Versenyszellem, de egymás támogatásával: tudós nők, ahogy a diákok látják

Négy kihívást tartalmazott a WOGA – Women Hack the Game című Erasmus+ projekt keretében tartott verseny: a benevezett csapatoknak egy digitális idővonalat kellett készíteniük a történelem folyamán jelentős tudományos eredményt elért tíz tudós nőről, interkatív térképet Erdélyhez köthető tudós nőkről, interjút kellett készíteniük egy tudós hölggyel, valamint dokumentálniuk kellett az egész munkafolyamatot, és egy videóban összefoglalni azt. A versenyen a legtöbb pontszámot elért csapatokat 3D nyomtatóval díjazták, de minden csapat részesült részvételi díjban.

Az első helyen a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola Nagyok nevű csapata végzett, Birta Mária és Kömény Ildikó tanárnő irányításával, a második helyezést a „6Ás(z)ok”, a csíkszentdomokosi Márton Áron Általános Iskola csapata érte el, Székely Mária és Portik Zsolt tanárok vezetésével, a harmadik helyezett pedig a csíkszeredai József Attila Általános Iskola Gesztenyék csapata lett, őket Bogács Nóra és Csikai Ildikó tanárnő segítette.

Ezektől a tudós nőktől nem csak tudományokat, hanem életpéldát is tanulhattak – mutattak rá a Nagyok csapata tagjai.

„Én találtam rá a felhívásra, és a pandémia miatt a sok elzártság után kívántuk, hogy valamilyen közösségi élményben részt vegyünk, és a gyerekekkel dolgozzunk valamin. Matematikatanárként a korábbi években rengeteg matekversenyre készítettem fel a gyerekeket, de mivel az utóbbi két évben ezek elmaradtak, így volt időm erre koncentrálni. A gyerekek is kívánták a közös munkát, hogy együtt valami újat tanuljanak.

– magyarázta Birta Mária tanárnő.

Kömény Ildikó hozzátette, jó volt látni, ahogy a diákok egymást motiválják, és hogy ügyesen veszik az akadályokat. És bár sok munka volt vele, a határidőkre összeállt a projektjük. Mint elmondták,

szerették a diákok ezt a munkafolyamatot, és nagy élmény volt egy kutatóval beszélgetni az interjú során.

A domokosi csapat tagjai is hasonló lelkesedéssel számoltak be az elmúlt időszakról, kiemelve, hogy sok digitális alkalmazás használatát meg kellett tanulniuk, és hogy öröm volt számukra, hogy egy kedves tudós nőt ismerhettek meg a játék harmadik fordulójában. „Én találtam rá a felhívásra, Székely Mária fizika szakos tanárnővel együttműködve feldobtam az ötletet az osztálynak, nagyon nyitottak voltak, lelkesen jelentkeztek” – mesélte Portik Zsolt tanár.

Megtapasztalták a csoportmunka fontosságát, fejlesztették a kreativitásukat, szorosabb lett az osztályközösség a vetélkedőnek köszönhetően – sorolták a Gesztenyék csapat tagjai, akiket Bogács Nóra és Csikai Ildikó tanárnő segítettek a munkájukban.

„Volt egy hosszú online időszak, és jó volt kilépni abból az egyhangúságból és a sok negatívumból, amit hozott. Annak ellenére, hogy online felületen dolgoztunk, személyesen is kellett találkoznunk, hogy összeálljon ez a nagy munka. A gyerekek beleásták magukat, nagyon kreatívak voltak, sok jó ötlettel álltak elő” – mutatott rá Bogács Nóra.

Lázár Csilla, a csíkszeredai Spektrum Oktatási Központ vezetője három tényezőt emelt ki a gyerekeknek kiírt vetélkedők kapcsán. Hangsúlyozta, fontos, hogy valamilyen konkrét problémát oldjanak meg a gyerekek, ne egy elvont kérdéskör legyen, hanem egy olyan dolog, amit a mindennapi élethez, a világukhoz tudnak kapcsolni. „Hogyha azt akarjuk, hogy ez az iskolai curriculumban is hasznosuljon, akkor legyen olyan a téma, amelynek a különbönző tantárgyakhoz a kapcsolódását meg lehet találni. Esetünkben ez a nők szerepe a tudományos életben volt, ide kapcsolódott a fizika, kémia, biológia, még a történelem is.”

Második tényezőként a csapatversenyt említette. Úgy véli, ez a vetélkedőknek az egyik nagy problémája és lehetősége is egyben, mert a gyerekeket a verseny motiválja, még ha csak egyszerű órai tevékenység keretében is történik „De nem szeretnénk kizárólag és elsősorban versenyre nevelni a gyermekeket, hanem egymás támogatására szeretnénk nevelni. Ezt leginkább csapatjáték keretében lehet megvalósítani.

A harmadik tényező pedig, hogy a gyermekek dolgozhassanak olyan eszközökkel, ami amúgy is kézreálló számukra. A digitális világ nagyon érdekli őket, de ha nem kapnak olyan feladatokat, olyan ösztönzést, ami ennek a sokrétűségét kibontja, fejleszti a készségeiket, akkor az egyszerűen csak „görgetnek” a különböző közösségi oldalakon. De ha van konkrét feladatuk, akkor nagyon könnyen kezelik a digitális felületeket, és kreatív, új dolgokat találnak ki – emelte ki Lázár Csilla.

A Tudós nők vetélkedő témájával kapcsolatban kifejtette, egy nemzetközi programhoz kapcsolódtak ugyan, de ez a helyi társadalmunk szintjén is nagyon aktuális. „Itt még nincs nagyon nagy hagyománya annak, hogy a nőket a hagyományos szerepeken kívüli szerepekben felmutatnánk. Persze, vannak tendenciák, és látjuk, hogy változik a világ szerencsére, de ez egy fontos projekt volt, hogy kutatókat, tudós hölgyeket azonosítsunk, odafigyeljünk rájuk. Ugyanolyan tehetségesek, ugyanolyan okosak, ugyanolyan nagy teljesítményeik vannak, mint a férfiaknak, és hogyha nem kerül rájuk elég fókusz, nem kapnak elég bátorítást, akkor ott elvész egy tehetség, amire pedig az egész társadalomnak szüksége volna. Tehát nem a nőkért magukért, hanem mindannyiunkért lenne fontos, hogy ezeken a pályákon méltányoljuk a hölgyeket is.”

Lázár Csilla kiemelte, ha egy olyan versenyen vesznek részt a gyerekek, amely életszerű, és

nem úgy zajlik, hogy a gyerekek elzárva ülnek egy teremben, ahol senkihez nem szólhatnak, hanem a vetélkedő jellegéből adódóan a gyerek bármilyen információhoz hozzáfér, bárkitől kérhet segítséget, akkor óhatatlanul erősebb projektek születnek ott, ahol felnőttek is segítenek.

„Hogy aztán az a felnőtt hogyan és miként segít, azt nagyon nehéz a versenykiírók számára ellenőrizni. De ennek is van létjogosultsága, ha a pedagógus nagyon komolyan odaáll a csapat mellé, besegít, átszerkeszt, kijavít, és a végén születik egy majdnem professzionális szintű film, termék, platform stb. Mert nyilván a gyermek nagyon sokat tanul abból, hogy látja, hogy ő elkészített egy vázlatot, de a pedagógusnak az ő tapasztalata nyomán volt egy másik ötlete. Az biztos, hogy beépül valahogy a gyermeknek a gondolkodásába. De annak a tanári attitűdnek is van létjogosultsága, ha azt mondja a pedagógus, hogy a gyerekekre bízza a projekt kivitelezését, tanuljanak meg döntést hozni, osszák be az idejüket, és akkor se avatkozik be, ha úgy látja, hogy a végtermék lehetne sokkal jobb is. Hogyha a pedagógus ezt meg tudja beszélni a csapattal, hogy nézzék végig a többi csapat projektjét is, miközben átbeszélik a sajátjukat is, és rávilágít arra, hogy legyenek büszkék magukra, hogy ezt végigvitték, tanultak belőle, és a következőkben hogyan lehetne jobban csinálni. Éppen ezért tettük nyilvánossá azokat a projekteket, amire engedélyt kaptunk a gyerekektől és a pedagógusoktól, hogy tudják megnézni egymás munkáit.”

Az első három helyezést elért csapat egy hackathon-on (csapatos ötletverseny) is részt vehetett, ahol előbb Balázs Brigitta kommunikációs szakembert tartott előadást számukra a marketing témájában, majd mindhárom csapat egy weboldalt vagy egy kampányt kellett megtervezzen.

Az elkészült projekteket egy nemzetközi zsűri értékeli az írországi, olaszországi és spanyolországi diákok munkáival együtt.

„Ennek keretében nagyon rövid idő alatt ki kellett találjanak egy marketingötletet, tervezetet, hogy hogyan népszerűsítenék a nők a tudományban betöltött szerepét, kik körében népszerűsítenék, milyen eszközökkel. Ezeket a tervezeteket – nagyon fontos ez a tanulási komponens – bemutatták egymásnak is. Mert az is egy külön kompetencia, hogy nyilvános beszédben meg tudd védeni az ötletedet, a gondolatodat. Az értékelés után pedig lesz egy európai szintű győztes, és reméljük, hogy nekünk is lesz rálátásunk a többi országban készült tervezetre.”