Már megint ránk öntöttek egy csomó sorozatot (1.)

Az ősz és a tavasz szokott a legjobb lenni a sorozatfelhozatal szempontjából, és ez egyelőre 2023-ban sincs másként. Bár most épp Hollywoodban ismét írósztrájk kezdődött (emlékezzünk vissza, a legutóbbi írósztrájk többek között a megszokott, több mint 20 epizódosnál rövidebb Lost, Prison Break és Heroes-szezonokat eredményezett), ez még nincs hatással a jelenlegi sorozatdömpingre, hiszen

hétről-hétre újabb és újabb sorozatok epizódjaival vagy teljes szezonjaival bombáznak minket a streamingfelületek.

Választék tehát megint bőségesen van, úgyhogy nem is próbáljuk meg egy nagy anyagban összefoglalni az általunk megnézésre ajánlott sorozatokat. Következzék tehát a Liget tavaszi sorozatajánlójának első része.

Bár ez a sorozat még április elején jelent meg, nem hagyhatjuk ki az ajánlónkból, hiszen ez volt a Netflix idei talán első nagy meglepetése. A The Walking Deadből is ismert Stewen Yeun (aki egyébként rendkívül jól építi a karrierjét a zombis sorozat óta a kritikailag elismert függetlenfilmekben való szereplésekkel) és a korábban humoristaként és íróként is befutott Ali Wong főszereplésével készült Balhé minden, csak nem egy kiszámítható történetvezetésű sorozat. Két, az Amerikai Egyesült Államokban élő ázsiairól szól, akik teljesen más társadalmi rendeződésben élnek, az útjuk mégis keresztezi egymást egy parkolóban, ahol a kudarcos vásárlás után lelombozott, melós Dannyre tolatás közben rádudál az éppen mögötte elhaladni akaró Amy, aki egyébként egy sikeres galériát vezet.

A dudálás felcseszi melósunk agyát, és üldözőbe veszi a tőle elférni nem tudó fehér autót és annak sofőrjét, a két ember élete pedig ettől kezdve összefonódik, és bizarabbnál bizarabb fordulatokban eszkalálódik.

A pattanásig feszített ideghúrok, és a felgyűlt feszültséget levezetni képtelen társadalom egyfajta leképezése ez a sorozat, csak épp itt a végletek eszközeivel élnek a szereplők, hogy egymás életét a lehető legjobban megkeserítsék, és elégtételt vegyenek az őket ért sérelmekért. A tíz epizódos Balhé helyenként egy észveszejtő tempóban pörgő, meglepő fordulatokat felvonultató történetfolyam, időnként pedig egy alig haladó, lassú drámázás, amiben két ember a lét dolgain elmélkedik, bedrogozva. A szupergazdagokat és a melósokat kifigurázó sorozat pedig üde színfoltja a Netflix totális égyszínűségbe fulladó kínálatdömpingjének.

Sokunk habos-babos bűnös élvezete, a Bridgerton épp a harmadik évad készítési fázisában van, de amíg a Penelope-Colin párost középpontba állító, következő szezonra várunk, addig sem kell nélkülöznünk kedvenc fiktív angol nemeseinket és uralkodóinkat, ugyanis a Shondaland produkciós cég gondoskodik arról, hogy Julia Quinn regényeinek adaptálása mellett a lehető legtöbb bőrt húzza le a franchise-ról.

Nem tudnak hibázni a Bridgerton készítői

Nem árul zsákbamacskát a Bridgerton nemrég elérhetővé vált második évada. Ugyanazok az alkotóelemek, ugyanaz a felépítés, csak más szereplőkkel a középpontban. Szubjektív elemzés a folytatásról.

Ennek köszönhetően vált elérhetővé csütörtöktől a Bridgerton spin-offja, ami a fiatal Charlotte királyné történetét hivatott bemutatni hat, egyenként egyórás epizódban. Szóval amíg épp odakint minden virágba borul a tavasznak köszönhetően, addig

a képernyők előtt mi is elmerülhetünk a virágos, habos-babos, csipkés, fiktív arisztokrácia világában, hogy ezúttal azt nézzük meg, hogyan találkozott a Bridgerton idején a totális hatalmat birtokló Charlotte élete szerelmével, a királlyal

(akiről a második szezonban nyilvánvalóan kiderült, hogy alzheimerrel küzd). Aki tehát szerette a Bridgerton első két évadát, az a spin-offot se hagyja ki.

Világvége-történet magas cukiságfaktorral – írtuk a 2021 nyarán megjelent aranyos sorozatról, amiben egy világégés után groteszk, de meglehetősen aranyos állat-ember hibridek születnek, és akikre a gonosz és rosszarcú, szakállas és csúnyán néző emberek vadásznak.

Sweet Tooth – világvége-történet magas cukiságfaktorral

Kellemes, életigenlő sorozattal rukkolt elő a nyár elején a Netflix, annak ellenére, hogy az alapszituációja egy, az emberiséget kiirtó halálos vírus. A meglehetősen bizarr, ember-állat hibridekről szóló Sweet Tooth igazi pozitív csalódásnak számít az egyre inkább minőségtelen kínálatdömpingben. Kritika.

A sötét tónusú képregényből készült adaptáció főhőse Gus, az agancsos kisfiú, aki az őt elzártan nevelő apja elvesztése után, az őt segítő mellékfigurákkal szembeszáll az őt üldözőkkel, és kiszabadít egy csomó, hozzá hasonló hibrid-gyerkőcöt, miközben ő maga fogságba esik. A második szezon innen veszi fel a fonalat, és bár kérdéses volt egy ideig a Netflixnél, hogy egyáltalán kaphat-e második évadot a sorozat,

a mostani premier alkalmával azonban a harmadik, és egyben utolsó szezont is bejelentették.

Ez jó lehetőség a készítőknek, hogy ne nyújtsák unalomig a történetet és egy jó befejezést készítsenek hozzá, a most beindult írósztrájk, és egyéb, előre nem látható tényezők miatt azonban még az is megtörténhet, hogy 2025 előtt nem számíthatunk a befejezésre, addig pedig el is felejtjük, hogy ez a sorozat egyáltalán létezett. De adja az ég, hogy ez ne így történjen, és a cukiságfaktor és a varázs végig kitartson ennél a sorozatnál, érkezzen bármikor is az utolsó évada.

A végéhez közeledik az HBO talán utolsó, klasszikus értelemben vett sorozata, hiszen az Utódlást még ennél a hárombetűs prémium tévécsatornánál elkezdték készíteni, mielőtt összeolvadt volna a Discoveryvel, és megszületett volna a mostani, a saját tartalmait a spórlás jegyében kegyetlenül kukázó streamingfelület, ami ráadásul a jövőben az HBO-előtagot is elveszti.

A felső tízezerbe tartozó, pénzzel kitömött, médiatulajdonos Roy-család viszontagságait bemutató széria azonban tényleg egy klasszikus értelemben vett prémium tévésorozat, ami most érkezett a negyedik, és egyben befejező évadához.

Az abszurd történésekkel és fordulatokkal, remek karakterábrázolásokkal megfűszerezett családi dráma évadról-évadra lesz izgalmasabb, a szereplők tenyérbemászóbbak, a történet pedig a most, hetente érkező részekben érte és éri el a csúcspontját.

A negyedik évad harmadik része máris sorozattörténeti mérföldkő lett a rengeteg pozitív értékelése miatt, hiszen máris a legjobb sorozatepizódok között tartják számon és az interneten is végigsöpört egy bizonyos képkocka belőle, ami azok számára is meghozhatta a kedvet a sorozat nézéséhez, akiknek eddig nem került fel a radarjára. A sorozat május 28-án, egy 90 perces epizóddal ér véget, addig pedig

adott a lehetőség, hogy ledaráljuk a korábbi évadokat, amennyiben még nem tettük meg, hogy majd a világ Utódlás-imádó részével együtt, körömrágva izgulhassuk végig, hogy miként ér véget ez a nagyszerű történetfolyam, mi történik a szeretett-utált szereplőkkel.

Várhatóan ez a sorozat lesz az egyik, ami valamelyest visszahozhatja a jobb időket is megélt HBO-franchise megbecsülését, mielőtt teljesen beleolvad a Warner Netflix-minőségű tengerébe.

A Marvel Skarlát Boszorkányának több filmben és sorozatban való eljátszása miatt világsztárrá avanzsáló legkisebb Olsen-testvér, Elisabeth az HBO Max-re készült legújabb sorozatában ezúttal is „kertvárosi feleségnek áll” a ’80-as években. A sorozat alapjául szolgáló igaz történetet nemrég dolgozta fel szintén minisorozatként a Disney alá tartozó Hulu Jessica Biel főszereplésével, így igazából választhatunk is, hogy melyik mozgóképes feldolgozását nézzük meg Bob Briggs 1984-ben megjelent, Evidence of Love: A True Story of Passion and Death in the Suburbs című bűnügyi regényének. Az HBO-s feldolgozásból eddig négy epizód jött ki, hátravan még három, és Elizabeth Olsen mellett a bemutató idejére már-már kórosan lefogyott Jessie Plemonst nyerték meg a történet másik főszereplőjének a készítők. Bár egy egyszerű google-kereséssel is könnyű elspoilerezni a sztorit, mi mégsem tesszük, csak annyit árulunk el róla, hogy az egyébként meglehetősen lassan beinduló történetben két kisvárosi családot látunk, amelyben az egyik feleség a másik családfővel kezd romantikus viszonyba, de a rész közben bevágott, a jövőben játszódó képsorok azt vetítik elő, hogy

itt semmi jó és romantikus nem fog történni a végére.

Akinek ez az alapkoncepció felkeltette az érdeklődését, adhat egy esélyt a sorozatnak, vagy amíg kijön a teljes évad, addig ledarálhatja a konkurenciánál készült Candy: Halál Texasban-t, igaz, hogy akkor nem sok meglepetés marad számára az HBO Max-sorozatában.

Az összeállításunk legfurább alapkoncepciójú sorozata ez, ugyanis a pilotot megnézve még több kérdést vet fel a sztori, mint amennyit megválaszol. A történet egy Simone nevű apácáról szól, aki két, a zárdában történő lekvárfőzés és -eladás között bűvészeket leplez le. Mindezt pedig egy mesterséges intelligencia által uralt világban, amiben nem lehet eldönteni, hogy mi a valóság és mi a képzelet szüleménye. Simone sem az, akinek elsőre tűnik,

a sorozatot pedig tovább kell nézni, ha szeretnénk, hogy kiderüljön, hogy mégis miről szól ez az egész.

Ez a misztikusság nem csoda, hiszen a széria egyik készítője nem más, mint a legendás Damon Lindelof, akinek a Lostot, A hátrahagyottakat és a Watchmen-sorozatadaptációját is köszönhetjük. A nézőt a rejtélyek sűrű ködében lavíroztató író- és showrunner ezúttal is a karakteres Betty Gilpinnel dolgozik együtt, akivel korábbi alkotásuk a 2020-as Vadászat című film volt, amiben szupergazdagok vadásznak csapdába csalt egyszerű emberekre. Aki szereti az elborult ötleteken alapuló filmeket és sorozatokat, az nem nyúlhat mellé a Mrs. Davissel sem.

Bár már három hete véget ért a harmadik évad, mégsem tudunk elmenni mellette anélkül, hogy legalább egy ajánló erejéig ne emlékezzünk meg róla. Az élőszereplős Star Wars-sorozatok zászlóshajója idén tavasszal újabb nyolc résszel tért vissza a képernyőkre, hogy

kielégítse a rajongók Grogu-hiányát, és tovább kerekítse az őt mindenhová magával cipelő mandalóri, Din Djarin történetét.

A Boba Fett sorozat akkor a legjobb, amikor a főszereplő teljesen háttérbe szorul

Unalomba fulladó nagy pofáraesésnek indult, pörgős akciósorozat lett a végére, ami minden pozitívuma ellenére sem ér fel a nagytestvérének számító The Mandalorian szintjére, még úgy sem, hogy annak több szereplője is tiszteletét teszi ebben a sorozatban.

Ahogy azonban tavaly Bobba Fett mellékszereplő lett a saját sorozatában (mivel pont a kedvenc mandalórink feltűnése vette el a dicsfényt tőle), úgy lett mostanra mellékszereplő Din Djarin is A mandalóriban.

The Mandalorian: a sorozat, amivel a Star Wars-univerzum szövetét foltozzák

Minden téren jobb, pörgősebb, meglepő és érzelmes fordulatokkal telibb második évaddal rukkoltak elő az immár csúcssorozatnak számító The Mandalorian készítői. Mondhatni semmi nem állhatott annak útjába, hogy az utóbbi időben minőségi Star Wars-történetekkel üssék el az időt a rajongók.

Az első néhány mellékküldetést követően ugyanis nagy egésszé áll össze a sztori, visszatér a Lázadókból ismert, és a második évadban élőszereplős karakterként is bemutatott Bo-Katan Kryze (az őt alakító Katee Sackhoff most egy csomó Star Wars-rajongó nedves álma), és

végre egy csomó mindent megtudunk a mandalórik szülőbolygójáról, és arról, hogy miért kellett elmenekülniük onnan a különleges páncélzatot és sisakot viselő harcosoknak, mint amilyen Din Djarin is.

Egy korábbi ellenség is „valahogy visszatér” (mint Palpatine a Star Wars: Skywalker korában), a mandalóri történetszál pedig kap egyfajta befejezést is. Ha valaki itt szállna ki a sorozatból, nyugodtan megteheti, hiszen ki tudja, hogy mikor érkezik a negyedik évad (ha érkezik egyáltalán), és időközben az is kiderült, hogy

érkezni fog egy Star Wars-film, A Mandalórit is készítő Dave Filoni rendezésében, ami az élőszereplős sorozatok szereplőit tereli egybe, és zárja le az ezekben bemutatott korszakot.

Aki pedig mindössze azért nézi a sorozatot, hogy láthassa a köztudatban bébi Yodaként is hivatkozott Grogut cukiskodni, az sem fog csalódni a harmadik évadban, hiszen ebből a szempontból is kiszolgálják a rajongók igényeit, hogy jobban foggyjanak a bébi Yodás plüssök ezáltal valamelyest helyreállítsák a Star Wars univerzum, az új trilógia által igencsak megtépázott hírnevét, mielőtt az előttünk álló években tovább aknázzák a franchise-ban rejlő újabb és újabb lehetőségeket. Merthogy Star Warsokat fogunk nézni az előttünk álló évtizedben is.

Csillagok háborúját, Gyűrűk urát, Harry Pottert és Trónok harcát fogunk nézni az előttünk álló évtizedben is

Röviden: mert a hollywoodi stúdiók ezt akarják. Hosszabban: mert amíg van érdeklődés a népszerű filmes és sorozatos franchise-ok újabb és újabb feldolgozásaira, addig ezek fognak készülni a kockázatosnak számító új történetek feldolgozásai helyett.