalon. A cég a kétezres évek végére lett az akkori internet leglátogatottabb oldala, közel havi ötvenmillió látogatóval.

Nem csoda tehát hogy a Yahoo! kulcsszerepet játszott a reklámok kattintásonkénti fizetési modelljének elterjedésében,

amelyekre manapság komplett iparágak épülnek, földi helytartójuk pedig a Google és a Facebook. Az ezredforduló környékén a cégek banner reklámokat vásároltak az oldalon, ez volt a legjobb mód arra, hogy forgalmat irányítsanak a saját oldalukra.

A Google azonban fontos szerepet játszott a Yahoo! „lassú halálában”.

A cég fejlettebb keresőmotorral rendelkezett, nem mellesleg pedig nagyban átalakította a reklámok kattintásonkénti piacát, hiszen kitalálta azt, hogy a webes keresőben a keresési találataik mellett adja el a hirdetéseit, amely óriási előnyt biztosított számukra a piacon. Egyre több vállalat pártolt át, a Yahoo! helyett a cégek inkább a Google-nél költötték el a pénzt. Érdekes adalék a történetez, hogy

a Yahoo!-nak 2002-ben lehetősége lett volna megvásárolni a Google-t. 

A Marketingexpress cikke szerint a 2002-be a Yahoo! hárommilliárd dollárt ajánlott a Google-ért, amely öt milliárd dollárért lett volna hajlandó beadni a derekát, amelyre viszont a Yahoo! fejesei nemet mondtak. Képzeljük el, mi történt volna, ha akkor létrejön ez az üzlet. Elszalasztott lehetőség, de talán nem a legnagyobb. 2006-ban ugyanis a Yahoo! 1,1 milliárd dollárt kínált a Facebook-ért, amelyet később 800 millióra csökkentett. Ez esetben sem jött össze az üzlet. De a cikk azt is említi, hogy a Yahoo!-nak lehetősége volt akkortájt az eBay és Youtube megszerzésére is, de ezek a megállapodások is csődöt mondtak.

A cégért 2008-ban 44,6 milliárd dollárt ajánlott a Microsoft, viszont az egykor szebb napokat is megélt portál elutasította az ajánlatot.

Végül a Yahoo!-t 2016-ban „csupán” 4,8 milliárd dollárét vásárolta fel a Verizon.

Sem a Google, sem a Facebook nem lennének ma azok a gigavállalatok, ha akkor a Yahoo! részeivé válnak, de azt már sose tudhatjuk meg, hogy mi lett volna ha…

Élt húsz évet, szerettük: a Yahoo Messenger

Fent vagy Messengeren? Láttad, milyen státuszt írt ki? Biztos láthatatlanná tette magát! Vagy csak „Busy” (avagy elfoglalt)? – ilyen és ehhez hasonló beszélgetések voltak pár éve még a Yahoo Messengeren, amely hosszú évekig a cybertér alapvető szociális eszköze volt. Aki nem volt fent, az kimaradt valamiből. A Yahoo Messenger azonban bezárt.

A témában fellelhető cikkek szerint az évek során a Yahoo! számos szolgáltatással, innovációval próbálta visszanyerni egyre fogyatkozó közönségét, viszont sikertelenül. Bár számos dologgal próbálkozott, amelyek közül többet is a csúcsra járatott, a lassú reagálás az új trendekre és a nem megfelelő új stratégia a cég vesztéhez vezetett. Kiváló példa ez, hogy a ha egy cég nem reagál időben a folyamatosan változó piaci trendekre, az könnyen a vesztét okozhatja.

És neked volt/van Yahoo!-s e-mail címed, esetleg használtad annak idején a Yahoo! Messengert?