Viszlát reklámok, helló reklámok! – a streaming jelene és jövője. Netflix (1.)

Több mint hétszázezer előfizetőt veszített a Netflix, derült ki a tavaszi, első negyedéves jelentésükből, de a második negyedévben még drámaibb adatokra számítanak, kétmillió előfizető lemorzsolódását prognosztizálták. Ez az év elején részben a háború miatti, Oroszországból való kivonulásukkal magyarázták, azonban a lemorzsolódás nem csak ezzel, hanem a bizonytalan gazdasági helyzettel is magyarázható.

Az árérzékeny felhasználók már túl soknak találnak kiadni a dráguláshullám közepette

8, 10 vagy éppen 12 eurót egy olyan átláthatatlan adatbázisért, aminek tartalma egyre csak hígul, és kedvenc sorozatuk nincs fent rajta, mert a forgalmazási jogok miatt épp a konkurencia kínálatában elérhető.

Előfizetőket veszítettek tavasz óta azzal is, hogy a konkurens HBO Max is globális terjeszkedésbe kezdett, és jóval olcsóbban, mindössze öt euróért kínált egy, a Netflixéhez hasonló mozgóképes adatbázist. A következő nagy érvágás a Disney globális terjeszkedése volt, hiszen az már méreteiben is megközelíti a Netflix felhozatalát, és mindezt a prémium Netflix-előfizetés összegének mindössze feléért.

Az HBO Max lesz az új, Netflix-gyilkos streamingplatform? Nem valószínű

Nem csak Netflixből áll a világ, ha legális sorozat- és filmnézésről van szó, hiszen a „konkurencia” sem ül karban tett kézzel. A romániai és magyarországi piacra március 8-tól lépett be az HBO Max, mi pedig összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat róla.

Sok háztartásból a Disney+ fogja kiseperni a Netflixet

A Netflix kárára fognak sokan előfizetni a június 14-étől 42 országban, köztük Magyarországon és Romániában is elérhetővé vált Disney+ streamingplatformra, ami igazi családi szórakozást ígér, ráadásul a magyar szinkron is opció. Górcső alá vettük.

A korábban egyeduralkodónak számító óriásvállalat tehát nemhogy megállt a növekedésben, hanem visszaesést is produkált, ami arra késztette a tulajdonosokat, hogy reformálják meg többek között az előfizetési konstrukciókat, és változtassanak a tartalomgyártáson, ha nem akarnak a végén veszteségesen kijönni a bizniszből, hiszen

jellemzően a pénz eddig nem volt akadály sem a netflixes produkciók gyártásában, sem pedig a kisebb tartalomgyártók produktumainak felvásárlásában.

Hozzájuk mehetett például Martin Scorsese, akinek 200 millió dollárt adtak Az ír című maffiózó-drámájára, ami végül nem kiugró nézettséget, hanem inkább szakmai elismerést hozott a platformnak, amit nem igazán lehet pénzre váltani.

Az ír: megfiatalított maffiózók harcai, öreg gengszterek kudarcai

Bár mozifilmnek készült, rövid moziforgalmazás után vált mindenki számára elérhetővé vált Martin Scorsese legújabb filmje, annak köszönhetően, hogy a Netflix forgalmazza az alkotást. A film azonban nem annyira az érdemei miatt, hanem a forgalmazási körülményei és a vele szemben álló trendek miatt került be a köztudatba.

Ennek a gyakorlatnak lesz mostantól vége, ugyanis ha hihetünk az iparági pletykáknak, a Netflixnél ezentúl kétszer is meggondolják, hogy minek az elkészítésére biztosítanak komoly, többszázmillió dolláros büdzsét (jellemzően azoknak a filmeknek és sorozatoknak, amiktől kiugró nézettséget várnak, de azok tervezett költségvetését is megpróbálják lefaragni). Magyarul: ha egy sztárrendező egy sztárokkal teletűzdelt blockbuster ötletével keresi meg őket, és azt mondja, hogy elkészíti az egészet százmillióból, akkor

a Netflix valószínűleg azt mondja majd nekik, hogy kap hatvanmilliót, és annyiból készítse el, vagy nincs üzlet.

És ugyanez a mese a kisebb költségvetésű produkcióknál is.

Konkrét megszorító intézkedés volt, hogy tavasszal elküldtek 150 alkalmazottat, rá nem sok időre újabb háromszázat, és a leépítések valószínűleg folytatódni fognak. Állítólag az animációs részlegüket nyirbálták meg, vagyis ez azt jelenti, hogy például az ünnepek alatt, amikor jellemzően sokkal többen fogyasztanak filmeket és sorozatokat, kevesebb új – a Klaushoz hasonló, a Dreamworks és a Pixar animációk mintájára készült – rajzfilm és animációs sorozat érkezik a kínálatukba. Emellett a kísérletezős, „rizikósabb” művészibb tartalmak is ritkábbak lesznek ezentúl a Netflix berkeiben, úgyhogy olyan egyedi hangvételű sorozatokat, mint az Archive 81, Glow, The Dark Crystal: Age of Resistance, I Am Not Okay with This a jövőben nem fogunk találni a kínálatukban.

Ennek az előzménysorozatnak minden egyes képkockáját kidolgozták

Szimpatikus, mindenre elszánt koboldok, visszataszító és ijesztő skeksisek, csigalassú, de nagyon bölcs misztikusok, fürödni nem akaró becők – igen, ezek egy tündérmese szereplői, akiket egy kitalált világ és egy különleges erővel bíró kristály köt össze.

Az olyan sorozatok, mint a most nézettségi rekordokat döntő Stranger Things, az Esernyő Akadémia, a Vaják és a Bridgerton új szezonjai nincsenek veszélyben, ezekre és az ezekből kinövő spin-offokra továbbra is lesz akármennyi pénz, ahogy a történelmet író Squid Game folytatására és a sorozat alapján készülő valóságshowra, és persze minden olyan sekélyes filmre és sorozatra, amik bűnrosszak, cserébe viszont nagyon sokan rájuk kattannak, mert nem kell rajtuk sokat agyalni.

Elnyújtott film lett a Stranger Things negyedik évadának befejezése

Végre elérkeztünk a Stranger Things negyedik szezonjának befejezéséhez is. A várakozásnak megfelelően kiugró nézettséget hozó presztízssorozat továbbra is jól működik, az elnyújtott játékidő azonban nem vált az előnyére. Kritika.

A másik oldalon pedig már nem egy, az első évad után elkaszált, nagy költségvetésű sorozat van, mint például a Jupiter hagyatéka, az Away, a Cursed, vagy a Cowboy Bebop, amikkel a produkció nagyságát tekintve látszólag több évadra terveztek, azonban

mivel nem voltak kiugró nézettségűek, inkább elkaszálták, minthogy megnövelt költségvetésből kelljen újabb és újabb évadokat készíteni hozzájuk, amik aztán nem számíthatnak tömegek érdeklődésére és rajongására.

A Netflix ezek miatt is a Disney és az ezen belüli Marvel és Star Wars mintájára franchise-okban fog a jövőben gondolkodni, így a már közkedvelt sorozataik újabb és újabb leágazásokat, spin-offokat vagy más országbeli remakeket kapni, így a jövőben sem fogyunk ki a Stranger Things vagy éppen a Vaják világában játszódó, epizódokra osztott történetekből.

Mik ezek a Marvel-sorozatok, és melyik hová kapcsolódik?

Egyelőre 23 mozifilm és hét sorozat alkotja a Marvel Filmes Univerzumot, de tovább bővül a franchise, és még több tartalmat kell végignézni ahhoz, hogy képben legyünk a szuperhősökkel teli világ eseményeivel. Felzárkóztató.

Szintén iparági pletykaszinten terjedt már jóideje, hogy a Netflix a bevételei szinten tartása érdekében

reklámokkal megtámogatott, olcsóbb előfizetői opciót is bevezet, ezt pedig néhány napja hivatalosan is bejelentették.

Ez a Youtube-hoz hasonlóan fog működni, ahol reklámblokkok vannak a videók előtt, és reklámokkal szakítják meg a hosszabb tartalmakat, és amit csak Premium-előfizetéssel vagy reklámblokkolóval lehet „semlegesíteni” (az okostévéken az utóbbi nem opció). Bár még nincsenek meg a részletek, annyit már lehet tudni, hogy ez a Netflix-előfizetés kevesebbe fog kerülni a mostani legolcsóbb (8 eurós csomagnál) és

a Microsoft fogja szolgáltatni a reklámokat a Netflixszel kötött partnerség értelmében.

Ettől az előfizetési opciótól az árérzékeny felhasználók visszatérését várják, akiknek nem esik nehezükre, hogy a lineáris tévézéshez hasonlóan reklámblokkok szakítják meg az éppen nézett sorozat epizódjait egy esti darálás közben.

Az elmúlt évek során tehát bebizonyosodott a Netflix esetében, hogy

reklámbevételek nélkül, csak az előfizetésekből származó bevételekből és a konkurencia által szorongatva nehéz piacvezető tartalomszolgáltatónak maradni.

Ugyanakkor a reklámok olyan szinten megkerülhetetlenek, hogy azokat csak úgy lehet kiváltani, ha a prémium opciót választja az előfizető, így az ingyenesség vagy az alacsony előfizetői díj a reklámok meglétét is hozza magával, ami pluszbevételt hoz az adott platform konyhájára.

Mondhatni, hogy ott vagyunk, ahonnan indultunk, ez azonban mégsincs így, hiszen

alapjaiban változtak meg a Netflix-modell miatt a tartalomfogyasztási szokásaink.

Hozzászoktunk, hogy a presztízssorozatok új évadának részei egyszerre jelennek meg, vagy legalább két etapra osztva érkeznek. Emellett a sorozatévadok is lerövidültek, és hosszabb idő alatt készülnek, mint a kereskedelmi televíziók huszonakárhány epizódos évadai. Mi is többször leírtuk, hogy

a Netflix, HBO, Disney és Amazon-sorozatok inkább több részre tagolt, 8-9 órás filmeknek felelnek meg,

és az újabb évadok is inkább különálló filmként állják meg a helyüket, amik megjelenése között akár 2-3 év is eltelhet (nem csak a pandémia miatti korlátozások, hanem a produkciók növekedése miatt is, mivel konkrét forgatási helyszíneket kell építeni hozzájuk, amiket az adott évad leforgatása után lebontanak, és a következő szezon már új helyszínen készül).

Nem egyik napról a másikra lesznek láthatóak a gyökeres változtatások a Netflixnél, hiszen ők továbbra is azt kommunikálják, hogy minden a legnagyobb rendben van náluk, és a nyáreleji Netflix Geeked online eseményen is számos sorozatuk folytatását és a tervezett filmjeik előzeteseit is megmutatták, köztük például a Sweet Tooth készülő második szezonját, ami alatt egyébként nagyon rezgett a léc, hogy kap-e folytatást.

Sweet Tooth – világvége-történet magas cukiságfaktorral

Kellemes, életigenlő sorozattal rukkolt elő a nyár elején a Netflix, annak ellenére, hogy az alapszituációja egy, az emberiséget kiirtó halálos vírus. A meglehetősen bizarr, ember-állat hibridekről szóló Sweet Tooth igazi pozitív csalódásnak számít az egyre inkább minőségtelen kínálatdömpingben. Kritika.

A reklámos előfizetői opció bevezetését még homály fedi, továbbá azt is, hogy mi a tervük a nagyon népszerű jelszómegosztás megfékezésére (hogy egy felhasználói fiókon keresztül többen ingyen férhetnek hozzá a tartalmakhoz anélkül, hogy külön fizetnének ezért), aminek kiszűrésére már volt egy homályos tervük, miszerint felárat fizettetnének azokkal, akik más fiókjában „parazitáskodnak”, ezt pedig a tervek szerint dél-amerikai országokban tervezték tesztelni, de hivatalosan se kép, se hang erről. Érthető, hiszen ez

egy olyan darázsfészek, amibe ha belenyúlnak, az újabb felhasználó-elvándorlást eredményezhet, ami a jelen helyzetben a legkevésbé sem hiányzik a tartalomszolgáltatónak.

És hogy a jövőben mivel próbálják rávenni a felhasználókat, hogy őket válasszák, az a leghangsúlyosabban a produkcióikon múlik, mert az is bebizonyosodott, hogy nem elég a mennyiséget felpörgetni, minőségi tartalom kell ahhoz, hogy a felhasználók kitartsanak az adott brand mellett, tekintettel arra, hogy más tartalomszolgáltatók a Netflixszel ellentétben inkább a minőségre helyezik a hangsúlyt (lásd Apple). De ez már egy másik történet.