Ma este a legtöbb gyerekhez belopódzik a Mikulás, és kisebb-nagyobb ajándékot, esetleg virgácsot is hagy a kitisztított cipőkben. Székelyföldi Mikulásokkal, vagy mondjuk inkább úgy, Mikulás-segédekkel beszélgettünk.
Megérkezett és már használni tanulja új, közösségi összefogással megvásárolt protézisét Keresztes Zsolt, azaz Kercsó. Pontosan olyan, amilyenről csak álmodni mert, jellemezte érdeklődésünkre az eszközt.
December első napján lefújom a port a tavalyi textilekből készített adventi naptárról, keresek egy jó helyet neki a gyerekszobában, és visszaszámlálás indul. Ebben az évben egy ajándékba kapott angol lakberendezési magazin ihletett meg.
Ha a történelmi okokat zárójelbe tesszük, pszichológiai értelemben a kizártság, a kirekesztettség érzése az, ami az erdélyi magyarok esetében a románokkal szembeni ellenszenvet talán a leginkább táplálja – véli a témáról annak kutatója, Barna Gergő.
Szeretné, ha háromszáz lejt fizetne fűtésre? Nem havonta: évente. Ha igen volna a válasz, a megoldás a passzívház lenne. De pontosan mit takar ez a kifejezés? Első kézből tapasztalhattuk meg.
Túl fogunk-e tudni lépni valaha a Trianon okozta traumán? Képesek-e leszünk-e a keserű nosztalgiát lecserélni egy derűsebb jövőképre? A román centenáriumi év eseménysorozatainak csúcspontjához közeledve most azokat a kérdéseket tesszük fel, amelyek az erdélyi magyarok számára a fontosabbak.
Mitől lehet barokk egy 21. századi viselet? Erre a kérdésre próbált meg választ adni mintegy harminc ruhatervező, több tucat ruhát mutatva be a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Volt fekete és arany, fodor és csipke bőven, de a 16–18. század ihletett rövidnadrágos, bakancsos viseleteket is.
Ha azt halljuk, hogy focista, elsősorban fiú-, férfijátékosokra gondolunk, pedig az utóbbi években egyre több lány húz focicipőt, ölt mezt magára és rúgja a labdát – és nem is akárhogy. Az FK Csíkszereda egyik lánycsapatának edzésére néztünk be.
Háromszintes, bevakolatlan épület, amely nagykorúságáig szolgálta azt a zsidó hitközséget, amelynek tagjai építették. Később gettó volt és lerakat, évekig üresen állt. A marosvásárhelyi ortodox zsinagóga sajátos történetét Spielmann Sebestyén Mihály mesélte el.
Nem a jelen trendjei, hanem a múlt, a művészettörténet elemei ihletnek évről évre egy őszi divatbemutatót Marosvásárhelyen. A Korok, divat, stílusok című bemutatón idén a barokk a fő téma, ebben a stílusban alkot mintegy harminc tervező több mint száz ruhát, alkotást.
E havi természetjáró utunk során a székelység egyik nagy természettudósára, a tusnádi születésű dr. Ábrahám Ambrus akadémikusra, Kossuth-díjas tudósra emlékezünk.
Keresztes Zsoltot, azaz Kercsót, ahogy mondani szokás, meglegyintette a halál szele, de sokkal erősebb lett tőle. Fizikailag és mentálisan egyaránt.
Szorongáshoz, lerombolt önképhez, de akár depresszióhoz is vezethet a közösségi média túlzott használata, mivel ha az ember folyamatosan a mások által posztolt tartalmakat nézi, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal menőbb vagy jobb, mint a sajátja.
A nőket jobban foglalkoztatja a megtakarítás lehetősége, mint a férfiakat, mégis arányaiban kevesebb pénzt tudnak félretenni – derül ki egy nemrég közzétett hazai felmérésből. A szociológus szerint azonban csak fenntartásokkal jelenthetjük ki, hogy a férfiak takarékosabbak lennének, mint a hölgyek.
Nyolcadik helyen végzett, közel 100 ezer eurót nyert a világ egyik legnagyobb pókerversenyén a székelyudvarhelyi Lukács Bulcsú, aki már évek óta megélhetésként kártyázik. Úgy véli, hogy nagyobbrészt nem a szerencséről szól a játék.
Nyárias hőmérsékletek novemberben, csapadék heteken át egyetlen csepp sem: nem megszokott időket élünk, ami az időjárást illeti. Az i-re a pontot azonban az inkább az Alpokra jellemző főnhatás Kárpátok-béli megjelenése tette fel.
A romániai lakosság élen jár az Európai Unióban, legalábbis ami a palackozott víz fogyasztását illeti. Egy kimutatás szerint ha sikerülne növelni a csapvíz iránti bizalmat és annak használatát, az unió háztartásaiban évi 600 millió eurót lehetne megtakarítani.
Alapításának 2800. évfordulóját ünnepli idén Jereván, Örményország fővárosa. Az itt élők magyar örményeknek nevezik magukat, gyökereik mégis ahhoz a hegyvidéki országhoz kötik őket, ahonnan mintegy nyolcszáz-ezer évvel ezelőtt vándoroltak el. Anyaországuknak azonban Erdélyt tartják.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
