Vásáros utak kereszteződésében (7.): Csíksomlyó mint közigazgatási, kulturális és oktatási központ

Péter Beáta 2019. május 30., 17:44

A 19. század folyamán Csíksomlyó közigazgatási, kulturális és oktatási központtá vált, ekkor épült meg a Pretórium, jött létre a Csíki Magyar Olvasótársaság, valamint a Római Katolikus Tanítóképző és aktívan működött a Mária Társulat. De a csíksomlyói iskoladrámákról és a katolikus gimnáziumról is tájékozódhat az, aki a Csíki Székely Múzeum hét termében látható, Útkereszteződésben című várostörténeti kiállítás harmadik termében nézelődik.

Csíksomlyó mint szellemi központ - a kiállítás ezen része erre összpontosít Fotó: Gecse Noémi

A várostörténeti kiállítás harmadik termében a csíksomlyói szakralitás mellett a település közigazgatási, kulturális és oktatási központként való bemutatását célozta meg a tárlat ezen részének rendezője, Gyarmati Zsolt. Látható itt egy, Várdotfalvát és Csobotfalvát (ezek együttesen alkották Somlyót) ábrázoló, levéltárból származó térkép 1845-ből, amelyen a dűlőnevek is olvashatók, de ugyanakkor fel vannak tüntetve a területek és a házak birtokosai is. Ezek a tulajdonosok a régi várdotfalviak és csobotfalviak: Gálok, Domokosok, Bartalisok, Petresek, Geczők stb. Ezen családok jelentős része itt él ma is, néhány nemesi családot kivéve (Mikesek, Kálnokyak).

A 19. század közepéig Csíkszék nem rendelkezett állandó közigazgatási székhellyel,

viszont több központi, úgynevezett pretoriális helyet is számon tartottak. Ezek között Csíksomlyó jelentős előnyre tett szert a 18. század derekára, kedvező földrajzi fekvésének, illetve egyházi és oktatási szerepének köszönhetően. Azt, hogy hol legyen az adott széki ülés, a főkapitány döntötte el, és többnyire egy nemesi kúrián gyűlt össze a csíkszéki elit, nem lévén alkalmas nagy épület erre a célra – magyarázta Gyarmati Zsolt, a múzeum igazgatója.

Várdotfalva és Csobotfalva térképe 1845-ből. Közzétette Kovács József földmérő

„Egy idő után kinőtték ezeket a kúriákat, kisnemesi házakat, az igények is megnövekedtek és felmerült az igény egy reprezentatív, nagyobb székház építésére. 1808-ban főkormányszéki leirat döntötte el, hogy a Székház (Pretórium) végül Csíksomlyón fog felépülni. A székhely kijelölésétől a munkálatok tényleges elkezdéséig azonban két évtizedet kellett várni. A kegytemplommal és a ferences kolostorral átellenben elkezdődő építkezés 1842-ben ért véget. Az 1870-es évek közepén megszűnik az archaikus közigazgatási rendszer, és létrejön Csík-vármegye. Ennek a székhelye Szereda lesz, Somlyó elveszíti a közigazgatási jelentőségét. A közigazgatási szervek először a Mikó-várba költöznek, majd 1888-ra felépül a Vármegyeház. A Pretórium pedig egyéb funkciót kap, működött benne árvaház, később pedig tüdőszanatórium.”  A várostörténeti kiállításon látható a Pretórium fényképe (Andori Aladics felvétele), Mikó Mihály főkirálybíró képe, az alkirálybíró pecsétje. A múzeum a Magyar Országos Levéltártól megkapta az épület 1827-ből származó terv- és alaprajzát, amelyből kitűnik, hogy melyik helyiségben milyen iroda működött, vagy például hol lakott a börtönőr, hol volt az éléskamra. Egy 1828-ból való kimutatást is kiállítottak, amelyen a Pretórium építését támogató csíkszéki nemesek vannak felsorolva, valamint Csíkszék közigazgatásban használt viaszpecsétjeiről készült nagyított felvételek is láthatók.

Tanári kar az 1890-es években

Ami a kultúrát illeti, három fontos pillért emel ki a kiállítás: az olvasótársaságot, az iskoladrámákat és a Mária-társulatot. Mindhárom szakrális jellegű volt, és látható, hogy

Csíksomlyó az egész Csíkszék műveltségének iránymutató központjaként működött, a kezdeményezők pedig a papság és a ferencesek voltak

– mutatott rá Gyarmati Zsolt.

A Csíki Magyar Olvasótársaság 1843-ban alakult Csíkszék polgári, katonai és egyházi tisztségviselőinek közös részvételével. A kevés fennmaradt levéltári forrás szerint a Csíki Magyar Olvasótársaság körülbelül öt évig állt fenn. Rövid működése idején a csíksomlyói Pretóriumban tartotta székhelyét és könyvtárát is. Feloszlását követően a tagságból többen is önként visszavonultak a közéletből, mások ellen nyomozás zajlott, többekre vizsgálati fogság vagy súlyos börtönévek vártak. A kiállításon megtekinthető az olvasótársaság alapszabályzata, valamint a könyveinek jegyzéke is.

Bizonyítványok és régi tankönyvek

A Pretórium alaprajza

Tankönyv 1751-ből

A csíksomlyói gimnázium 1720–1784 között élte virágkorát. Ebben az időszakban játszották a diákok a híres iskoladrámákat. A latin és magyar nyelvű színdarabokat ferences tanárok írták és 10–18 éves diákok adták elő kezdetben a kolostorban, később az iskola mellé épített deszkaszínben. Az előadásokat nagyrészt egyházi ünnepek idején tartották, a passiójátékra mindig nagypénteken került sor. A Krisztus szenvedését bemutató színdarabot ma is minden évben eljátsszák a kegytemplom előtt. A kiállítás látogatóinak egy előadás illusztrációját is bemutatják.

A Mária Társulatot Szabó Benedek ferences atya alapította 1730-ban, a Csíksomlyón tanuló katolikus ifjúság Mária-tiszteletének ápolására. A társulati összejöveteleken imádkoztak, himnuszokat énekeltek, az elhunytakért halotti zsolozsmák hangzottak el. A körmeneteken testületileg vettek részt, a labarum, fáklyák és egyházi énekek kíséretében. A Mária Társulat könyvtárának 660 kötetnyi állománya a csíksomlyói ferences kolostor könyvtárába került. A Mária Társulat működése a 19–20. század fordulóján szűnt meg a diák Mária-kongregációk általánossá tételével. A látogatók a Mária társulat albumát is szemügyre vehetik.

Tabló a 20. század elejéről

A reformáció által szétzilált erdélyi középfokú katolikus oktatás gimnáziumi szintű képzése a szerzetesrendekre maradt. Mivel a jezsuiták működése a politikai változások függvénye volt, a feladat jó része a ferencesekre hárult. Csíksomlyón a középfokú oktatás valószínűleg Báthory András bíboros szorgalmazására és szentszéki közbenjárására indult el 1592 körül. A kiállításon megtekinthető a legrégebbi névkönyv, ami fennmaradt, egy 17. századi diáknévsor. A későbbi időszakból csoportképek és egyéni képek vannak kiállítva, például Jakab Antalról. Érettségi tabló, valamint bizonyítványok és régi tankönyvek is helyet kaptak itt.

A másik fontos oktatási intézmény a Római Katolikus Tanítóképző volt.

„Amíg nem volt tanítóképző, addig a tanítóképzést Háromszéken vagy Udvarhelyen oldották meg. Nagy igény mutatkozott, és csak a forradalom után, az 1850-es évek végén jött létre a Haynald Lajos gyulafehérvári püspök alapította tanítóképző Csíksomlyón. Néptanítókat képeztek itt ki katolikus szellemiségben, és ez nagyon fontos volt az elemi szintű oktatás szempontjából”

– emelte ki az igazgató.

Az egyetlen katolikus szellemiségű fiú tanítóképző közel egy évszázados működése alatt (1858–1956) 1296 erdélyi tanítónak adott oklevelet, köztük Domokos Pál Péter néprajzkutatónak és P. Márk József ferences szerzetesnek is. A tematika keretében tanárok portréit, érettségi tablót, taneszközöket, osztálynaplót lehet megtekinteni a kiállításon.

Gyarmati Zsolt múzeumigazgató kalauzolt végig a kiállítás ezen részén

A Székház (Pretórium) épülete - Andori Aladics felvétele

Az iskoladrámákat ferences tanárok írták, diákok adták elő

Az elhelyezett érintőképernyőn képi-, írott és hangzóanyag formájában gazdag anyag áll rendelkezésre mindazoknak, akik bővebben szeretnének tájékozódni a falakon feltüntetett tematikákról.

A múzeum a pápalátogatás és a pünkösd időszakában meghosszabbított nyitvatartással várja a látogatókat. 
A sorozat korábbi részei

Hogyan jött létre a várostörténeti kiállítás?

Csík, a hegyek közötti síkság

Az Árpád-kori települések

Mit mesélnek a kerámia- és üvegleletek?

17. századi történetek

Csíksomlyó szakralitása

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat