Szembenézés munkacímmel készül dokumentumfilm Székelyudvarhely egykori zsidó közösségéről, a tervek szerint idén novemberben lesz a bemutató. A Székelyföldi Stúdió Egyesület filmje több helyszínen készült és készül.
Negyvenöt éve annak, hogy „az első kapavágás” elvégeztetett a területen, illetve negyven, hogy a meglévő többi osztály mellé a laboratórium is beköltözött: 1982. május 10. óta működik teljes kapacitással Székelyudvarhely új városi kórháza.
Nem játszott világbajnokságon és Európa-bajnokságon, nem nyert Bajnokcsapatok Európa-kupáját, mégis az FC Barcelona klubtörténetének talán legfontosabb játékosa volt. Húsz éve hunyt el Kubala László, minden idők egyik legnagyobb magyar labdarúgója.
Biró László, aki saját gyűjteményéből rendezett iskolatörténeti kiállítást a csíkbánkfalvi kultúrotthonban. A tárlatot végigkíséri a múlt és jelen találkozása, a felnőttek nosztalgiázhatnak, a gyerekeknek kuriózum lehet, ha ellátogatnak ide.
Arra voltunk kíváncsiak, milyen emlékek törnek föl a szomszédban zajló orosz–ukrán háború kapcsán azokban, akik testközelből élték meg a régi háború rémségeit. A történeteken túl pedig az öregek tanácsait, túlélési technikáit próbáltuk meg „ellesni”.
Évente mintegy ötezer látogatót fogad a régészeti park Mikházán, azonban a Maros Megyei Múzeum egy olyan fejlesztést tervez ott, amellyel az évente Szovátára látogató körülbelül 700 ezer turistából jelentős látogatót tudnak Mikházára vonzani.
A kommunista történetírás is úgy mutatta be az erdélyi egyházkerületeket és papokat, mint akik inkább forradalomellenesek voltak 1848–49-ben. Tamási Zsolt egyháztörténész állítja: nagyon is forradalompártiak voltak az erdélyi papok.
A huszadik század fegyveres konfliktusai sajnos a béke jegyében fogant olimpiai játékokat is többféleképpen befolyásolták.
Nagyon sok érdekesség látható a Segesváron nemrég létrehozott patikamúzeumban. Veress László gyógyszerész, a gyűjtemény tulajdonosa, a patikamúzeum megálmodója és létrehozója kalauzolt.
185 éve hunyt el a székelyudvarhelyi református kollégium egyik legjelentősebb tanára, aki a felvilágosodás eszméit hirdette az egykori iskolavárosban. Szigethi Gyula Mihály ugyanakkor a helyi színjátszás egyik ősatyjának is tekinthető.
A néhány nappal ezelőtt elkezdődött orosz– ukrán háborúnak már több konkrét következménye van Európa sportéletét illetően.
Bezzeg a mi időnkben nem így volt – ismerős? És ha nem így volt, vajon milyen volt? Megtudhatják, ha fellapozzák Sándor Edit Korán virjadt, későn setétedett című, korabeli fotókkal gazdagon illusztrált kötetét.
Nem egyszerű a könyvrestaurátor dolga, nem csak azért, mert különleges szakértelmet igényel a történelmi korokból származó dokumentumok megőrzése. Márton Krisztina, a Teleki Téka restaurátora a szakma rejtelmeibe vezet be.
Olyan kiemelkedő életutakat mutat be Daczó Katalin a többkötetesre tervezett Jeles alcsíkiak című sorozatban, amelyekre az utókornak is emlékeznie érdemes.
A 18. századi Erdély egyik legfontosabb és legnagyobb tudósaként tartjuk számon: egyszerre volt pap, író és történész, illetve bölcs ember. A Hollandiában tanuló, majd hazatérő és népét szolgáló Bod Péterben a felvilágosodás előfutárát tisztelhetjük.
A székelyföldi nagy gimnáziumok élén a legnehezebb időkben is olyan tanár-igazgatók álltak, akiknek sem a neve, sem pedig a tevékenysége nem merült feledésbe. Közülük az egyik Biró Lajos, aki húsz évet tanított a székelyudvarhelyi gimnáziumban.
Bútorok, könyvek, tabernákulum, makett a szülői házról, személyes tárgyak, szeretettel ajándékozott műalkotások mesélnek és idézik meg egykori lakójuk szellemiségét a püspöki rezidencián.
Először hallani sem akart róla Deák Anna, hogy édesanyjához hasonlóan ő is a postán dolgozzon, aztán mégis szerelmes lett a mesterségbe. Az évek folyamán minden postai tárgyi emlékhez ragaszkodott, most a kiállításon mutatja meg ezeket a nagyvilágnak.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
